A perifériák Perifériavezérlő (I/O vezérlő) alrendszer: a processzor feltartása nélkül bonyolítja le az adatátvitelt, ami vagy az operatív tárból a periféria felé, vagy fordítva történik. A processzor csak elindítja a folyamatot, a befejezésről pedig a perifériavezérlő megszakítással értesíti.

Beviteli perifériák Billentyűzet (karakteres; váltó; kapcsoló; szerkesztő; Enter; numerikus; kurzor- mozgató; funkciós). Egér (mechanikus; optikai). Speciális eszközök (scanner; vonalkód- olvasó; fényceruza; mikrofon; videokamera; stb.)

Kiviteli perifériák Monitor (elektronsugaras; folyadékkristá- lyos-LCD; képmegjelenítő alrendszer-VGA, SVGA). Nyomtató (mátrix; tintasugaras; lézer; stb.) Speciális eszközök (plotter; stb.) Spooling technika: gyors háttértárolón képezik le a lassú perifériákat (pl. nyomtató).

Háttértárolók Mágneses (mágneslemez - hajlékony, merev; mágnesszalag). Optikai (CD-ROM: csak olvasható; CD-MO (Magneto-Optical): írható, törölhető, újraírható; CD-R (Recordable)=WORM (Write Once Read Many); CD-RW (ReWritable); DVD). RAID (Redundant Array of Inexpensive Disks). PEN drive

USB (Universal Serial Bus) Az USB olyan csatolási szabvány perifériák számára, amely függetlenül attól, hogy milyen berendezésről, operációs rendszerről vagy platformról van szó, lehetővé teszi a kapcsolódást. Átviteli sebessége kellően nagy, hogy szinte bármilyen kis vagy közepes adatforgalmú külső egységet használhassunk vele, előállítása pedig kellően olcsó, hogy megérje gyártani.

Az USB eszközök valóban megvalósítják a Plug&Play elvét, azaz amint csatlakoztatjuk az eszközt, már működik is. A régebbi rendszereken a Plug&Play azt jelentette, hogy a legközelebbi újraindításnál ismeri fel az operációs rendszer az új hardver elemet. FireWire

A FireWire egy nagysebességű, soros adattovábbító technológia a különböző kiegészítő eszközök és a számítógép illesztésére. Az Apple által kifejlesztett rendszer ma már ipari szabvány, melyet az IEEE 1394 néven jegyeztek be. A FireWire-t úgy tervezték, hogy könnyedén továbbítsa a különböző, magas átviteli képességet igénylő multimédia adatokat az eszközök között (videokamerák, szintetizátorok stb. és/vagy merevlemezek). Kiemelkedő teljesítményével (400 Mbit/s), üzem közbeni illeszthetőségével, az illesztett eszközök önműködő beállításával kategóriájában egyedülálló illesztési szabvány.

Számítógép-hálózatok Egymással kommunikációs csatornákkal összekötött, egymással kommunikálni tudó számítástechnikai eszközök vagy csomópontok halmaza. A csomópontok számítógépek, terminálok, munkaállomások vagy különböző kommunikációs eszközök lehetnek a térben tetszőlegesen elosztva. A kommunikáció különböző átviteli közegeken keresztül történik a csomópontok között.

Előnyök: kommunikáció; távoli hozzáférés; rendszer-felügyelet; közös adatok, állományok elérése; költséges perifériák használata; nagyobb megbízhatóság (ugyanazok az adatok több helyen, ld. USA).

Tulajdonságok: összeköthetőség (különböző hardver- és szoftverelemek kompatibilitása); egyszerűség (a felhasznált hardver és szoftver elemek könnyen installálhatók); modularitás (különböző gyártóktól származó elemek mint építőkockák); megbízhatóság (hibamentes adatátvitel); hajlékonyság (lehetőség a továbbfejlesz- tésre); sokoldalúság (sokféle szolgáltatás egyszerű hozzáféréssel).

Topológiák: busz vagy sín; gyűrű; csillag; multi-kapcsolt. Kiterjedés szerint lehet: LAN - Local Area Network; MAN - Metropolitan Area Network; WAN - Wide Area Network.

Az ISO-OSI modell (hét réteg): (ISO-International Standards Organization; OSI-Open System Interconnection) fizikai (a bitek átvitele a fizikai közegen); adatkapcsolati (hibafelismerés, javítás, stb.); hálózati (útvonal meghatározása); szállítási (üzenetcsomagok szegmentálása); viszony (az összeköttetés menedzselése); megjelenítési (a formátum egységesítése); alkalmazási.

Adatátviteli közegek (csavart érpár; árnyékolt csavart érpár; koaxiális kábel; optikai kábel; mikrohullámú adó-vevő; műholdas üzenetszórás). Adatátviteli vezérlő egységek (multiplexer; koncentrátor; terminál szerver; front-end processzor; hálózati processzor; üzenetkapcsoló rendszer-message switching system; ismétlő-repeater; híd-bridge; útválasztó-router; átjáró-gateway).

Az internet Az internet kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatokból álló globális, bolygónk X országára kiterjedő, Y számítógépet tartalmazó és Z felhasználót összekötő hatalmas rendszer.

Az internet története: A 60-as években az USA védelmi miniszté- riuma olyan decentralizált, csomagkapcsolt hálózatot akar létrehozni, aminek nincs kiemelt központi irányító gépe és amely egy nukleáris támadás esetén sem semmisül meg, illetve csomópont(ok) kiesése esetén más csomópontokon keresztül továbbíthatók az adatok ARPANET (1969). 1971: 15 gép; 1972: 37 gép.

A kutatások során szerzett tapasztalatokat, eszközöket - mivel a fejlesztők egyetemi tanárok, kutatók – a civil életben is hasznosították: NFSNet internet (1990). Csomagkapcsolt átvitel: az adatok csomagokra bontva jutnak el egyik gépről a másikra. A csomagok elején levő fej tartalmazza: a feladó címét; a fogadó címét; a csomag sorszámát; egyéb járulékos információt.

Különböző típusú hálózatok összekapcsolása: a kommunikáció szabványosítása – RFC (Request for Comments), megvalósítása – protokollokkal. A internet fő protokollja (Cerf&Cahn, 1974): TCP/IP Transmission Control Protocol (TCP) – az átvitelvezérlő protokoll: megbízható csatlakozásorientált módszer; Internet Protocol (IP) – a hálózatok közötti protokoll: az üzenetcsomagok továbbítására szolgál. Az ISO/OSI hét rétegből csak ötöt használ: fizikai, adatkapcsolati, hálózati, szállítási, alkalmazási.

A csatlakozás feltétele: internet cím (IP-address) – négy byte, amit az INTERNIC (Internet Network Information Center) és a körzeti központok (SzTAKI) tartanak nyilván (decimális) 200,146,106,14 (oktális) domain, al-domain, host FQDN (Fully Qualified Domain Name) it.math.klte.hu host, al-domain, domain (Konvertálni kell!)

Fontosabb szolgáltatások Elektronikus levelezés ( ): SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) & TMP (Text Message Protocol): az elektronikus levél küldésének és fogadásának technikája. MIME (Multiporpose Internet Mail Extension): a levelezés kliens és szerver közötti kapcsolatát szabványosítja. Levélcím, levelező rendszerek, netikett. SPAM (kéretlen levél).

SPAM (kéretlen levél) A spam nevet eredetileg 1937-ben találták ki. A rövidítés a "shoulder pork and ham" (tarja és sonka), illetve "spiced ham" (fűszeres sonka) kifejezésekből ered, és ez volt a bevett neve az akkor kitalált húskonzerveknek. Időközben a szóhoz kötődő fogalmak megváltoztak, a spam a világ minden részében a kéretlen reklámlevelek szinonimája.

100%-os módszer nincsen a spam elkerülésére, de az alábbi néhány tipp segítségével megnehezíthetjük a spam-melők dolgát. 1.Alapvetően legyünk óvatosak és gyanakvóak bármilyen ingyenes, sőt pénzzel kecsegtető ígéretekkel szemben. 2.Ne adjuk ki személyes címünket még akkor se, ha cserébe bármiféle ajándékot kínálnak. 3.Ne iratkozzunk fel gyanúsnak tűnő, ingyenes szolgáltatásokra.

4.Lehetőség szerint ne tegyük nyilvánossá személyes -címünket! A spam-robotok könnyedén begyűjtik az címeket weblapokról, csevegőfórumokról, és egyéb helyekről. Amennyiben ez elkerülhetetlen, használjunk egy "nyilvános" címet, amelyre nem bánjuk, ha spam-ek érkeznek. 5.Ha egy cég honlapján akarjuk megadni címünket (pl.: hírlevél regisztráció), előbb olvassuk el az adatkezelési nyilatkozatot, és csak akkor tegyük meg, ha világosan leírják, hogy nem adják tovább címünket senkinek.

6.Az online kérdőívek kitöltésénél szenteljünk figyelmet arra, milyen szolgáltatásokat jelölünk be - ezek között ugyanis sok spam-merekhez továbbítja a címet. 7.Weboldalunkon se tegyük közzé a szokásos formátumban címünket. Ez ugyanis a spam-robotok egyik legfontosabb "vadászmezeje". Használjunk egyszerű, de hatásos helyett írjuk például, hogy "kukac", vagy "()".)

8.Ne használjunk rövid címet, ezek több spam-et kapnak, mint a hosszú nevű társaik - a spam-merek ugyanis gyakran véletlenszerűen generálnak rövid neveket, ahova aztán ész nélkül küldik a szemetet. Megnehezíthetjük a spam-merek dolgát azzal, hogy felhasználónevünk nem csupán rövid nevünkből áll, hanem pl. hozzátesszük születési évünket vagy bármi mást, amit meg tudunk jegyezni. 9.Használjunk több címet! A személyes címünk nyilvánossá tételével legyünk nagyon óvatosak és gyanakvóak. Ettől különböző, direkt erre a célra létrehozott postafiókunkat használjuk hírlevelekre való feliratkozásra vagy egyéb regisztrációra, űrlapok kitöltésére és chat-elésre.

10.Állítsuk be levelezőrendszerünket úgy, hogy az ne jelenítse meg a HTML és képformátumokat! 11.Használjunk szűrőket, hogy az ismert spam- forrásokból ne is lássuk a leveleket. 12.Soha, SEMMIT ne válaszoljunk spam-re! Annyit se, hogy UNSUBSCRIBE (leiratkozom). Ezzel ugyanis tudatjuk a spam-küldővel, hogy használatban lévő postaládára bukkant és éppen ellenkező hatást érünk el. 13.Soha ne látogassuk meg a spam-ben ajánlott weboldalakat.

14.Ne futtassunk en érkezett EXE formátumú csatolmányokat! 15.Ne továbbítsunk láncleveleket, bármilyen fontosnak is tűnnek! Ha továbbküldünk egy ilyen levelet nemcsak saját címünket tesszük a spam-merek szabad prédájává, de azokét is, akiknek továbbítjuk. 16.A spam-melőket jelentsük fel az internet- szolgáltatónknál. A legtöbb szolgáltató fenntart egy -címet erre a célra. Ide továbbítsuk a kéretlen levelet.

Távoli gépek közötti állománycsere: FTP (File Transfer Protocol). Többcsatornás, többirányú párbeszéd: IRC (Internet Relay Chat). Párbeszéd: TALK. Távoli gépre történő bejelentkezés: TELNET. File-ok keresése: ARCHIE. Felhasználóról bővebb információ: FINGER. Hypertext és multimédia alapú információs rendszer: WWW (World Wide Web). Böngészők, keresők, URL (Uniform Resource Locator).

Az internet veszélyei: Külső „támadások” - váltogassuk a jelszót; bonyolult jelszót használjunk; alkalmazzunk tűzfalat. Információözön - ésszerű válogatás.