6. Előadás A felnőttoktatás főbb módszerei Bevezetés Felnőttképzési lexikon (tanszék)

Módszertani alapfogalmak A tanítás-tanulás szervezeti kerete Szervezeti formák Tanítási stratégia Tanítás-tanulásirányítás Tanulásszervezési eljárás (munkaforma) Tanítási módszerek

A módszerek csoportosítása Információforrás szerint: verbális, szemléltető, gyakorlati Tanulói tevékenység szerint: receptív (ismétlő), reproduktív (utánzó), részben felfedező, heurisztikus, kutató Az oktatás logikája szerint: induktív (építkező), deduktív (levezető) A tanulásirányítás jellege szerint: tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói, tanulói dominanciájú Az oktatási folyamatbeli szerepe szerint: új ismeretek tanulása; képességek fejlesztése; a tanultak alkalmazása; rendszerezés; rögzítés

A felnőttoktatás formái Előadó-központú módszerek Résztvevő-központú módszerek Értékelésen alapuló tanulási forma

A módszer kiválasztását befolyásoló tényezők A megbízók szempontjai A szervező szempontjai A résztvevők szempontjai A célcsoport jellemzői

I. Előadó-központú módszerek

A műfaj előzményei Bibliai szövegek felolvasása (prelegálása) és magyarázata Helyes és szép beszéd (tiszta kiejtés, hangsúly, hangerő, hangszín, hanglejtés, helyes levegővétel, tempó, ritmus, tagolás) Az előadótermek beosztása (kettős osztat) Székek: félkör/ egyenes vonal) Katedra/ dobogó Újabban: oktatástechnikai és informatikai eszközök

Fülszöveg közönség előtti felolvasása Kraiciné Dr Fülszöveg közönség előtti felolvasása Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár „A tanulás kulcs a XXI. Századhoz” – állította 1997-ben a hamburgi Felnőttoktatási Világkonferencia jelmondata. Valóban, a XX. Század utolsó negyedében a globalizáció és az infokommunikációs technológiák világméretű térhódítása következtében az élethosszig tartó tanulás az érdeklődés középpontjába került. A felnőttkori tanulás napjainkra Magyarországon is az egyéni és a társadalmi boldogulás feltétele lett. Ennek megfelelően általánossá vált a középfokú oktatás, a felsőoktatásban tanulók száma megháromszorozódott, és nem utolsó sorban piaccá vált az oktatás… (folyt. Nyomtatásban – mellékelve)

Hallgatói tanácsok a felolvasóknak Mit tegyenek legközelebb? Mit ne tegyenek legközelebb?

Az előadás Az ismeretközvetítés klasszikus módszere: egy téma monológikus, egyirányú kifejtése szakértő személy által Rejtett párbeszéd: a résztvevők gondolatban aktívan közreműködnek, reakcióikkal, metakommunikatív jelekkel befolyásolják az előadót és az előadást

Megfontolandó kérdések Mikor érdemes előadást tartanom? (előnyei, hátrányai) Milyen tényezők határozzák meg az előadás felépítését?

Megfontolandó kérdések Milyen legyen az előadás szerkezete, hogyan építsem fel a gondolatmenetet? Hogyan biztosítsuk az előadás koherenciáját?

Megfontolandó kérdések Milyen prezentációs technikákkal segítsük elő mondanivalónk nyomon követését, megértését? Hogyan gondoskodjunk arról, hogy a hallgatóság rögzíteni tudja, megjegyezze az előadás mondanivalóját, tartalmát?

Megfontolandó kérdések Hogyan viselkedik az előadás során az ideális előadó? Hogyan viselkedik az előadás során az ideális hallgató?

Magyarázat és elbeszélés Értelmező magyarázat (Mi? Mit?) Leíró magyarázat (Hogyan?) Okfeltáró magyarázat (Miért?) Az előadó szemléletes beszéde Érzelemgazdag közlés Élményszerű átélés Élénkülő képzelet Hatékonyabb ismeretszerzés

Tippek Kérjen példákat a hallgatóságtól! Említsen tipikus példát! Alkalmazza a szabály-példa-szabály sorrendet! Használjon megfelelő kötőszavakat: éppen ezért, ettől kezdve, úgyhogy, ha-akkor stb.! Vegyen kézbe valóságos tárgyakat a szemléltetésre! A bemutatás legyen előkészített, célszerű és frappáns!

Az előadást követő (tan)beszélgetés Az előadás legegyszerűbb feloldása Funkciója: előzetes ismeretek feltárása, felmerülő kérdések megválaszolása, félreértések tisztázása, stb. Fajtái: szabad kérdésfeltevés, kérdve kifejtés, heurisztikus módszer Az előadó (moderátor) feladata: a beszélgetés strukturálása, a hallgatóság aktivizálása, a helyes válaszok kimondatása Kérdésfajták:nyitott, zárt, pontosító, alternatívákat tartalmazó kérdés

Az előadói és hallgatói kérdések jellemzői Jó kérdés/ kérdezési eljárás Rossz kérdés/ kérdezési eljárás

Egyéb előadó-központú módszerek Előadói vita: szakértői panelek Strukturált kérdések módszere: szekcióválasztás elősegítésére Kerekasztal: 5-10 előadó (szakértő) – moderátor – közönség Hands on Participation: nyomtatott vagy számítógép segítségével olvasható kiegészítő anyagok szétosztása

Megfontolásra érdemes szempontok kezdő előadóknak Mi a mondanivalóm lényege? Mi az, amit feltétlenül el akarok mondani? Mit szeretnék elérni? Milyen hatást várok? Kikhez és milyen szituációban beszélek? Tudok-e kapcsolódni a hallgatók előzetes tapasztalataihoz? Milyen segédeszközöket, módszereket tudok/ kellene igénybe venni? Hogyan igazodjam a menet közbeni történésekhez, a hallgatók reakcióihoz, az időhöz stb?

Résztvevő-központú módszerek A következő előadásban