Hetedik előadás

A kisiskoláskor

Kötelező irodalom Szemelvények: Középső gyermekkor 117-156. oldal

Ajánlott irodalom:

Szomatikus jellemzők: az első alakváltozás kora, arányos testalkat, előrehaladott myelinizáció, a serkentés és gátlás egyensúlyba kerül, megteremtődik a finommozgások szabályozásának az idegi feltétele.

Érzékelés, észlelés: az érzékszervek érzékenysége megnő, a szinkretizmus felszámolódik, kialakul az analitikus, elemző észlelés, lehetővé válik a szempontok szerinti, tudatosan irányított megfigyelés, az önálló megfigyelés érzelem és érdeklődésvezérelt, a megismerést az első jelzőrendszer túlsúlya jellemzi.

Észlelésében megjelenik a többszempontúság, érti az egyszerűbb összefüggéseket. Térészlelése: decentrált. Időészlelése : egyre inkább a mért időhöz kapcsolódik. Mozgásészlelése: többszempontú viszonyításra képes.

Emlékezet: mechanikus bevésés, a megőrzés időtartama megnő, a felidézés szószerinti, rohamosan bővül a szóemlékezet, a megértés másodlagos, a késleltetett felidézés eredményesebb (reminiszcencia).

Képzelet: elsősorban reproduktív jellegű, a külső irányítás miatt az alkotó képzelet átmenetileg visszafogott, tartalmában a mese és a valóság szétválik, az elképzelésben egyre nagyobb szerepet kap a realitás.

Gondolkodás szemlélethez kötött, konkrét fogalmi, az iskola konkrét tudományos fogalmakat alapoz, a lényegmegragadást a képiség és az érzelmi színezet akadályozza, egyre gyakoribbak az általánosítások.

A fogalom-meghatározás fejlődése funkció szerint: amit megiszunk, tágabb fogalom alá rendelés: egy folyadék, a lényeges jegyek összefoglalása: a víz színtelen, szagtalan, átlátszó folyadék, az élet nélkülözhetetlen feltétele.

A fogalmak csoportokba szerveződnek: háziállat macska: emlős ragadozó Érti az összefüggéseket, pontosan használja a tanult kifejezéseket.

A fogalomcsoportok egyre biztosabbak: zöldség - ami hasonló (répa, petrezselyem, de a tök nem), zöldség - a konyhakert termései (retek, káposzta padlizsán, vagy tojásgyümölcs), zöldség - ami a lényege (egészséges növényi táplálékunk) zöldségféle - minden főzeléknek, salátának, ételízesítőnek használt növény gyümölcs - növényi termés, amit általában nyersen fogyasztunk (alma, körte, dió, de a tojásgyümölcs nem tartozik ide)

Következtetései, ítéletei tapasztalatának gyakran téves általánosításai a fa könnyű és úszik a vizen, a vas nehéz és elmerül a vízben, hajót vasból azért nem lehet készíteni, mert a vas nehéz, a konzervdoboz azért nem merül el, mert az könnyű vas, vagyis pléh (nem igazi vas), az összefüggés lényegét majd később Archimédesz törvényéből érti meg.

Következtetései jellemzően deduktív típusúak: A fa könnyű. Ami fából van, az úszik a vizen. Ha azt akarom, hogy valami ússzon a vizen, azt fából kell készíteni. A hajók tehát ezért fából készülnek.

Az okságot gyakran saját tapasztalatával, ennek hiányában meseszerű elemekkel magyarázza: azért dörög az ég, mert eső lesz, azért dörög, mert a felhők összeütköznek, azért dörög, mert kugliznak az angyalok.

Az ok - okozati összefüggés felismerése fokozatosan jut el a lényegig: azért kell házi feladatot készíteni, mert tanító néni mondta, azért kell házi feladatot készíteni, mert holnap számtan óránk lesz, azért van házi feladat, hogy a megoldásokat begyakoroljam, azért kell házi feladatban is begyakorolni a feladatmegoldást, hogy megtanuljam, tudjam a leckét.

Köszönöm a figyelmüket! (A következő előadáson folytatjuk!)

Nyolcadik előadás

Kötelező irodalom Szemelvények: Az erkölcsi fejlődés 133-141. oldal, A szocializáció jellegzetességei 142-156. oldal

Ajánlott irodalom:

A kisiskolás érzelmei: egyre inkább az akarat szabályozása alá kerülnek, kiegyensúlyozott időszak, gyakoriak az ambivalens érzelmek, helyzethez igazodó intenzív átélés, adekvát kifejezés, nem jellemzőek a tartós érzelmek (harag, rokonszenv, ellenszenv), jelen vannak a magasabbrendű érzelmek.

Erkölcsi érzelmek: már megértett erkölcsi normához kapcsolódnak, egyre jellemzőbb lesz az elvárásoknak való megfelelés, az érzelmek cselekvésszabályozó erővé válnak (feladattudat, kötelességérzet), megjelenik az erkölcsi helyzetek elmzése.

Az erkölcsi fejődés Kohlberg szerint: prekonvencionális erkölcs (jó cselekedet az, amit mások annak tartanak) konvencionális erkölcs (az a jó gyerek aki betartja a szabályokat), posztkonvencionális erkölcs (a jó cselekedet értékvezérelt, pl. becsületesség).

Esztétikai érzelem forrása a tartalom, megtanulja a valóság elemeit szépként értelmezni (megérti miért szép?), fenntartás nélkül átveszi a felnőtt esztétikai értékeit, azt tartja szépnek, amit a felnőtt is szépnek tart.

Intellektuális érzelmek a tanulási tevékenységhez kapcsolódnak, fontossá válik a sikerélmény, amely a tanulás hajtóereje lesz, a kíváncsiság fokozódik, alaposabb elemzésre indít, az eredményes értelmi tevékenység további erőpróbákra késztet (versenyek).

Akarat az iskolai tanulás valódi akarati cselekvést feltételez, rövid idejű célkitűzések, de céljai inkább másoktól származnak, a motívumok harca érzelemvezérelt, döntéseiben befolyásolható, a cselekvésgondolat jelentőségét nehezen ismeri fel, végrehajtásában irányításra, biztatásra, ellenőrzésre szorul.

Társaskapcsolatok: szülő-gyermek viszony, kortárskapcsolatok, fiúk-lányok viszonya, tanár-diák kapcsolat, az iskolára vonatkozó attitűd alakulása.

Köszönöm a figyelmüket!