Az életminőség kutatás jelentősége a globalizálódó társadalomban Kopp Mária www.magtud.sote.hu 2006. május 24. Budapest XIII. Primér Prevenciós Fórum

Az életminőség javítása a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése: Johnson elnök 1964-es elnöki kampánya: "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének javítása.

Az életminőség kutatás célja: „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói globális érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei- ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések) a fejlődés központjában a harmonikus, hosszú távú tervezésre, valódi kapcsolatokra képes emberi személyiség, közösségek kibontakozása kellene álljon

Kinek az érdeke? a személyeknek, családoknak, emberi kapcsolatoknak az államnak, egyházaknak, civil szervezeteknek, a jövő szempontjából alapvető Milyen anyagi és társadalmi erőforrások tudják ellensúlyozni a globalizáció erőit? (Nem gonosz erők, csak saját érdekeiket képviselik)

Vizsgálataink célja: A magyarság szociológiai, pszichológiai, egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata Régiók (megyék, kistérségek) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint

Több mint 300 kérdéscsoport Módszertan A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett 1988: 20.902 személy 1995: 12.463 személy 2002: 12.640 személy Több mint 300 kérdéscsoport

Az életminőség szociológiai jellemzői: Szubjektív jól-lét, elégedettség az egyes országok, régiók, társadalmi rétegek életminősége azonos módszerekkel elemzik az egyes országok életminőségét, ennek összefüggéseit az értékekkel, anómiával, a társadalmi tőke jellemzőivel "General Social Survey" az Egyesült Államokban, az „Eurobarométer” az Európai Unióban.

A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben: 1. ábra

A jól-lét átlagértéke a magyar kistérségekben: 1. ábra

A jól-lét átlagértékei Budapesten:

Az életminőség pszichológiai alapja: háttere az un. pozitív pszichológiai irányzat, megalapozói Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály Cél: az emberi psziché erősségeinek feltérképezése, Aristoteles szerint a boldogság alapja az emberi lény funkcióinak gyakorlása, Az emberi funkciók az erények, pl. igazságosság, lelki erősség, mértékletesség, okosság, amelyek megkülönböztetik az állattól. (Aristoteles: Nikomachosi etika)

Maslow szükséglethierarchiája Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek (valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

Első szint: hedonikus élmény Ösztönös késztetések szintje, élvezet fontos motivációs alap a testi-lelki egyensúly fenntartására Fogyasztói társadalom: szélsőséges hajszolása: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, drog, valóságshow „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége

Második szint: elkötelezettség Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow” Csikszentmihályi Mihály Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya Családi harmónia-bizalom, együttműködés Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

Harmadik szint: Aristoteles féle boldogság koncepció: a boldogság nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást, szinte mindenki a boldogságot tartja a legfontosabb értéknek- mit jelent? Az emberi létezés alapvető célja az ember emberi funkcióinak, az erényeknek lehető legteljesebb gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez a testi-lelki egészség legfontosabb meghatározója

A globalizáció által sugallt hedonista életminőség felfogás egészségi következménye: Az értékek hiányának központi szerepe, A globalizáció üzenete: a cél az anyagi sikeresség másokhoz képest, „status szindróma” Következmény: krónikus stressz, depressziós tünetegyüttes, Önmagunk vagy helyzetünk állandó negatív minősítése- főleg a férfiakat veszélyezteti

A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

Az egészséggel kapcsolatos életminőség: Az orvoslás tárgya nem az emberi test, hanem az ember maga, az emberi "egész"-ség A megnövekedett életkor nem jár automatikusan együtt a jobb egészségi állapottal, gyakoribbá vált a többféle krónikus megbetegedés együttes előfordulása a személy hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével), ahhoz viszonyítva, hogy mit tart lehetségesnek vagy ideálisnak. azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében. Fő dimenziók: munkaképesség, alkotóképesség, fájdalom hiánya, pszichés egyensúly

Az egészségi állapot jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey 2002 szerint: Svájc 85,0 % Írország 84,1 % Belgium 78,2 % Dánia 77,8 % Ausztria 77,1 % .. Spanyolország 64,4 % Franciaország 62,1 % Olaszország 64,2 % Németország 59,2 % Szlovénia 56,4 % Lengyelország 55,2 % Cseh Köztársaság 54,3 % Portugália 51,2 % Magyarország 45,4 %

Összefoglalás: A globalizáció által sugallt értékválság szoros kapcsolatban áll a rosszabb életminőséggel és egészségi állapottal Rendkívül fontos hatékony prevenciós módszereket kidolgozni a globalizáció hatásainak ellensúlyozására, a valódi pozitív életminőség – boldogság- forrásainak bemutatására a jelen konferencia meghatározó jelentősége!