A nevelés tartalma

a tanulás iránti igény is társadalmilag meghatározott, ezért az iskolai munka minőségi mutatója nem lehet pusztán a tanulók igényeinek való megfelelés nem az oktatás, nem a nevelés, nem az emberi kapcsolatok, nem az iskola működésének, a vezetésnek a minősége a vizsgálódás, illetve a véleménynyilvánítás tárgya, hanem „az iskola” minősége.

A minőség tehát összetett viszony. Összetevői – a minőségbiztosításról kiadott útmutatások szerint – az iskola tevékenységének viszonya mindenekelőtt a közvetlen használók, a tanulók és szüleik kívánságaihoz és igényeihez (ebben a vonatkozásban az elégedettségük a minőség mércéje), továbbá bizonyos normákhoz, szabványokhoz, előírásokhoz (az oktatási törvényhez, NAT-hoz, az OKJ-hez). Végső soron ezekből kell az iskolának a maga saját minőségfogalmát megalkotnia, s ha ez megtörtént, a saját minőségfogalomnak való megfelelés válik a minőség kritériumává.

A „tanulói igény” virtuális fogalom. Olyan absztrakció, amelynek nincs gyakorlati értelmezhetősége, tekintve, hogy „a” tanuló nem létezik, csak egymástól szociális helyzetükben, családi körülményeikben, a tanuláshoz szükséges nélkülözhetetlen feltételek feletti rendelkezésben, érdeklődésben, értelmi képességek dolgában, képezhetőségben stb. egymástól különböző konkrét tanulók vannak

A „szükséglet” kifejezés e tekintetben kétségtelenül kétféleképpen is értelmezhető. Lehet úgy is érteni, hogy valakinek az a szükséglete, aminek a szükségességét érzi, vagy pedig, amire helyzeténél, körülményeinél fogva valami okból vagy célból objektíve szüksége van, noha ez nem okvetlenül tudatosult benne. (A rendszeres mozgás pl. az egészség megőrzése és a jó közérzet biztosítása szempontjából minden embernek szükséglete, holott nem minden embernek vált igényévé.)

A szükségletek három szintjét érdemes megkülönböztetni: a) Vannak általános emberi szükségletek, amelyek minden ember szükségletei életkorától, nemétől, lakhelyétől stb. függetlenül. Ilyen például a meghatározott mennyiségű táplálék, folyadék, az alvás, de ilyen a társas kapcsolatok és a kooperációs képességek szükséglete és a szeretet is. b) Vannak különös emberi szükségletek. Ilyenek az életkorhoz, a nemhez kötődőek, de ilyenek a munkaféleséghez kötöttek is (mások egy bányász és mások egy orvos szükségletei), a társadalmi helyzethez és a különféle kultúrákhoz, a holléthez kötődő szükségletek (nyilván mások ezek a sarkkörön és az egyenlítő mentén) – hogy csak a legfontosabbakat említsem. c) Végezetül vannak egyéni, az egyes emberek sajátos szükségletei, amelyek függhetnek egészségi állapotuktól, neveltetésüktől, velük született adottságaiktól és hajlamaiktól.

A nevelés tartalma(i) A differenciálás azonban tanulásszervezési és metodikai elv és gyakorlat is. szükséglet, igény- kielégítés szolgáltatás Minőség Oktatás, nevelés, képzés, Tanítás, tanulás