AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 15-16. óra SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 15-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

15-16. óra Alkohol, dohányzás

Az alkohol meghatározása A spiritusz, az alkohol orvosi latin neve, mely nem más, mint az etilalkohol (CH3-CH2-OH). Ez a színtelen, illékony, kellemes illatú, égető ízű, gyúlékony folyadék 78,3 C-fokon kezd forrni. A mai tudományos álláspont szerint az alkoholnak nincs semmiféle hasznos hatása a szervezetre nézve, károsító hatása annál több!

Szinte minden társadalomban fogyasztanak alkoholt, melyet elsősorban gabonafélék, gyümölcsök vagy zöldségek lepárlásával állítanak elő. Az erjesztett ital alkoholtartalma desztilláció révén tovább fokozható, így készítik a tömény italokat, például a rumot, pálinkát, stb. Az ily módon előállított ital fogyasztása, amennyiben az az egyén vagy a közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet alkoholizmusnak nevezhető.

Tudnunk kell (és sajnos a felmérések alapján sokan tapasztalatból tudják), hogy már kevés alkohol elfogyasztása is változásokat okoz a viselkedésben. 0,03-0,05 %-os véralkoholszintnél (30-50 mg alkohol 100 ml vérben) az ember például nagyobb önbizalommal bír, mozgásos reakciói viszont lelassulnak. Ez a két tényező az, ami miatt rendkívül veszélyessé válik az alkoholfogyasztás utáni autóvezetés, és ez az, amit oly sokan figyelmen kívül hagynak. 0,10 %-os véralkoholszintnél a beszéd hadaróvá válik, megnehezül a kar és a lábmozgások koordinálása, egyesek agresszívvé, mások csendessé válnak. Súlyos tehetetlenséggel jár a 0,20 %-os véralkoholszint, a 0,40 %-os érték pedig akár halálos is lehet.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az alkoholfogyasztókat szociális minta alapján a következő csoportokba sorolja: az absztinensek, akik soha nem fogyasztanak alkoholt; a szociális ivók, akik elsősorban társaságban isznak, az ivás célja ilyenkor nem a részegség, bár időnként az is előfordul. A nagyivók rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek. Közéjük tartoznak a "probléma-ivók, akik ugyan nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, ha úgy érzik, gondjaik vannak. Végül az alkoholbetegek, akiknek tevékenysége, gondolatai az alkohol megszerzése körül forog, kezelésük esetén elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképpen orvosi ellátást igényel.

Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek, de nem szabad elhanyagolni a környezeti hatásokat sem. Bizonyított tény például, hogy az örökbefogadott gyermekek is 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. Az alkoholista szülői mintát látó gyermek maga is könnyebben fog az otthon látott „problémamegoldó” módszerhez folyamodni, azaz a pohár után nyúlni. Ha alkoholista van a családban, a többi családtag is akaratlanul a függőség alá rendeli az életét, szerepet vállal egy játszmában, melyből külső, szakember által nyújtott segítség nélkül nehezen található a kiút.

„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” Az alkohol pusztító hatása visszafordíthatatlan folyamat, azaz irreverzibilis. Az alkoholfogyasztáshoz - mint legális droghoz - mindig talál az ember alkalmat. Van, aki unalmában, bánatában, jókedvében, üzleti okok végett, iszik. Azt azonban senki sem veszi figyelembe, hogy helyrehozhatatlan fizikai és pszichikai károsodásokat okoz. Az idült alkoholista nemcsak önmagát, de előbb-utóbb családja, környezete életét is tönkreteszi. Az alkoholnak tehát a társadalmi veszélye is jelentős.

Az alkoholbetegek gyakran ki is lépnek a családi kötelékekből (vagy a család türelme fogy el velük szemben), menekülnek a felelősségre vonás elől, és olyan csoportokhoz csatlakoznak, ahol az ivási szokások elfogadottak. A pszichés függőségen túl, a hosszan tartó ivás fizikai függőséget is okoz, és az út végén ott vannak a súlyos egészségügyi problémák. A máj kezdetben elzsírosodik, később zsugorodni kezd - ez már visszafordíthatatlan károsodást jelent - amikor pedig teljesen felmondja a szolgálatot, bekövetkezik a májkóma, mely halálhoz vezethet. Könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő a hasnyálmirigy károsodása, valamint gyakran alakul ki magas vérnyomás, felléphetnek szívritmus-zavarok, szívelégtelenség is. Az idegrendszer elváltozásai is gyakoriak, jellemző tünet a kézremegés, a végtagokon jelentkező érzészavarok és az elbutulás.

Az alkoholfüggőség jelei kivörösödött szemek, torokfájás, száraz köhögés és fáradtságérzés az alvási és evési szokások gyökeres megváltozása kedvetlenség, ellenséges és goromba viselkedés iskolai, munkahelyi problémák, lógás apátia, az érdeklődés elvesztése az eddig kedvelt dolgokkal, tevékenységekkel kapcsolatban elszigetelődés, eltávolodás a régi barátoktól, új társaság lopás, rendszeres hazudozás, a családi kapcsolatok megszakítása

A WHO adatai szerint Magyarországon évente 250 milliárd forintot költenek alkoholra, az állam bevétele ebből 150 milliárd, ám az alkoholisták kezelése, munkából való kiesésük, és az ezzel járulékos költségek együtt megközelítik a 700 milliárd forintot. Magyarországon jóval kevesebb figyelem irányul az alkoholistákra, mint a drogosokra, jóllehet számuk az utóbbiakénál nagyságrendekkel több. 2-2,5 millió ember tekinthető problémaivónak, és egymillió alkoholistának.

Dohányzás NIKOTIN A nikotin cigarettában, szivarban, pipadohányban található kémiai anyag, ezek elszívásakor kerül a szervezetbe. A cigaretta legfontosabb összetevői a nikotin mellett a kátrány és a szénmonoxid (CO), de emellett még mintegy 4000 féle anyag kerül a szervezetbe. Folyamatos használat mellett egyre növekvő mennyiség használata jelentkezik A dohányzás erős testi és lelki függőséget alakít ki. Az elvonási tünetek nagyon hamar, az utolsó cigaretta elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek. Elvonási tünetek: rossz közérzet, szorongás, depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség, düh, a koncentrálás nehézsége, csökkent szívműködés, az étvágy fokozódása, hízás, az emésztőrendszer zavara.

NIKOTIN Az első cigaretta elszívása szinte minden esetben kellemetlen hatásokkal, hányingerrel, szédüléssel rosszulléttel jár. Ezek a tünetek a folyamatos használat, a hozzászokás és a függőség kialakulása során eltűnnek, de a használattal történő felhagyáskor 1-2 órán belül egyéb kellemetlen tünetek (ingerlékenység, nyugtalanság, stb.) jelentkeznek. A dohányzás függőséget kialakító hatása többek között abban jelentkezik, hogy a cigaretta elszívása megszünteti az elvonási tüneteket. A dohányzásnak tehát önmagában nincsen jelentős pozitív hatása, a pozitív hatás inkább abban jelentkezik, hogy dohányzáskor eltűnnek a negatív elvonási tünetek. Sokan azt tapasztalják, hogy a dohányzás nyugtató hatású. Ez nem így van. A nikotin, éppen ellenkezőleg, stimuláns szer. A nyugtató hatás abban rejlik, hogy a dohányzás megszünteti a kellemetlen elvonási tüneteket.

NIKOTIN a dohányzás rákos megbetegedésekhez vezethet (tüdőrák, felső légutak), de hozzájárulhat egyéb tüdőbetegségek kialakulásához a dohányzás jelentős veszélyt jelent a különböző szív- és érrendszeri betegségek szempontjából (szívinfarktus, érszűkület) a dohányzás hozzájárulhat a gyomor és a bélrendszer fekélyes betegségeinek kialakulásához a dohányzásnak szerepe lehet a nemi hormonok szabályozásának zavaraiban az aktív dohányzás mellett a passzív dohányzás, azaz más dohányfüstjének a belélegzése is veszélyes, egészségkárosító a terhesség alatti dohányzás (a passzív dohányzás is) az újszülött károsodásához vezethet a dohányzás – mivel nincsenek feltűnő, látványos veszélyei – szinte észrevétlenül vezet a függőség kialakulásához

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!