PPKE általános mediátor képzés 2009. dr. Árvai Éva Anna Családjog PPKE általános mediátor képzés 2009. dr. Árvai Éva Anna

Csjt. célja, alapelvek az Alkotmánynak megfelelően védje és szabályozza a házasság és család intézményét; biztosítsa a házastársak egyenjogúságát a családban és a házasságban; biztosítsa a kk. gyermekek jogait, érdekeit; fokozza a gyermekekért való felelősséget; előmozdítsa az ifjúság fejlődését; biztosítsa a társadalmi és egyéni érdekek összhangját.

Csjt szabályozta viszonyok házasság keletkezése, megszűnése; a házasság keletkezéséhez, megszűnéséhez kapcsolódó személyi és vagyoni hatások; házastársak, gyermekek, további rokonok egymás közti kapcsolata; örökbefogadás, leszármazás problémaköre; szülői felügyelet; gyámság;

A házasság A házasságkötés Létrejötte: együttesen jelenlévő házasulók anyakönyvvezető előtt személyesen tett kijelentése házasságkötési szándékról nyilvános, két tanú (18. év, cselekvőképes) anyakönyvbe bejegyzés 30 napos hi. (kiv. közeli halállal fenyegető eü. állapot)

A házasság érvénytelensége korábbi házasság v. bejegyzett élettársi kapcs. fennállása; egyenesági rokonok házassága; testvérek házassága; a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával (kiv.jegyző), az örökbefogadónak az örökbefogadóval kötött házassága.(ua.) 16. életév elérése előtt gyámhatóság engedélyének hiánya cselekvőképességet kizáró gondnokság (nem támadja meg) gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenség (utóbb jóváhagyás)

A házasság érvénytelensége 2. a megkötésénél anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el; házasulók együttes jelenlétének hiánya kijelentés megtételekor. érvénytelenítési perben bíróság ítéletével érvénytelennek nyilvánította ! perindítás: bmelyik házastárs, ügyész, akinek jogi érdeke fűződik hozzá kiv. Kk. miatt, gondnokság miatt perindítás személyesen (korl.cselekvőképesképes - tv.képv.hozzájárulásával, cselkv.k.kizáró.gondnoks. – gyámhat.hozzájárulásával .tv.képv.)

A házasság megszűnése Egyik házastárs halála (halotti anyakönyv, halál tényét megállapító, holtnak nyilvánító jogerős határozat; megdönthető; jóhiszemű) Bírósági felbontás: - teljesen, helyrehozhatatlanul – végleges, egyező, befolyásmentes elhatározáson alapul: - gyermek elh., tartás, kapcsolattartás, házasárs tartása, közös lakás használata, közös vagyon megosztása – egyezség, bír.jóváh. vagy - 3 éve megszakadt életközösség, külön lakás, gyerm. elhelyezés, tartás rendezése igazolva egyezség megváltoztatása 2 éven belül – kk.gyermek érdekében, vagy valamelyik fél érdekét súlyosan sértő változás körülményekben - perindítás – személyesen - ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg

Házastársak jogai, kötelezettségei jogok, kötelezettségek egyenlőek; házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük; személyüket érintő ügyekben önállóan, család érdekeit szem előtt tartva; hűséggel tartoznak egymásnak; kötelesek egymást támogatni.

Házastársak jogai Névviselés: - házasulóknak meg kell egyezniük – csak az egyik fél veheti fel a másik családi nevét; - anyakönyvvezetőnek nyilatkozniuk kell; - házasság megszűnése, érvényt.nyilv. után házasság fennállása alatti nevet viselhetik – ettől eltérést anyakönyvvezetőnek bejelenthetik

Házassági vagyonjog 1. Házastársak közös vagyona házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség (osztatlan közös tul.) jön létre: - életk. alatt együttesen v. külön-külön szerzett vagyon (kiv. Különvagyon) - különvagyon haszna (-fenntart.,kezelés ktg.) - feltaláló, újító, szerző – esedékes díja - közös vagyon helyébe lépett érték (bizt.stb.)

Házassági vagyonjog 2. Házastársak külön vagyona házasságkötéskor megvolt vagyontárgy; házasság fennállása alatt örökölt v. ajándékba kapott vagyontárgy; személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű ill. mennyiségű vagyontárgy; különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Mindennapi közös életvitelt szolgáló, ill. szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő különvagyonhoz tartozó tárgy – 15 év után közös vagyon 3.személlyel kötött ügylet- tájékoztatási kötelezettség, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy különvagyonba tartozik

Házassági vagyonjog 3. Házassági vagyonjogi szerződés házasságkötés előtt, alatt – életközösség tartamára – jövőre megszerzésre kerülő vagyon ! diszpozitív – tv-től eltérően közös ill. különvagyon érvényesség: közokirat v. jogi képv. által ellenjegyzett magánokirat; alakiság nem vonatkozik a vagyonmegosztás tárgyában létrejött megállapodásra, ingó dolgok ajándékozására, ha átadás megtörtént

Házassági vagyonjog 4. Jogügyletek Vagyonközösséghez tartozó tárgyakat közösen használhatják, kezelhetik; Hozzájárulás a szükséges állagfenntartó, értékmegőrző intézkedésekhez – közös vagyonból, ha nem elég – különvagyonból arányosan; Vagyonközösséghez tartozó tárgyak elidegenítése, egyéb vagyonjogi rendelkezés - közös egyetértéssel

Házassági vagyonjog 5. Házastársak felelőssége Közös vagyontárgyról tett ingyenes rendelkezés – közös felelősség, ha mindkét házastárs hozzájárult; Közös vagyontárgyról visszterhes ügylet -- másik házastárs beleegyezésével kötöttnek kell tekinteni – kiv. 3.szem. tudott, v. tudnia kellett, hogy másik nem járult hozzá; -- mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében járt el házastárs – hozzájárulás hiányára hivatkozás csak ha előzőleg kifejezetten tiltakozott 3. személynél

Házassági vagyonjog 6. Felelősség 3. személlyel szemben Házastársak egyetértésével kötött ügylet – házasfelek közös vagyon megfelelő részével + egész külön vagyonukkal felelnek; Csak egyik házastárs kötötte az ügyletet – teljes vagyonával felel – vélelmezetten egyetértő házastársa csak közös vagyonból rá eső résszel felel

Házassági vagyonjog 7. Vagyonközösség megszűnése Életközösség fennállása alatt – bmelyik házastárs kérelmére fontos okból bíróság megszüntetheti; Életközösség megszűnésekor – vagyonközösség végetér – közös vagyonmegosztás követelheti házastárs Megtérítési igény – közös vagyonból külön vagyonba, különből közösbe beruházás + kezelési, fenntartási költségek Közös életvitel körében felélt különvagyon – csak különösen indokolt esetben megtérítendő Vagyonrész kiadása – közös ill. különv. – természetben Nincs helye megtérítésnek: -külön vagyonból kiadás lemondás szándékával történt, - nincs közös vagyon, kötelezettnek külön vagyona sincs.

Házassági vagyonjog 8. Lakáshasználat rendezése 1. Felek szerződése házasságkötés előtt, alatt, életközösség megszűnése után – jövőre nézve (lakás elhagyása elhelyezési, térítési ig.nélkül) -érvényessége: közokirat v. jogi képv.ellenjegyz. -- ettől eltérő – kk. lakáshasználati jogára figyelemmel bíróság 2. szerz. hiányában, v. kk. érdekével ellentétes –bíróság dönt - lakás külön vagyon v. önálló bérlet – lak.h.jog ezt a házastársat illeti kiv. gyermek másiknál elhelyezve – megosztott v. kizárólagos használat (kiv. szolgálati lakás) - lakás közös tul. v. bérlet – megosztott használat de kk. v. házastárs érdekeinek súlyos sérelmével járna, akkor nem - nem osztható – kizárólagos használat egyik házast.- másikat elhagyásra kötelezi és bérlőtársi jogviszonyt megszünteti - kérelemre - közös lakás kettőre cserélhető – bérlőtársi jv. megszünteti, meghat, ki melyikbe költözzön

Házassági vagyonjog 9. Lakáshasználati jog Lakáshasználati jog ellenértéke: - lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete (tul.); - hasonló önkorm.. bérlakásra önkorm. rendeletében megállapított pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg - távozó házastárs – volt házastársra és gyermekek számára figyelemmel arányosan megillető rész de min. használati jog 1/3-a kiv. – lakás másik házastárs különvagyona, -- szolgálati lakása, -- házasság előtt önálló bérlője volt -- különös méltánylás másik házastárs közös vagyoni részének csökkentése – nem képes ellenérték megfizetésére, külön vagyona nincs v. ha kéri - használati jog ellenértéke – lakás elhagyásakor esedékes

A gyermek tartása Szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kk. gyermekével azt, amik közös eltartásukra rendelkezésre áll Kiv. – ha gyermek tartás vagyonának jövedelméből kitelik; -- a gyermeknek tartásra kötelezhető egyenesági rokona van. -- gyermeket gondozó szülő tartást természetben, -- különélő szülő elsősorban pénzben (tartásdíj) szolgáltatja. -- tartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában bíróság dönt

Tartásdíj megállapítása Gyermekenként kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell megállapítani Figyelembe kell venni: - gyermek tényleges szükségleteit; - mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait; - szülők háztartásában eltartott más –saját, mostoha – gyermekeket; - a gyermek saját jövedelmét. Összes tartási igény kötelezett jöv. 50%-át nem haladhatja meg - két v. több gyermek tartása – úgy kell megállapítani, h. egyik se kerüljön másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe Tartásdíj meghatározása: - százalékos arányban, vagy - határozott összegben, vagy - határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában . Százalékos megállapításnál meg kell jelölni tartásdíj alapösszegét.

Tartásdíj megállapítása 2. Tartásdíj alapja: a.) bérköltség (alapbér, jutalom stb.) ill. rendszeres személyi juttatás (pl. 13.havi illetmény) címén juttatott összes járandóság b.) személyi jellegű egyéb kifizetésként, ill. nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, túlóra, ügyeleti díj stb.) c.) ha nem fedezi a-b.) gyermek szükségleteit , vagy a-b. alapján nem állapítható meg tartásdíj – más munkaviszonyból, munkavégzésre ir. egyéb jogviszonyból ill. nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet is alapul kell venni (pl. tőkejövedelem, táppénz, nyugdíj stb.) d.) nettó jövedelem – adó, nyugdíj-, egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék stb. levonása után fennmaradó összeg az alap. A kk-t illető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (gyám) részére kell kifizetni – köteles azt gyermek szükségleteire fordítani ! A munkáltató a letiltó határozat kézhezvételétől folyósítja jogosultnak a tartásdíjat – százalékosan megállapított tartásdíjat havonta kiszámítja – bíróság által megállapított alapösszegnél több lehet, kevesebb nem ! Munkáltató a jogosultat kérelmére köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, egyéb juttatásának összegéről. ,

A rokonok eltartása Rokonaival szemben az jogosult tartásra: aki magát eltartani nem tudja, és nincs tartásra kötelezhető házastársa v. bejegyzett élettársa. munkaképes nagykorú, ha szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Nem jogosult: nagykorú, ha magatartása miatt érdemtelenné vált De ! gyermek szülő érdemtelenségére nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási, nevelési kötelességének eleget tett.

Rokonok eltartása 2. Tartásra kötelezett: - rokonok közül elsősorban leszármazók - leszármazók hiányában felmenők (közelebbi megelőzi távolabbi leszármazót) nagykorú testvér, ha kk-nak nincs más tartásra kötelezhető egyenesági rokona és testvér saját, házastársa, bej.élettársa ill. gyermeke stb. tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni kötelezettségét. mostohagyermek vonatkozásában nevelőszülő, bej.élettárs, ha beleegyezésével van közös háztartásban Fontos! – nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné!!

Rokonok eltartása 3. Tartásra jogosultság sorrendje: - gyermek megelőzi házastársat, elvált házastársat,bej.élettársat, elvált bej.élettársat, - házastárs, elv.házastárs, bej. élettárs, elv.bj.élettárs megelőzi – egysorban- többi rokont. Bíróság a sorrendet – kérelemre – eltérően is megállapíthatja.

Rokonok eltartása 4. - kötelezett a tartást általában saját háztartásában, természetben (élelmezés, ruházkodás,nevelés, taníttatás költségei, gondoozás, gyógykezelés költségei stb.) vagy - havonként pénzben teljesíti. (jogosult kérheti a pénzbeni szolgáltatást) - perindítás kk. tartási követelése iránt – ügyész, gyámhatóság (szülő esetén – jegyző, ügyész) - követelés 6 hónapra visszamenőleg, vagy jövőre nézve érvényesíthető (6 hónapnál régebbre, ha mulasztás nem terheli köv. érvényesítésében)

Volt házastárs tartásra való joga - volt házastársától tartást követelhet, aki arra önhibáján kívül rászorul kiv. Ha érdemtelenné vált - mértéke: az ne veszélyeztesse a volt házastásnak és annak megélhetését, akinek eltartására a tatást igénylővel egysorban köteles. - mérték megváltoztatását lehet kérni, ha körülmények lényebesen megváltoztak. Megszűnik: - arra jogosult ismét házasságot köt; - bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít; - tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik; - további tartásra nem szorul rá. Házasság felbontását követő 5 év eltelte után, csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Szülői felügyelet 1. Tartalma: kk. gyermek gondozása, nevelése vagyonának kezelése törvényes képviseletének joga gyámnevezés, gyámságból kizárás joga. Kk. Gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni – Gyermek véleményét őt érintő döntéseknél figyelembe kell venni

Szülői felügyelet 2. Közös szülői felügyelet ha nem élnek együtt, de nem váltak el (ellentétes megállapodás hiányában) ha szülők kérelmére bíróság gyerm.elh. együtt közös szülői felügyeletet rendelt el, ill. szülők erre vonatkozó egyezségét jóváhagyta -- kérelemben nyilatkozni kell, milyen módon működnek együtt a szülők, különös tekintettel gondozási, nevelési tevékenységre Megszűnik: bíróság megszünteti, ha szülők már nem tudnak együttműködni (bmelyik fél kérheti), feltéve, gyermek fejlődése szempontjából indokolt (másik szülő szülői felügyelete szünetel)

Szülői felügyelet 3. - különélés esetén felügyelet annál, akinél kk. el van helyezve - gyermek elhelyezéséről szülők döntenek - döntés hiányában bíróság – kedvezőbb testi, értelmi, erkölcsi fejlődés 3. Személynél – nála elhelyezést maga is kéri elhelyezés megváltoztatása - körülmények utóbb lényegesen megváltoztak és gyermek érdekében áll perindítás: elhelyezés ill. elh. Megváltoztatása iránt – szülő, gyámhatóság, ügyész azonnali intézkedés szükséges – bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel

Szülői felügyelet 4. Együttdöntési jog Gyermek sorsát érintő lényeges kérdések: kk. gyermek nevének meghatározása ill. megváltoztatása; tartózkodási helyének kijelölése; iskolájának megválasztása; életpályájának megválasztása. Különélő szülők együttesen gyakorolják Kiv. különélő szülő felügyeleti jogát bíróság korlátozta, szüneteltette, megszüntette.

Szülői felügyelet 5. Különélő szülő jogát bíróság bővítheti, korlátozhatja: – feljogosíthatja vagyonkezelés- ,vagyoni ügyekben tv. képviselet jogával ill. szf. jogát (lényeges kérdések) korlátozhatja, megvonhatja, egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Együttdöntési jog körében vita – bíróság dönt (kiv.16. évet betöltött kk. tartózkodási helyének kijelölése) Szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők vitája felügyelet körében - gyámhatóság dönt (kiv. lelkiism. és vallásszabads. körébe tartozó kérdések)

Szülői felügyelet 6. Bíróság, gyámhatóság eljárása szülői felügyelet, gyerm. elhelyezés v. annak megváltoztatásakor: mindkét szülőt meg kell hallgatni gyermeket indokolt esetben meg kell hallgatni közvetlenül v. szakértő útján 14. életévet betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható kiv. általa választott elhelyezés fejlődését veszé- lyezteti

Szülői felügyelet 7. Gondozás, nevelés Szülő kötelessége: gyermek gondozása, nevelése gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse állandó lakásáról szülő saját háztartásában köteles gondoskodni (állandó lakás szülő áll.lakása) 16. életévét betöltött kk.– gyámhatóság engedé- lyével szülő beleegyezése nélkül is elhagyhatja szülői házat fontos okból Szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához gyámhat.jóváh. Kell Életpálya – szülő és gyermek közösen döntik el – vita esetén gyámhatóság dönt

Szülői felügyelet 8. Vagyonkezelés Szülők joga és kötelessége gyermek vagyonának kezelése (amit tv. nem vesz ki kezelésük alól) biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kell számot adni ugyanolyan gondossággal kell eljárniuk, mint saját ügyeikben (de súlyos gondatlanságért felelősek) kötelességüket nem teljesítik – gyámhat. vagyonkezelést rendszeres felügyelet alá vonhatja, biztosítékadásra, számadásra kötelezhet 14. életévét betöltött gyermek munkájával szerzett keresményével szabadon rendelkezik szülők gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani jövedelem nem elég – gyámhat. megengedheti , gyerm. eltartásának költségeire a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék vagyonkezelési jog megszűntével – vagyon számadással együtt ki kell adni szülői háztartásban élő saját keresménnyel rendelkező gyermek háztartási költségekhez megfelelő mértékben köteles hozzájárulni keresményéből

Szülői felügyelet 9. Törvényes képviselet Szülők joga és kötelessége kk. gyermekük képviselete személyi és vagyoni ügyekben egyik szülő másik nevében gyakorolhatja képviseletet írásbeli (közokirat v. teljes biz.erejű magánokirat) meghatalmazással mindennapi, kisebb jelentőségű ügyekben – másik szülő meghatalmazottjaként jár el Nem terjed ki: - ha az ügylet érvényességéhez gyámhat. jóváhagyása kell, - szülő kezelése alól kivont vagyon tárgyában - ha szülőnek nincs vagyonkezelői joga - olyan ügyre, melyben szülő, annak házastársa, egyeneságbeli rokona a gyermekkel ellenérdekű fél (de nála elhelyezett gyermek tartása iránt képviselheti gyermekét a másik szülő elleni eljárás- ban) - gyámhatóság képv. jogát vagyoni ügyekben v. azok meghat. csoportjára megvonhatja, ha a szülő nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolja azt

Szülői felügyelet 10. Megszüntetése Bíróság megszünteti: - ha a szülő felróható magatartásával gyermek javát, testi jólétét, értelmi v. erkölcsi fejlődését súlyosan sérti v. veszélyezteti; - ha a gyermeket más személynél helyezték el, v. átmeneti nevelésbe vették, és szülő felróhatóan - gyermeke érdekét súlyosan sértő módon – nem működik együtt a nevelőszülővel, intézménnyel, nem tart kapcs. gyermekével, magatartásán, életvitelén nem változtat az át. megszünteté- séért; - ha a szülőt a bíróság gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bcs. miatt szabadságvesztésre ítélte. - ha a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel - ha bíróság mindegyik gyerek tekintetében megszüntette felügyeletet, kihat később születendő gyermekre is

Szülői felügyelet 11. Megszüntetés A felügyelettől megfosztott szülő: nem fogadhat örökbe; gyámságot nem viselhet; gyermek nála nem helyezhető el; nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. Perindítás megszüntetés iránt – másik szülő, gyermek, ügyész, gyámhatóság Perindítás visszaállítása iránt – bmelyik szülő, gyermek, ügyész, gyámhatóság

Szülői felügyelet 12. Szünetelés ha szülő cselekvőképtelen, v. cselekvőképességében korlátozva van; ismeretlen helyen távol van, v. ténylegesen akadályozva van; bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el; ha a szülő 6.hetesnél fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá; gyermeket gyámhiv. átmeneti nevelésbe vette; gyámhiv. gyermek családba fogadásához hozzájárult; szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el annak időtartamáig; ha a szülővel szemben a rendőrség v. bíróság a gyermek, ill. a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozatot ill. megelőző távoltartó határozatot hozott. ha szülői felügyelet megszüntetése ill. gyermek elh. iránti per alatt a gyámhivatal a szülő gyermekét ideiglenes hatállyal a másik szülőnél, hozzátartozónál v. más személynél, nevelőszülőnél, gyermekotthonban helyezte el. ha a gyermek a másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti joga nincs megszüntetve (együttdöntési jog! Marad)

Szülői felügyelet 12. Kapcsolattartás joga - gyermek joga, különélő szülőjével közvetlen és személyes kapcsolatot tartson fenn - gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen - a szülőnek akkor is joga van kapcsolatot tartani, ha szülői felügyeleti joga szünetel (kiv. ha szülő ideiglenes távoltartó hat., megelőző távoltartó hat. ill. büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kény- szerintézkedés hatálya alatt áll) - gyermeket nevelő szülő v. más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani - kivételes esetben a gyermek érdekében a szülői felügyelettől megfosztott szülőt is fel lehet jogosítani kapcsolattartásra

Szülői felügyelet 14. Kapcsolattartás joga Kapcsolattartásról szülők döntenek - gyámhatóság dönt: - szülők megegyezése hiányában - szülők és gyám közötti vita esetén. - bíróság dönt: - szülők megegyezése hiányában, ha házassági v. gyermekelhelyezési per van folyamatban. - bíróság döntésének megváltoztatását hat. jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyámhatóság, ill. házassági v. gyerm.elh. perben a bíróság a gyermek érdekében - korlátozhatja, - megvonhatja, - gyakorlásának szünetelését rendelheti el.

Gyámság 1. Az a kk. aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik Rokonok, anyakönyvvezető, bíróság, és más szervek haladéktalanul kötelesek jelenteni a gyámrendelés szükségességét A kirendeléssel létrejön a kk. és a gyám között a gyámsági jogviszony Gyám lehet: bármely nagykorú magyar állampolgár, ha nem áll gondnokság alatt, nem áll szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt nem áll közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt szülő nem zárta ki gyámságból (közokirat v. végrendelet)

Gyámság 2. Gyámság fajtái jogcímek szerint - nevezett gyám (ezt a felügyeletet gyakorló szülő határozza meg); - törvényes gyám (gyámhatóság jelöli ki gyermek rokonsága köréből, ha nincs nevezett gyám) - rendelt gyám (rokoni körön kívüli alkalmas személyek közül rendeli ki gyámhatóság) - intézeti gyám (állami nevelésbe vettek esete) - hivatásos gyám (közig. szerv jelöl ki, feladatát munkaviszonyban látja el, tiszteletdíjas)

Gyámság 3. Gyám feladata, jogköre kk. gondozása, nevelése, vagyonának kezelése, törvényes képviselete; évente beszámolási kötelezettség vagyonkezelésről; gyámhatóság jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit felülbírálhatja; gyermek megélhetéséhez szükséges juttatásokat gyám kezéhez folyósítják; gyámság megszűnésével működéséről jelentést ad, és végszámadást terjeszt elő.

Gyámság 4. Megszűnése - ha a gyámság alatt álló meghal; - ha a gyámság alatt álló szülői felügyelet alá kerül; - ha a gyámság alatt álló nagykorú lesz; - ha a gyám meghal; - ha a kk. intézetbe kerül; - ha a gyámhatóság a gyámot felmenti v. elmozdítja. - gyám felmentése: - a gyám alkalmatlan, - fontos okból a gyám maga kéri felmentését, - utólag keletkezik gyámságviselést kizáró akadály. - elmozdítás: - gyám jogaival súlyosan visszaél, - kötelességeit nagymértékben elhanyagolja v. olyan cselekményt követ el minek folytán gyámságra méltatlanná válik.

A család 1. Rokonság Rokonság: több személy közt a vér szerinti leszármazáson v. hatósági aktuson alapuló kapcsolat - egyenesági rokon: akik közül egyik a másiktól származik (lemenő, felmenő ág) - oldalági rokon: akiknek legalább egy közös felmenőjük van, ők azonban egyeneságon nem rokonok (testvér, féltestvér stb.) - hatósági aktuson alapul: örökbefogadás - apaság

Család 2. Apaság A gyermek apjának alapvetően azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig, vagy annak egy része alatt házasságban élt - vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésnapjától visszaszámított 182. és 300. nap között eltelt idő (megdönthető v.) - ha anya ekkor nem volt házas, vagy a férjére vonatkozó apasági vélelem megdőlt: gyermek apjának tekintendő aki teljes hatályú nyilatkozattal gyermeket magának ismerte el, vagy azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy akit a bíróság ítélettel a gyermek apjának nyilvánított (anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett és a körülmények gondos mérlegelése mellett megalapozottan következtetni lehet, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származott)