Dr. Barkó Endre: A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MAI HELYZETE ÉS TUDOMÁNYELMÉLETI HÁTTERE.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jánosi Beatrix szeptember 08.
Advertisements

Etikai Kódex.
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Az iskolai dokumentumok
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
A koragyermekkori nevelésről
A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégiumban
Értékelés a pedagógiában
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A hazai pedagógusképzés stratégiai problémái, a. alapképzés/továbbképzés Érdemi lezárása képesítő vizsgával vagy szakvizsgával 1. BA/MA Szakosodás.
Az intézményes nevelés stratégiái
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
A matematikai kompetencia jellemzői, fejlesztése, módszerei
TAPASZTALATOK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN
Ápolásetika.
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
Az érvelés.
A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI
CSALÁD.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
Együtt egymásért és magunkért
Nevelési módszerek.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Hogyan lehet értékes zenét tanítani a gyerekeknek a médián keresztül? Stachó László Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézet.
Margitay – Mérnöketika KENŐPÉNZ ÉS KORRUPCIÓ 12. óra.
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
Előzetes ajánlások a pedagógus témában május
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Konformitás A viselkedés változása abból a célból, hogy ragaszkodjon a létező társas normákhoz Társas normák – széles körben elfogadott szabályok melyek.
NEVELÉSELMÉLET.
ESZMÉNY, CÉL, FELADAT A NEVELÉSBEN
A történelmi tanulás sajátosságai
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
Program- és tananyagfejlesztés rendszertípus Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
Bevezetés a filozófiába
Etika és deontológia a pedagógusi szakmában
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Kompetencia alapú oktatás elterjesztése Hajdú-Bihar megyében Herpai Imre igazgató, HBMPI.
A lelki egészség védelme az iskolában
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Pedagógia – pszichológia
A deviancia értelmezési kerete
New View Beszámoló a tanárokkal történt interjúról.
Tényekre alapozott oktatáspolitika és gyakorlat ONK 2011, Szimpózium a tények, bizonyítékok természetéről, szerepéről az oktatásban Evidence Based Education.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Tanoda platform jövője
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Filozófiatörténet előadások 1I.
A pedagógus helye az iskolai szervezetben
Jogi alapfogalmak. Társadalmi normák A társadalmi normáknak nevezzük az emberek életét, tevékenységét meghatározó magatartási szabályok összességét, amelyeknek.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
A fizika tanítása 10. lecke Az óraelemzés szempontjai.
A nevelési cél Dr. Molnár Béla Ph.D.. A nevelési célok A nevelési célok, a nevelés eredményéről alkotott kijelentések, elképzelések az „elérendő állapotról”,
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
A szakiskola jelene és jövője
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
ÉRTÉK, ESZMÉNY, NORMA A NEVELÉSBEN
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Előadás másolata:

Dr. Barkó Endre: A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MAI HELYZETE ÉS TUDOMÁNYELMÉLETI HÁTTERE

Elveink A pedagógiai munkának az ismeretelméleti kérdéseket komolyan vevő formájában problémaközpontúnak és tapasztalati alapúnak kell lennie. (gyakorlóiskolai mentorprogram: SZIE ABK).

Az élet normái a pedagógiai kontextusban a hozzávezető útra nézve is normát adnak, szabályt kiszabó funkciójuk van.

A szabály a pedagógiára nézve nevelési helyzeteket, nevelő közösségeket kell, hogy jelentsen. házirendek szabálysorozatai helyett például szolgáló életformát, mintát, közösségi megnyilvánulási lehetőségeket a köszönési formától az öltözködési szokásokon át az életvitelig bezárólag: a gyakorlóiskolai funkció megerősítése.

A kommunikatív felfogás arra irányítja a figyelmet, hogy az etikai, logikai, esztétikai kérdések mint gyakorlati filozófiai kérdések könnyen transzponálhatók pedagógiai tartalmúakká.

Ami erkölcsös, az ésszerű is egyben. A válasz tehát valóban az elgondolt ésszerű cselekvés, amely több irányú: a gondolkodó egyénre helyezett hangsúllyal filozófiai, a meggondolt, érékelt tett hangsúlyával etikai, esztétikai, a visszaigazolásra helyezett hangsúllyal ismeretelméleti, gyakorlati elvonatkoztatással didaktikai, a visszaigazolás mikéntjére helyezett hangsúllyal kommunikatív.

A hagyományos pedagógiai eszköztár a jutalmazások és szankciók kilátásba helyezésével nem a fenntartásban érdekelt Az álláspontok, a minta elfogadása, belátása, követésre való készsége a nem stratégiai elvű diskurzus feleletváró üzeneteiként fogadható el. Nem az osztályzat, hanem a kölcsönös elfogadás, elfogadhatóság ténye a perdöntő

A tantárgyak rendszerében megtestesülő ismeretanyagnak, követelményrendszernek, a nemzeti kultúrának, a műveltségnek tökéletességre törőnek, a teljesség igényével kiindulónak kell lennie. Az iskola klasszikus hagyományából következően – beleértve a pedagógus munkáját is – autonóm egyéniségek felelősségteljes, szellem vezérelte társadalmát kell szolgálnia, önállóan gondolkodó felnövekvő nemzedéket kell világra segítenie

A pedagógusképzésnek antropológiai értelemben kell emberközpontúnak lennie, amely egy-egy nevelőtestület szellemi közösségében válik egyedivé, sajátos arculattá, mintát adóvá. Módjában a hatásrendszernek tapasztalati alapúnak kell lennie, az elgondolhatóság végleteit befogadni képes generáció kiművelésének a feladatával. A iskola egész ügye, kapcsolatrendszere nemzeti legyen annyiban, amennyiben kulturális tradíciója tradícióvá tehető

A jövőre nézve: A pedagógusképzésben a teljes képzési ciklus visszaállítása meggondolandó. A pedagógiatudomány tudományelméleti tisztázása szükséges, olyan egységes szemléleti irány megfogalmazása, amely az értékrendszerben tapasztalható fogalmi zavarodottságot és az erre települő diszciplináris bizonytalanságot a pedagógia tudományában az életgyakorlattal összhangba hozza.

A pedagógia és a filozófia szerves kapcsolatában felkínálkozó lehetőség a diszciplínák szintbeli különbségének felismerésében rejlik, ennek hiánya viszont értékrendszerbeli zavarokat keltő következmény.

Az a kérdés (és ennyiben világképi, azaz filozófiai kötöttségű a kérdés), hogy az adott pedagógiai szemlélet a célhoz vezető útban –'az emberben benne rejlőt' vagy 'azon túlit‘, ezzel együtt a tapasztalatin túlmutatót fogad-e el elvet formáló eszmeként (normaként, ilyen értelemben normatív, vagy –a tapasztalatit mint 'a benne rejlőt felszínre hozni'-t tekinti-e a pedagógia alapvető törekvésének, de ebben az értelemben csak humanisztikus, nem normatív, de a mindenkori emberit kutatja, s erre építve 'konstruktív'

Ebből következően lehet értékképző tényezője a pedagógiának, pedagógusképzésnek. Ezért a pedagógiát filozófiaivá, a filozófiai kérdések lehetséges válaszait, megválaszolhatóságát pedig pedagógiaivá, a világkép alakításának hatékony eszközévé kell tenni.

A helyes pedagógiai gyakorlat olyan viszony kialakítására törekszik, amely értéket lát a világképben. Ez a világkép formálja pedagógiai normáját, amely elvet formáló eszményként konkretizálódik. Így a norma nem megengedő szabály, s a pedagógia ebben az értelemben válhat az emberi tevékenység teljes egészét átfogó, életfeladatokra felkészítő nevelőmunkává,

Köszönöm a figyelmet