Készítették: Havasi Boglárka Veiland Adrienn Borsányi Tibor Törések Fractura Készítették: Havasi Boglárka Veiland Adrienn Borsányi Tibor
Tartalom Bevezetés Definíció Okok Fajták Előfordulás Tünetek Diagnosztizálás Kezelés
Bevezetés A vázrendszer 206 csontból áll, támaszt és mozgást biztosít a testnek, továbbá megvédi a belső szerveket. A csontok négyszer szilárdabbak, mint a beton. A csont rendkívüli ellenállóerejét nem csupán keménységének, de egyben rugalmasságának is köszönheti. Ha a csont szilárdsága fokozódik, megnövekszik a törés kockázata is.
Definíció Törésnek nevezzük a csontszövet folytonosságának megszakadását, amikor a szilárd szövetben törési rés keletkezik. Ez történhet direkt erőbehatásra vagy spontán, valamely társbetegség - daganatos elváltozás, csontritkulás, vitaminhiányos állapot - következményeképp.
Okok A csonttörések felosztása szerint négy jellegzetes törési formát különböztetünk meg. Traumás törés Patológiás törés Fáradásos törés Zöldgally-törés Ezek történhetnek: Direkt vagy Indirekt erő behatására.
Fajták Törés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni! A csonttöréseknek két alaptípusát, a nyílt és a zárt törést különböztetjük meg. Besorolás: - Inkomplett: Repedés,részleges törés (Hajszálrepedés,Zöldgally-törés) - Komplett: Amikor a csont darabokratörik. Egyszerű,Haránt,Ferde,Spirális A darabos törés komplett törés. Ekkor a csont több különböző darabra esik szét. A törések e típusa rendszerint komoly sérülés következménye. Az egyszerű és a darabos töréseket is rögzítik, rendszerint gipszeléssel, néha azonban szegek, csavarok vagy rögzítő lemez segítségével. Törés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!
Előfordulás A csonttörés előfordulása a világ minden táján nagy változékonyságot mutat. Kétségtelenül gyakrabban fordul elő a csontritkulás kísérőjelenségeként, amikor kisebb erőbehatásra is a csontok súlyos sérülése következhet be, illetve 65 év felett, amikor az esetleges kísérőbetegségekhez jelentős mértékben hozzájárulnak az egyensúlyi zavarok és a reflexidő csökkenése. A csontképzést segítő ásványi anyagok - elsősorban a kalcium - hiánya esetén a csonttörés szintén gyakrabban fordul elő. Csontritkulás következtében Magyarországon évente 16 ezer súlyos combnyak-törés, 35 ezer csigolya-összeroppanás, és 21 ezer alkar- és csuklótáji törés következik be.
Tünetek A csonttörés nemcsak a csontszövet, de a csontot borító csonthártya, a környező erek és idegek sérülésével, az izmok bevérzésével és duzzanatával is jár. A törés felismeréséhez vezető tüneteket alapvetően három nagyobb egységre oszthatjuk. Biztos csonttörés Valószínűsített csonttörés Általános tünet
Diagnosztizálás A kórisme felállítása a kórelőzmény felvételével kezdődik, amelynek során az eszméletén lévő beteg vagy annak hozzátartozója, esetleg a baleset, sérülés szemtanúja beszámol a történtekről. A fizikális vizsgálat során a traumatológus elsősorban a csonttörés biztos jeleit kutatja, majd megvizsgálja a lágyrész-sérüléseket, ellenőrzi a keringés jeleit - a pulzust és a végtag hőmérsékletét - a törés környezetében, és megvizsgálja a mozgató- és az érzőidegek működését.
Kezelés A csonttörések kezelésének célja a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb szövődménnyel járó gyógyulás, amelyet követően a csont funkciója a lehető legnagyobb mértékben áll vissza. Funkcionális Konzervatív Műtéti Az implantátumok elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk intramedulláris - csontvelőüregen belüli -, extramedulláris - a csontfelszínen elhelyezkedő -, és vegyes típusú csontrögzítő eljárást. A vegyes típusú csontrögzítések az említett két eljárást ötvözik.
Gyógyulási esélyek A csonttörés gyógyulásának alapvető feltétele a csontszövet regenerációs képessége, amely szoros kapcsolatban áll a csontnak és környékének jó vérellátásával és az érintett rész szöveti nyugalmával. Elsődleges csontgyógyulás Másodlagos csontgyúgyulás Szövődményei is lehetnek.
Köszönjük a figyelmet