A LOBBI ÉS A KORRUPCIÓ ELHATÁROLÁSA dr. Tóth Ernő lobbihatósági szakreferens Központi Igazságügyi Hivatal

I. DÖNTÉSBEFOLYÁSOLÁS A KÖZHATALMI INTÉZMÉNYEKNÉL 1. A szakmai kapcsolatépítés fontossága és hasznai: - hitelszerzés, bizalom – referencia ismerete - információk megszerzése - javaslat, kezdeményezés - vélemény kifejezése - döntések befolyásolása => LOBBIZÁS

I. DÖNTÉSBEFOLYÁSOLÁS A KÖZHATALMI INTÉZMÉNYEKNÉL A közhatalmi döntések nem légüres térben születnek. A jogalkotás nem egy befolyásoktól mentes, zárt rendszer. érdekérvényesítő magatartások Az érdekek érvényre juttatására való törekvés alapvető társadalmi igény. A cégek költségek elkerülésére törekednek, közösségi megrendelésekre pályáznak, a működésük jogi környezetét befolyásolni szeretnék. A civil szervezetek társadalmi és közösségi érdekeket jelenítenek meg.

I. DÖNTÉSBEFOLYÁSOLÁS A KÖZHATALMI INTÉZMÉNYEKNÉL 2. A közhatalmi döntések befolyásolásának útjai legális csatornán - társadalmi környezet (a piac és a civilek)  < befolyást gyakorol  a közpolitikai döntésre illegális módon Közpolitikai döntés: a közhatalom mely közvetítő mechanizmusokat részesít előnyben! legális: 1. „kívülről” érkező: civil érdekvédelem, lobbitevékenység 2. „belülről” kezdeményezett: OÉT, társadalmi konzultációk < illegális: pl. protekcionizmus, állami források elfogult elosztása, korrupció

1. A korrupciós magatartások fogalmi megközelítése II. A KORRUPCIÓRÓL 1. A korrupciós magatartások fogalmi megközelítése A korrupció nem egyetlen fogalom: különböző jelenségek összetartozó csoportjainak közös megnevezése. corrumpo (latin): megront, elcsúfít) Szociológiai értelmezés: „közrossz” Gazdasági értelmezés: versenytorzító hatású jogtalan előny Büntetőjogi megközelítés: vesztegetés tényállásai, a befolyással üzérkedés, illetve a hivatali visszaélés Civil megközelítés: korrupció az, amikor valaki a rá ruházott hatalommal magáncélok érdekében visszaél. (Transparency International)

II. A KORRUPCIÓRÓL A hátterét képező okok sokfélék: a társadalom morális állapota, a jogi környezet hiányosságai, az állami szervek gyengesége, a politikai kultúra, a politikai és a gazdasági szféra összefonódása! Gazdaság  politikai befolyás  a piaci verseny torzulása  összefonódása  korrupció Politika  gazdasági előnyök  a demokrácia gyengülése

2. A korrupció hatásai: II. A KORRUPCIÓRÓL a) gazdasági hatások, (köz)pénzügyi veszteség b) a közélet szennyezése  morális válság c) társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése  jogos társadalmi elégedetlenség

III. A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM FEGYVEREI 1. Korrupciós csataterek a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tétele, a túlbonyolított közbeszerzési rendszer reformja, a kartellezés felszámolása, a közhatalmi döntések (jsz.alkotás és hat. döntéshozatal) előkészítésének nyilvánossága,  ezen a fronton hozhat fordulatot a lobbi-ágazat sikere a túlárazott szakértői szerződések felülvizsgálata, a hálapénz felszámolása az egészségügyben, a hatósági ellenőrzések tisztasága, köztisztviselői etikai kódex alkotása.

III. A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM FEGYVEREI 2. A korrupció elleni fegyverek TRANSZPARENCIA! átlátható működés fokozása a nyilvánosság bevonása a) jogalkotás: átlátható rendszerek alkotása jogi úton b) társadalmi szemléletformálás: oktatás, tájékoztatás c) jogkövetés, példamutatás: az elvárt szint

III. A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM FEGYVEREI szankciók 3. Az antikorrupciós intézkedések irányai: < prevenció a) rosszallás, tiltás (szankciók) – üldözni, felderíteni, szankcionálni a normasértő érdekérvényesítő magatartásokat (pl. Btk. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében 250-255. §, vagy az Ltv. 33. § szerinti bírság) b) megelőzés (prevenció) – kijelölni a járható utakat, meghatározni jogszerű befolyásolás csatornáit  pl. Ltv. A sikeres lobbitörvény hatékony preventív eszköz lehet a korrupció elleni harcban!

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 1. A lobbizás fogalmi megközelítése A lobbizás (Public affairs) az érdekkijárás legreprezentatívabb formája, speciális kommunikációs szolgáltató tevékenység: a megbízott személy egy közhatalmi szervnél a megbízója érdekeit képviselve kíván különböző előnyöket elérni. „A lobbizás komplex kommunikációs tevékenység, amely a törvényhozók és más jogalkotók, döntéshozók felé irányul, és amelynek során a lobbista információt közvetít a megbízói érdekek érvényesítése céljából.” (Első Magyar Lobbiszövetség Etikai Kódexe) A lobbi szakma, a lobbisták pedig kommunikációs szakemberek. Kapcsolatot teremtenek a politikai és közhatalmi szféra képviselői, valamint a gazdasági élet, a befektetők és a civil szerveződések között. A lobbitevékenység a közhatalmi döntéshozókkal való kapcsolatok kiépítése és fenntartása, e kapcsolatok segítségével a negatív intézkedések kivédését, az előnyösek ösztönzését célozza. Siker esetén a lobbizás eredménye: befolyás a döntésekre.

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 2. A lobbizás nem korrupció Közvélekedés  a lobbisták közreműködése hasznos az egyes közhatalmi döntések előkészítése során: 1. „Alulról induló” kezdeményezések,létező és jelentős társadalmi érdekek, információkat közvetítése, új szempontok és megoldások. 2. Specifikus ismeretek, szakértelem, meglátásaik javaslataik javíthatják a közhatalmi döntések minőségét, elősegítik azok végrehajtását  hatékonyabbá tehetik a kormányzást és az igazgatást. 3. Nyilvános működés  erősíti a demokratikus intézményrendszer működését és legitimitását, elősegíti a közbizalom növekedését. 4. Finanszírozásuk külső forrásból  szakértői szerződések A korrupció a jog megkerülése  a lobbitevékenység: hatályos jogszabályok és a vonatkozó etikai normák keretei között. A korrupció kizárja az érdektörekvések vetélkedését a lobbizás maga az érdekek versengése. A korrupciós magatartásokat üldözni, a legális lobbi lehetőségét támogatni kell.

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 3. Egyfajta prevenció: a szabályozott lobbi A lobbi szabályozásának kulcspontjai: - jogállami környezet biztosítása - elfogadható feltételek - kölcsönös bizalom - elhatárolni a korrupciós magatartásoktól - nyilvánosság, átláthatóság

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 4. A lobbitörvény A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény (Ltv.) Előzmények: nincsenek hagyományai töredezett „szabályozás” két nemzetközi modell (észak-amerikai és Uniós) 2001-ben törvénytervezet készült. Az Ltv. 2006. szeptember 1-jétől hatályos.

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL A szabályozás célja a közhatalmi döntések mögött megjelenő érdekek nyilvánosságának biztosítása, a transzparencia mind szélesebb megteremtése. A lobbitevékenység fogalma: A lobbitevékenység [Ltv. 5. § c) pont]: közhatalmi döntést befolyásoló tevékenység, melyet megbízás alapján ellenérték fejében, üzletszerűen folytatnak. Szélesen meghatározott joghatály: „az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek és személyek feladat- és hatáskörébe tartozó döntés” befolyásolása.

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 5. A lobbival kapcsolatos igazgatási feladatok A lobbihatóságnak (KIH) koordinációs szerepe van a végrehajtás terén, az valamennyi közhatalmi szerv feladata. A lobbisták fogadásával járó igazgatási feladatok: 1. lépés: a kapcsolatfelvétel minősítése 2. lépés: a lobbista beazonosítása 3. lépés: a kompetens vezető döntése a személyes kapcsolatfelvétel engedélyezéséről 4. lépés: emlékeztető készítése a lobbitárgyalásról (Ltv. 26. §) 5. lépés: negyedévenkénti lobbitájékoztató megküldése a lobbihatóságnak.

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL 6. A tapasztalatokról 200 lobbista, 50 lobbiszervezet Több mint 2000 lobbitájékoztató  több mint 200 lobbiesemény nyilvánossága Nem fajsúlyos közhatalmi döntésekre vonatkoztak  A nagystílű lobbi láthatatlan maradt. A több évtizedes beidegződések és gyakorlat  fokozódó társadalmi nyitottságra, és a politikai mentalitást érintő változásokra is szükség van  hosszú folyamat. A lobbitörvény végrehajtásában a főszerep a közhatalmat gyakorló szervek vezetőire és munkatársaira hárul!

IV. A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL A korrupció elleni harcban a lobbitörvény sikere általános közpolitikai érdek!