Gyakorlati tanácsok az intézményi dokumentumok kiegészítéséhez, módosításához a TÁMOP 3.1.4. pályázati kiírás kritériumai alapján Csizmazia Sándorné Szakmai vezető TÁMOP 3.2.2. Dél-dunántúli régió Szeged, 2010.május 25..

Feladat a pályázati útmutató szerint C 1.1. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések: c) Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa

Feladat a pályázati útmutató szerint C10. Fenntartási kötelezettség A pedagógiai program módosításának megfelelő gyakorlat folytatása (legalább annyi óvodai és tanulócsoportban, mint a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma)

A módosításban érintett dokumentumok 1. Pedagógiai program- nevelési része, helyi tanterve 2. MIP - ÖMIP elvárásainak figyelembevételével 3.SZMSZ – csak kiegészítés 4. Házirend – felülvizsgálat

Pedagógiai program kötelező tartalmi elemei Kt. 48 Pedagógiai program kötelező tartalmi elemei Kt. 48. § /1/ bekezdés a) pont Alapelvek: Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság – felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat Módszertani sokszínűség – változatos munkaformák alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás - hátránykompenzálás párhuzama) Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése Fokozatosság – folyamatosság elve ( a fenntarthatóság érdekében is) A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése- tanórán és tanórán kívül A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása

Célok A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése A tanulók kreativitásának,problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése Használható, eszközszintű tudás elsajátítása Az egyéni képességek optimális fejlesztése

Feladat 1. A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása Fejlesztő értékelés alkalmazása Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei iskola stb.

Feladat 2. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése

Feladat 3. Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák elsajátíttatása

Feladat – az esélyegyenlőség szempontjából A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása

Feladat – szervezeti – működési szempont A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök ..) Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében. Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése

A célok megvalósítását támogató eszközök ESZKÖZÖK / ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tantárgytömbösítés X Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási programok Erdei iskola

Alkalmazott módszerek, eljárások Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek alkalmazása Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében

A nevelési területek felülvizsgálata A személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása – páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása A felelősség vállalás megalapozása

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból (alapozó modulok) Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő szakaszban A tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (3-8. évf.) Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus részéről A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán A tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása Az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése

A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök listája Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet, fejlesztési igényt Egyéb eszközök listája, amely a kompetencia alapú oktatás helyi megvalósításához szükséges A diagnosztikus és szummatív mérések megvalósításához szükséges eszközök listája Internet, tanári és tanulói lap-top program

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi nevelő együttműködési formái, a továbbfejlesztés lehetőségei A szülők szerepe az új oktatásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása során – ha bevonjuk őket.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai Arról kell dönteni, hogy a projekt, témahét, tantárgytömbösített oktatás, moduláris oktatás során alkalmazzuk-e az írásbeli beszámoltatás formáját. Ha igen, akkor milyen formában, illetve milyen korlátokat szabunk a beszámoltatásnak?

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei korlátai Projekt, témahét, moduláris és tantárgytömbösített oktatás miatt ki kell-e egészíteni a pedagógiai programot?

Az iskola helyi tanterve meghatározza. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit Feladat: annak vizsgálata, hogy a kompetencia alapú oktatás követelményei, az új oktatásszervezési eljárások alkalmazása mennyiben befolyásolják az iskola helyi tantervében rögzítetteket.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulói segédletek kiválasztásának elvei Az intézmény P.p-je tartalmazza ezeket az elveket. Probléma: A programcsomaghoz illeszkedő tankönyvek drágák. 2. Az ún. kompetencia fejlesztő tankönyvek pedig nem illeszkednek több szempontból sem a programcsomagokhoz. - Nem ugyanazok a fejlesztési célok - Más a tananyag - Más a követelményrendszer

A taneszközök kiválasztás elvei Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak – NFU közlemény Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok Differenciált fejlesztést biztosít Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel

Helyi tanterv A tanulók értékelése: – Szöveges értékelés? - Önértékelés, csoportértékelés – mikor?, milyen formában? - A tanulók értékelése: moduláris oktatás, témahét, projekt, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén

Helyi tanterv – óraterv Az iskola helyi tanterve meghatározza: Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, órakeretet Tagozat/ óraszám 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam heti éves Szakóra Nem szak- rendszerű Általános 2,75 1,5 157 3 166,5 4 148 Sportiskola 2,5 Nemzetiségi német Angol-informatika Emelt szintű testnevelés Emelt szintű ének-zene 111

A helyi tantervben kell szabályozni Az összes alkalmazott programcsomag helyi tantárgyi rendszerbe való illesztése Programcsomag Tantárgy Szövegértés-szövegalkotás „A” Szövegértés-szövegalkotás „B” Magyar nyelv és irodalom Történelem, természetismeret Matematika-logika „A” Matematika-logika „B” Matematika Történelem, magyar nyelv és irodalom Életpályaépítés Földrajz, technika, stb

A helyi tantervben kell szabályozni Az új oktatásszervezési módok / tantárgyak Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása – tantárgy neve, évfolyam A tantárgy-tömbösítésben érintett tantárgyak- esetleg a tantárgy új neve, évfolyam Moduláris tantárgy neve, tartalma, évfolyam Nem tanórai keretben megszervezett kötelező tananyagátadás formái. Erdei iskola – érintett tantárgy/tantárgyak / évfolyam Projekt – érintett tantárgy /tantárgyak ( ha tudjuk, de nem fontos előre szabályozni) Témahét

A helyi tantervben kell szabályozni A kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának elvei: Felmenő rendszer? Ugyanaz az évfolyam minden évben, Új belépő évfolyamok? Új belépő kompetencia területek? A fenti döntések után 5 éves intervallumban az alkalmazás leírása kötelező!

Helyi tanterv: A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága Tevékenységek Komp.terület/ tantárgy 2011 2012 2013 2014 2015 Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Szövegértés-szövegalkotás matematika Választott komp. terület Tantárgytömbösített oktatás ( bevont tantárgy) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Jó gyakorlat átvételének alkalmazása

1.Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg 1. 1.Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása ( tantárgytömbösítés, moduláris oktatás, projekt, témahét, integrált tantárgy) 2. Új tanulásszervezési formák alkalmazása ( differenciált rétegmunka, kooperatív tanulásszervezés, kooperatív módszerek) 3. A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása/ adaptációja 4. Az adott programcsomag feladattípusainak alkalmazása

Helyi tanterv – A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg 2. Kooperatív tanulásszervezés- koop.módszerek, egyéni –páros -csoportmunka szervezése Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása

Helyi tanterv – a tantárgyi tanterv felülvizsgálata, kiegészítése Mit jelent a tantárgyi tantervek felülvizsgálata? - Témakörök, tanulói tevékenységek Az iskola által használt kerettantervi célok kiegészítése az adott programcsomag / kompetencia fejlesztési céljaival A követelmények vizsgálata pl. nyelvtani ismeretek A tananyag összehangolása – kerettanterv+programtanterv-modulok

Hogyan? Az átdolgozás függ az alábbi intézményi döntésektől: Melyik kerettantervet használja az iskola helyi tantervként? Educatió? Nemzeti ?, Apáczai? – kompetencia alapú tankönyvek Egyéb? Szövegértés-szövegalkotás programcsomag: Integrált tantárgy, vagy nyelvtan és irodalom

Az adaptáció lehetőségei A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása A kompetencia alapú kerettantervhez más kerettantervi tartalmak illesztése Az intézmény által választott kerettantervhez a megfelelő modulok illesztése

A helyi tanterv módosítása - Javasolt lépések 1. A tananyag vizsgálata – az iskola által alkalmazott kerettanterv és a komp. alapú kerettanterv tartalmi összehasonlítása 2. A megegyező tartalmakhoz tartozó modulok hozzárendelése 3.A célok felülvizsgálata- kiegészítés és/vagy kihúzás 4. A továbbhaladás feltételeinek vizsgálata

ÖMIP-IMIP ÖMIP elvárásai lehetnek: A kompetencia alapú oktatás elterjesztése a a fenntartó közoktatási intézményeiben Szegregációmentes intézményi környezet kialakítása A digitális írástudás elterjesztése A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése A tanulók tanulási eredményességének növelése Intézményszintű / település-szintű mérési rendszer működtetése

IMIP Felülvizsgálat: Vezetők, alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjai Szakmai felkészültség Képzés, önképzés Részvétel az intézményi innovációban Vezetői:tervezési,ellenőrzési,mérés,értékelési feladatok végrehajtása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csizmazia Sándorné szakmai vezető www.kontaktus.eu