A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (2011. évi 157. számú Magyar Közlöny) 1

2 A minimálbér és a garantált bérminimum összege január 1-jétől emelkedik. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez január 1-jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége január 1-jétől 1%-ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék

3 A két intézkedés együttes hatására 2012-ben a havi szinten forint alatt keresők évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. (felhatalmazás: Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján)

4 Hátrányos következmények: –a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás (2011. évi XCIX. tv. 6. §), valamint a költségvetési támogatások igénybevétele tekintetében, ha a ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre az elvárt béremelést (szankciók) –a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt nem érvényesíthetnek a foglalkoztatók, ha nem hajtják végre a béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében

5 A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést részben a béren kívüli juttatások növelésével valósítja meg a munkáltató. Az adókedvezmény igénybevételéhez nincs ilyen lehetőség. Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5%-kal nőjenek.

6 Az elvárt béremelés viszonyítási alapja évi viszonyítási alapot személyenként külön-külön szükséges meghatározni Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza

évi munkabér (Ft/hó) évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) évi munkabér (Ft/hó) évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény feltételei: költségvetési szervnek nem minősülő kifizető a Karrier Híd Programban részt vevő korábban a közszférában foglalkoztatott személyt alkalmaz kedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó bérének 13,5 százaléka felső határ a minimálbér kétszerese igazolással kell rendelkeznie a magánszemélynek 8

Szakképzettséget nem igénylő munkakörök: január 01-től a január 01-én érvényes FEOR főcsoportjába tartozó, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után A foglalkoztatott bruttó munkabérének – de legfeljebb a minimálbér – 9 %-a, 9

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása Fő szabály: ugyanazon jogviszony alapján csak egy adókedvezmény vehető igénybe, Kivétel: –START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető –a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztató után fizetendő adó összegét, ezzel a kifizető más munkavállaló számított adóját csökkentheti. 10

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. 11

START törvény változásai Eljárási szabályok Adót az adóalany havonta állapítja meg Bevallás befizetés a tárgyhónapot követő hó 12-ig Nem főállású evás egyéni vállalkozó és mg-i őstermelő negyedévente vallja be és fizeti meg az adót 12

Egyéb adókedvezmények START Program kedvezményrendszerének változása START Plusz és START EXTRA kiváltása december 31-ig Bevezetésre kerül a START BONUSZ 13

Köszönöm a figyelmet!