D I D A K T I K A

A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai 1.tétel A didaktika kialakulása, fogalma, tárgya, alapfogalmai

Oktatáselmélet: Didaktika (didaszkein = oktatni) a tanítással, tanulással kapcsolatos törvényszerűségekkel, alapelvekkel foglalkozik. a különböző életkorokra és tantárgyakra érvényes, ún. általános törvényszerűségeket, alapelveket foglalja magába figyelembe veszi, hogy a tanulás és a tanítás eltérő módon és formában valósul meg az egyes életkorok esetén, de a különböző tantárgyak esetén is, a különböző módszerek, eljárások közös vonásainak a feltárására törekszik.

A didaktika kialakulásának előzménye Őskor  utánzás  iniciáció Ókor iskolarendszer kialakulása Platon: Az akarat az értelemben gyökerezik. Arisztotelész: Az általános műveltség fogalmát megállapította. Középkor: skollasztika  tekintélyelvűség

Újkor: Bacon  semmi sincs az értelemben, ami előzetesen ne lett volna az érzékekben Comenius  Didaktica Magna Locke  utilitarizmus Rousseau  hasznos az, ami gyermek testi és szellemi fejlődésének javára válik Herbart  nevelés és az oktatás szoros kapcsolatban állt részletes metodikai elméletet kidolgozása

Magyarországi képviselők Kármán Mór, Fináczy Ernő  hivatalos didaktika Nagy László  gyermektanulmány  reformpedagógia Kiss Árpád  mérés, értékelés Napjainkban  Ballér Endre, Veszprémi László, Falus Iván, Báthory Zoltán.

DIDAKTIKAI ALAPELVEK Olyan általános követelmények, irányelvek, amelyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik; az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, amelyek következetes érvényesítése tovább növeli a tanítás-tanulás hatékonyságát.

A konkrét és az absztrakt egységének elve Az érzékelhetőből kiindulva jutunk el az absztraktig - A fizikai valóság ismeretében absztrakt elvonatkoztatásokat kell tenni. Pl: fogalomalkotás, általánosítás, szabályok felállítása

A szemléletesség elve segíti a megtanulandó ismeret (fogalom, törvény stb.) megértését, megmozgatja a reális képzeletet az érzéki észlelést kell működésbe hozni szemléletesen (majdhogynem megjelenítő módon) elbeszélni, mesélni, magyarázni

A tanulás fogalma, értelmezése 2.tétel A tanulás fogalma, értelmezése

Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, a jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, a meghatározott viszonyulások, az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, és a magatartás tanulása.

Brunner: a gyerek háromféleképpen tanul: - cselekvési tanulás (aktív fokozat) - képek segítségével való tanulás (ikonikus ) - fogalmi, gondolati tanulás

Skinner: a tanulásnak háromféle módja van: - cselekvés útján - tapasztalás által - próba-szerencse alapon

A tanulás típusai  Perceptuális: - az első jelzőrendszerbeli információkat tanuljuk meg (pl. színek, hangok, ízek, illatok)  Pszichomotoros - a mozgási élmények alapján alakul ki (pl. írástechnika, sorkövető olvasás, mozgás)

 Verbális: - szavakkal, értelmi-gondolati műveletekkel való tanulás - pszichofiziológiai alapja az asszociáció  Szociális - társas kapcsolatok kialakítása, empátia

Tanulási stílusok: auditív: hallás után vizuális: látás alapján – az emberek többsége ilyen mozgásos: a cselekvés játszik szerepet (a memorizálást mozgásokkal követi) társas egyéni (magányosan, csendben) impulzív (előbb beszél, aztán gondolkodik) reflexív (előbb gondolkodik, aztán beszél)

Tanulási módszerek, elvek  A gyakorlás, ismétlés (a frekvencia) törvénye - Ismétlés a tudás anyja - fontos a beiktatott szünetek jelentősége  A „túltanulás” negatív hatása - a tanulásnak van egy értelmes, optimális és gazdaságos időtartama

 Az aktivitás és aktivizálás elve - akarat, erőfeszítés, aktív részvétel ↓ eredményes tanulás „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékszem rá, Csinálom és megtanulom.” (kínai mondás)

 Motiválás és megerősítés - azon indítékok együttese, melyek ráveszik a tanulót a tanulásra - a kisiskolásoknál az érzelem kerül előtérbe - célját tekintve: - valami kívánatos elérése - valami kellemetlen elkerülése

A sikeres iskolai tanulás Carrol-féle modell Belső faktor: - kitartás a tanulásban - tanulási képesség - a megértés képessége Külső faktor: - a tanulási alkalom - a tanítás minősége Tanulásra fordított idő ___________________________ = 1 Tanuláshoz szükséges idő

Bloom elmélete  A tanuló jellemzői - előzetes tudás (kognitív jelleg) - motiváció (affektív jelleg)  Tanulási eredmény - teljesítmény - tanulási gyorsaság - motiváció

Az oktatás tartalma, az iskolai tudás 3. tétel Az oktatás tartalma, az iskolai tudás

A tanítás tartalma összetett műveltségtartalom A tudás különböző szintű elemei: Ismeret: A tények és a belőlük leszűrt általánosítások egysége:  Jártasság: Új feladatok, problémák megoldása az elsajátított ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása útján.  Készség: A tudatos tevékenység automatizált komponense. Ezen a fokon tudunk legkevesebb energiával, leggazdaságosabban tevékenykedni.  Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, valamilyen tevékenység, gyakorlása révén fejlődik ki és a tevékenység végzésében nyilvánul meg.

↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása Általános műveltség   a tudomány fejlődése ↓ Az oktatás feladata az állandósult tudáselemek átadása ↓ Kreatív gondolkodásmód kialakítása

Célrendszer Az oktatás a nevelés része, ezért az oktatási cél megegyezik a nevelési céllal A cél operacionalizálása CÉL Feladat Követelmény

Az iskolai tudás Tudás:  Ismeretek logikai összegfüggéseken alapuló rendszere.  Műveletek: az ismeretek felhasználása a tevékenységben, az alkalmazásban.

Tartóssági kritériumok  Felvett tudás: - mit értett meg a tanuló, azonnali visszacsatolás  Rögzített tudás: - gyakorlással, tanulással a háttérmemóriában rögzített, felidézhető, de hosszabb időtartam után elfelejtődik (1-2 év) Állandósult tudás: - bármikor reprodukálható, aktivizálható

Bloom taxonómiája A taxonómia olyan osztályozási rendszer, amelyben pl. az értelmi fejlődés, a gondolkodás szintjeit hiearchikus, egymás fölé rendelt elvek határozzák meg.

Affektív (érzelmi) tanulással összefüggő követelmények: befogadás válaszadás értékek kialakítása az értékrendszer belső, jellemképző erővé alakítása (világnézet)

Pszichomotoros (mozgásos) követelmények: utánzás manipulálás artikuláció automatizálás

Kognitív (értelmi) tanulással összefüggő követelmények: ismeret megértés } általában középiskolai szint alkalmazás analízis szintézis } inkább felsőfokú szint értékelés

Képzés Az a tevékenység, mely során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén meghatározott jártasságok és készségek alakulnak ki, ennek nyomán fejlődnek a képességek.

Képzés Materális: minél több tudnivaló elsajátíttatása, mert a képességek ennek nyomán automatikusan fejlődnek Formális (alaki): a képességek fejlesztését a gondolkodás formális fejlesztésével lehet elérni, hiszen az ismeretek jelentős része hamar elavul

A tanterv fogalma, fajtái 4. tétel A tanterv fogalma, fajtái

fogalma: pedagógiai dokumentum, az oktatásirányítás eszköze, az oktatás tartalmának, feldolgozásának koncepciója

Melanchton Fülöp  a tananyagszabályozás első lépései Jezsuiták  Ratio Studiórum Mária Terézia  Ratió Educationis

Szillabusz(1770 – 1950) Tantárgyakra, évekre előírt tartalom.( Sorrend nincs meghatározva, célok csak körvonalazva). A módszerekben a pedagógus felelőssége, önállósága a hangsúlyos. Többféle tankönyv

Központosított, „adagoló” tanterv(1950 – 1980) Tantárgyakra, évekre, témákra előírt tartalom. Célok, módszerek központi meghatározása 1978-as nevelési-oktatási tanterv  Egy tankönyv

Központi kerettanterv, és helyi tanterv(1990 - ) Művelődési területenként (tantárgyanként) előírt tartalom  A tanítási anyagot nem osztja fel évekre, témákra Tankönyv- és programpiac

NAT, kerettanterv, helyi tanterv (1998 - ) Tantárgyakra lebontott művelődési területek évfolyamokra előírt követelmény integrált tárgyak lehetősége Többféle tankönyv, eszköz

Tantervtípusok:

tartalom egységessége alapján: egységes (minden tanulónak ugyanaz) differenciált (értelmi képességek szerint)  minimális kompetencia rugalmas (helyi körülményekhez igazodik) Alaptanterv (core curriculum) moduláris (komplex tanulási-tanítási egységek)

tantervi szabályozás Európában: kontinentális tanterv: központi irányelvek, központi tartalom mellett létezik az autonómia – központi előírás alapján önmaguk készítenek tantervet, eszközöket. (Svájc, Németország, Észak-Európa, Ausztria, Franciaország)

angolszász típus: alap- és kerettanterv – az elsajátítandó anyag 75%-át az alapkövetelmények határozzák meg, 25%-ban a helyi körülményekhez igazodik. (Anglia, Hollandia, Dánia)

kelet-európai: minden iskolára kötelező tanterv, egy tankönyv, központi irányítás

Felgyorsult a közoktatás tartalmi-szervezeti megújulása 1985. Oktatási törvény ↓ Felgyorsult a közoktatás tartalmi-szervezeti megújulása Megkezdődik a NAT kidolgozása 1995. október 5.

A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI 1.Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10.Testnevelés és sport

NATHT Helyi tanterv: - az adott iskolának a teljes képzési ciklusra szóló terve, a pedagógiai program része.

A helyi tanterv tartalmazza a NAT-ban meglévő művelődési területekből az egyes évfolyamokon milyen tárgyakat tartanak óraszámok: tantárgyanként, évfolyamonként az adott tárgy főbb témakörei, követelmények ellenőrzési, értékelési formák (pl. osztályozás, vagy szöveges értékelés) magasabb osztályba lépés követelményei differenciálás módja tankönyvek, eszközök meghatározása rögzítik az egyes évfolyamok tantárgyi programját

Óvodai nevelés országos alapprogramja 1996. szeptember 1.

ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat Vers, mese az anyanyelvi nevelésnek fontos eszközei a mondókák, dúdolók, versek Ének, zene, énekes játék A környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket.

Rajzolás, mintázás, kézi munka A kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.

A külső világ tevékeny megismerése A gyermek tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak, naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.).

5. tétel Az oktatás folyamata

Folyamat: az órák egymás utáni, egymással összefonódó rendje DE! Magába foglalja a megelőző órát, az iskolai és az otthoni tanulást

Nagy Sándor az oktatási folyamatról Ismeretszerzés Alkalmazás Rendszerezés Rögzítés Ellenőrzés Értékelés A fő didaktikai feladatok rendszere

Az oktatási folyamat mikrostruktúrája A figyelem felkeltés Az érdeklődés felkeltése Az előzetes ismeretek felidézése Az új ismeretek biztosítása Elemzés Következtetés, szabályalkotás stb. Rendszerezés, rögzítés Alkalmazás Ellenőrzés, mérés, értékelés

Az oktatási folyamat pszichológiai, ismeretelméleti megközelítése Struktúraelmélet Cselekvés útján (enaktív) Képek, vázlatok segítségével (ikonikus) Jelképek, vagy logikai ítéletek sorozatával (szimbolikus)

Programozott oktatás A tananyag logikus szakaszokra bontása A program sorozatokra, szekvenciákra oszlik A szekvencia lépésekre tagolódik A folyamat: ingerválaszmegerősítés

Fogalomalkotás A fogalom olyan gondolatforma, amely általánosítások, absztrakciók eredményeképpen jön létre A szavak segítségével a gondolkodás elvont síkra emelkedik.

Az új ismeret hatékony közvetítése Ismeretszerzés: információk, adatok, tények, algoritmusok, konkrét és absztrakt fogalmak, összefüggések, alkalmazás: jártasságok készségek képességek kialakítása Az új ismeretek elsajátítása a viselkedés megváltozását is jelenti.

Az ismeretelsajátítás és alkalmazás folyamatának szervezése Tudományosság Motiválás (figyelem ébrentartása, személyes relevancia, konfidencia, elégedettség érzése) Aktivizálás Érthetőség Fokozatosság Rendszeresség Szemléletesség Tartósság Differenciálás Visszacsatolás Megerősítés

6. tétel Az oktatás módszerei

A módszer fogalma Oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a pedagógus és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében kerülnek alkalmazásra.

előadás Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál Szerkezete bevezetés kifejtés összegzés

magyarázat Olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, megértését segítjük elő Fajtái: értelmező leíró okfeltáró

elbeszélés Olyan monologikus szóbeli közlés, amely egy jelenség, esemény, személy, tárgy szemléletes bemutatására szolgál Elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük Érzelemgazdag módszer a gyerek átéli az eseményeket

Tanulók kiselőadásai Olyan monologikus módszer, amikor a szóbeli közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik Felsőbb osztályokban, bizonyos tárgyaknál alkalmazható

megbeszélés Dialogikus szóbeli közlési módszer, amikor a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot - állandó kontaktus rendszeres visszajelzés a tanuló önállóan jön rá a megoldásra

Vita Dialogikus szóbeli közlési módszer, mely célja az ismeretek elsajátítása, a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése Jellemzői: - a diákok nagyfokú önállósága - a pedagógus a háttérből irányít - az interakciót a tanulók kezdeményezik - értékelés: egyetértek, vagy nem értek egyet

Szemléltetés A tanulmányozandó tárgyak, jelenségek bemutatása, elemzése A szó és a szemléletesség kapcsolata: - a ped. irányítja a megfigyelést - a megfigyelésre alapozva összefüggések feltárása - a szóbeli közlés megerősítése

A PROJEKTMÓDSZER CÉLJA sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. a tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék.

A projekt gyakorlata A projekt tervezése – hálóterv A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása

Projektmódszer A tanárok és diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési feladatot projektek sorozataként szervezi meg A projekt olyan komplex feladat, melynek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll (pl. hajómakett)

Kooperatív oktatási módszer Kis csoportokban végzett tevékenységen alapul, segíti az együttműködést

A kooperatív tanulás fogalma tanulók párban v. 4-6 fős csoportokban végzett tevékenysége együttműködve oldanak meg közös problémát, kutatnak közös témát hoznak létre új gondolatokat a tanuló aktív gondolkodással alkot együttműködéssel jut új ismeretekhez kommunikációban diák-diák közti interakció

Fejlesztési szintek kooperatív tanulás Kritikai gondolkodás fejlesztése ↓ problémamegoldás, információkezelés, döntéshozás másokkal együtt többet érhetnek el mint egyedül egymás munkájának jóindulatú kritikusai Kommunikációs képességek fejlődése: kérdezés, előadás, vita, figyelem, értékelés Felkészültebbek – önálló élethosszig tartó tanulásra

Szimuláció, szerepjáték A szimuláció során a valóság bizonyos elemeit elvonatkoztatjuk, így a diákok azzal kapcsolatba léphetnek fajtái: - gép-ember (repülőgép szimulátor) - ember-ember (mikrotanítás)

Szerepjátéknál a diák más szerepét veszi fel Életközelbe hozza az időben, térben távoli embereket, eseményeket, néezeteket (pl, Kossuth-Széchenyi, gyáriparos-környezetvédő)

A módszerek kiválasztása Függ: - tananyag tartalmától - a diákok tulajdonsága ( életkori sajátosságok, értelmi képességek, aktuális hangulat)

Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei

Taneszköz: az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljának elérését segítő tárgy

A taneszközök története 1. Azok a tárgyak, amelyek bemutatása nem igényel semmi segédeszközt ( tárgyak, makettek, képek) 2. Előállításuk gépekkel történt, de önmaguk közvetítik az információt ( könyvek, nyomdai termékek) 3. Az információhordozók előállításához és közvetítéséhez gépi berendezésre van szükség ( hangfelvétel, filmek) 4. A taneszközök a tanulás irányítását is képesek ellátni (oktatógépek, programozott tankönyvek) 5. videórendszerek, internet

Pedagógiai Lexikon szerint Háromdimenziós taneszközök (szemléltetőeszközök, makettek) Nyomtatott taneszközök ( tankönyvek Oktatástechnikai anyagok (szoftver) és eszközök (hardver)

Taneszközök jegyzéke Taneszközjegyzék az ajánlott taneszközökről (XIX. sz.) NAT után három dokumentum készült - funkcionális taneszközlista (taneszköz igény) - taneszközjegyzék (forgalomban lévő taneszközökről) - tankönyvjegyzék

A taneszköz jellemzője Dokumentumszerűség ( lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, felidézhetőségét) Manipulálhatóság ( események valóságos idő- és térbeli viszonyainak megváltoztatása pl. visszaidézhető, megváltoztatható) Sokszorozhatóság ( filmek, hanganyag)

Taneszközök a tanítási órán Tankönyv: Információátadó Gyakoroltató Feladatokat tartalmaz Munkáltató Önálló munkát segíti A jó tankönyv motiváló hatású, megbízható ismereteket közvetít, a diákok tanulási tevékenységét segíti

Auditív eszközök - tartalmi és tanulásirányító információk - új ismeretek nyújtása - beszédfejlesztés - idegen nyelv tanulása - archív felvételek - saját felvételek készítése

Vizuális eszközök - szemléltetést segítik - áttekinthetőség (írásvetítő, projektor) - változások bemutatása (területi változások) - képrögzítés, visszajátszás (dia)

Audiovizuális eszközök - teljessé teszik a valóság megismerését - változások bemutatása (kinyíló virág, háború) - a múlt felelevenítése - a jövő elképzeltetése - esztétikai élmények nyújtása - problémák felvetése (konfliktus bemutatása) - oktatófilmek - rögzítés, visszajátszás

Taneszközök kiválasztását befolyásolja Tanulók jellemzői Az óra célja Követelmény Tartalom Feladatok Gazdaságosság Lehetőség

Az oktatás szervezeti keretei és formái 8. tétel Az oktatás szervezeti keretei és formái

osztály Az osztály a tanítás-tanulás társas közege Ültetés rendje (1777, 1806) elöl a jók, XX. sz. egészségügyi szempontok Osztályfőnökség (1849 Entwurf középiskola, 1945 általános iskola)

Az osztályba sorolás szempontjai Comenius  életkor alapján Reformpedagógia  heterogén életkorú csoportok 1945 után életkor alapján többféle korrekciós megoldással Teljesítmény alapján a legfontosabb tantárgyakban (nívócsoportok) Teljesítmény alapján részcsoportok (osztálybontás) Képességek alapján (homogenitás értelmi képesség szerint) Tanulási, magatartási problémákkal küzdő diákok

Koedukáció az osztályban XIX. század végén USÁ-ból Reformpedagógia természetesnek tartotta DE! EU. és Magyarországban csak kényszerből Mo-on 1960-as évektől általános Kutatók szerint formális egyenlőség Homogén osztályokban jobb teljesítmény

Szervezeti formák Tanítási óra Időtartama: 1890-ben Poroszország 50 perces 1911-es rendelet 45 perc Reformpedagógiák szerint egyedi beosztás Rituálék a tanítási órán Csengetés Egyházi iskolák  imával kezdenek 1950-es évek  jókedvű közös ének Órakezdés  jelentés felállás

Órarend A tanítási órák heti vagy ciklusos rendjének kialakítása Intenzív szellemi munka 2-3. munkanap 9-11-ig Homogén gátlás (hasonló tartalmú órák egymásutánisága) Fizikai megterhelés után ne legyen finomabb mozgást igénylő foglalkozás Tantárgyak arányos heti elosztása

Óratípusok Új ismeretet feldolgozó óra Alkalmazó (feladatmegoldó óra) Készségfejlesztő Gyakorló Munkáltató Kísérletező Rendszerező – ismétlő óra Összefoglaló Komplex gyakorló Ellenőrző- értékelő óra

A tanítási óra menete Óratípus Függ: Az óra szerepe a tanítási folyamatban Az adott osztály sajátosságai Rendelkezésre álló eszközrendszer

Az oktatás munkaformái 9. tétel Az oktatás munkaformái

A frontális munka A diákok tanulási tevékenysége egy időben, azonos ütemben folyik a közös oktatási cél érdekében Jellemzői: Magas tanulólétszám a meghatározó Pedagógus irányításával közös anyagfeldolgozás Osztályközösség együttes motiválása

pozitívuma A tananyag leggyorsabb átadása A tömegoktatás a legolcsóbb Nagy osztálylétszámnál jól használható Módot ad a pedagógusnak önmaga kiteljesedésére A pedagógus is így tanult, ezért jól ismeri A társak előtti szereplés

negatívuma Csak azok a diákok vesznek részt, akik tudnak és akarnak Nem biztosítja az egyéni tempót Különbözik: a diákok érdekeltsége előzetes tudása a tanulási folyamatban való részvétel intenzitása tanulási teljesítmény

Csoportmunka A diákok (3-6 fő) közösen tevékenykednek egy feladat megoldása érdekében Alkalmazható: Új anyag feldolgozása Az alkalmazás, gyakorlás érdekében A rögzítést elősegítésére Rendszerezésre

A csoport kialakítása Csoportot létrehozhat: Kialakulhat: Tanár Diákok mechanikusan (ülésrend szerint) diákok képessége szerint (homogén, heterogén)

A csoportmunka szakaszai Hangulati előkészítés frontálisan A csoportfeladatok kiosztása (ugyanaz, különböző) Az idő meghatározása A munka (a pedagógus indirekt irányításával) A csoportok beszámolója frontális munkaformában Szóbeli értékelés

A csoportmunka hatása A diákok megtanulják: a munkamegosztást egymás segítését az idővel való gazdálkodást új módszereket másoktól a vitatkozást Átalakul az osztály társas kapcsolatrendszere A pedagógus új oldaláról ismerheti meg diákjait

A páros munkaforma Két tanuló működik együtt egy feladat megoldása érdekében Két változat. hasonló képességű tanulók  páros munka ( a megoldás esélye belátható) különböző képességű tanulók  tanulópár (esetleges kölcsönös segítség)

A páros munka tényezői: Együttműködési tapasztalat Egymás kiegészítése Szociális és tanulási tapasztalat Pedagógus ösztönző segítése

Egyéni munka A diákok önállóan megoldandó egyéni feladatot kapnak Munkaszervezési módozatok: Ugyanazok a feladatok  a képességeik szerint oldják meg a diákok ( a jobbak többet) Minden diák egyénre szabott feladatot kap Diákokat képességeik szerint csoportokra bontják és a csoportok kapnak egyforma feladatot

Egyéni munka a gyakorlatban Az egyéni munkára alkalmas feladatok meghatározása A szükséges segítség biztosítása Értékelés Az elakadás okai: Nem megfelelő feladat Rossz értelmezés A diák megerősítést vár Gyengül a motiváció

A tanítás-tanulási munkában a munkaszervezési módok szimultán, párhuzamos alkalmazása a legcélravezetőbb

Ellenőrzés és értékelés a pedagógiában 10. tétel Ellenőrzés és értékelés a pedagógiában

Ellenőrzés az a tanári tevékenység, amely kiváltja és felfogja a tanulók megnyilvánulásainak valamennyi területéről érkező információkat Az értékelés a tanulók képességeiről, tudásáról szerzett tájékozódás alapján történő visszajelzés, amely megállapít, megerősít, besorol

Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai munka szerves része A pedagógus rendszeresen tájékozódik: a diákok teljesítményéről magatartásáról ezekre reagálva véleményt fogalmaz meg megerősíti a kívánatost, a jót korrigálja a hibát önellenőrzés, önértékelés révén minél eredményesebb teljesítményre buzdít

A tanulási eredmények értékelése Diagnosztikus (helyzetfeltárás) Pedagógiai beavatkozások előtt A diákok milyen feltételekkel kezdik az adott szakaszt Melyek azok a területek, amelyeken lemaradtak Kialakítható az egyénre, csoportra szabott oktatási stratégia

Formatív: (fejlesztés-formálás Folyamat közbeni irányítás Nem minősítés, hanem a jó megerősítése, a hiba kijavítása Feltárja mit tud a gyerek, mit nem

Szummatív: (minősítő) Nevelési-oktatási szakasz záróaktusa Célja a záró minősítés A tanulót teljesítmény alapján minősítjük Szelektív funkciót tölt be (pl. bukás) Cél  objektív, hiteles, megbízható adatok

Az értékelés folyamata A célok megfogalmazása (követelmények kialakítása) Ellenőrzés Megfigyelés Szóbeli felelet Írásbeli Információk értelmezése Mennyiségi értelmezés  osztályzat, pontok Minőségi  szöveges, metakommunikatív

Mérés Tudást, képességet, attitűdöt stb. számszerűsítünk, így lehetővé válik az objektív összehasonlítás A mérőeszközön rögzített skálát hozzámérjük a megvizsgált tulajdonsághoz Eszköze: teszt Tudást Intelligencia Kognitív kompetenciát Képességeket mérő tesztek

Méréssel kapcsolatos követelmény Objektivitás Kizárni a szubjektivitást Tanár viselkedése, metakommunikációja Érvényesség (validitás) Azt mérjük-e, amit mérni akarunk? Megbízhatóság (reliabilitás) Egy tulajdonság ismételt mérése ugyanolyan eredményű lesz

A teljesítménymérés Normára orientált Globális becslés: a pedagógus az összbenyomását egy osztályzatban fejezi ki Pontérték felállítása: a pontok a feladategységek megoldásából adódnak Hátrányai: „Önmegvalósító jóslat” Nem tárja fel mely célt érte el, melyeket nem A jó osztályzatból sem derül ki, hogy elérte-e a célt?

Kritérium orientált A teljesítményt egy előre meghatározott kritérium alapján mérik A kérdés, hogy a tanuló bizonyos célokat elért vagy sem? Objektív mérce

A tanítási-tanulási folyamat tervezése 11. tétel A tanítási-tanulási folyamat tervezése

Az improvizáció csak a zenében honos „szervezési” forma. A tervezetlen, rögtönzött tanóra csapongó, eredménytelen. A tervezésre, előkészítésre szánt idő többszörösen megtérül. A tanórán a jól szervezett, egyenletes terhelés a leghatékonyabb!

KINEK? MIT? HOGYAN? tanítsunk A tervezés során megválaszolandó három fő kérdés: KINEK? MIT? HOGYAN? tanítsunk

A tanítás-tanulási folyamat tervezésének céljai • A nevelési-oktatási célok megvalósításának előkészítése, a módszerek, a szervezeti keretek, a szükséges eszközök, stb. kidolgozása révén. • A nevelés-oktatás hatékonyságának növelése, vagyis a diákok tudás- és neveltségi szintjének fejlesztése.

A tervezést jelentősen befolyásolja: • A képzés, az iskola-óvoda, a tantárgy, a cél- és követelményrendszere • A pedagógus személyisége, feladatairól, diákjairól alkotott elképzelése, koncepciója, módszertani ismeretei

A tanítás-tanulási folyamat tervezésének szintjei Az egész tanévre vonatkozó átfogó terv Szükség esetén rugalmasan változtatható a tanulói sajátosságok függvényében Megjelennek a didaktikai feladatok, az óraszám lebontása, a nevelési-oktatási célok, a szükséges eszközök

Tematikus terv A nagyobb tananyag-egységek (6-12 tanóra) részletesebb kidolgozása A didaktikai feladatok beépítése a tananyagba, a tananyag órákra való lebontása, a módszerek, eszközök meghatározása

A tematikus tervezés feladatai Fogalmi és logikai elemzés Új fogalmak, összefüggések megjelölése Pszichológiai elemzés Megtervezni a motiválást, a differenciálást Nevelési szempontú elemzés Személyiségfejlesztés, magatartásformálás Didaktikai elemzés Az oktatás stratégiájának meghatározása

Az óra tervezése Az óra célkitűzése – az óra típusa Tananyag logikai lépésekben való megtervezése Faladatok, kérdések kidolgozása Tevékenységformák, szervezési formák, módszerek, eszközök meghatározása Ellenőrzés, értékelés kigondolása Házi feladat meghatározása

Az óra mozzanatai Az óra megszervezése Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal Házi feladat ellenőrzése Bevezető beszélgetés Figyelem felkeltése Érdeklődés megragadása A téma bejelentése – Célok ismertetése Tanulási tevékenység irányítása Rögzítés, rendszerezés Otthoni egyéni feladat kijelölése Értékelés

A szemléltetés tervezése Időbeosztás tervezése Feladatok összeállítása Mindig egy konkrét csoportra/osztályra tervezzünk

A gyerek tevékenységének tervezése A gyermeki tevékenység megtervezése során a pedagógus felidézve a csoport/osztály tagjait, tipikus kérdéseiket, a gyerekek jellegzetes, egyéni gondolkodásmódját. A tanulókhoz igazított tevékenységtervezés elősegíti az órára való érzelmi ráhangolódást

A tanítási – tanulási stratégiák 12. tétel A tanítási – tanulási stratégiák

Az oktatási stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat optimális megoldását eredményezik. az egyes módszerek, taneszközök, tanulásszervezési formák, értékelési eljárások komplex, sajátos logikai egységet alkotnak

A) Célközpontú stratégiák Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege: kapcsolatot teremtsünk a meglévő és a kialakítandó struktúra között A tanár: - motivál - strukturáló elvek (feltárja az ismereteket) - tananyag logikus közlése - a gondolkodás elősegítése

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével A fogalmakat ismertetőjegyeik alapján csoportosítjuk Direkt bemutatás tanár definiálja a fogalmat Fogalomelsajátítás példák – ellenpéldák elemzése

Készségtanítás direkt oktatás segítségével A célokat elemeire bontjuk A diákot végigvezetni az elsajátítás menetén Határozott, de nem autokratív tanári irányítás

Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével Az iskolában meg kell teremteni a társadalmi életre való felkészülés feltételeit. (Dewey) Az előítéletek felszámolása (Allport) Kölcsönös függőség motiváció a közös cél elérésére

Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével A tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket (Brunner) A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket felfedező tevékenység

B) Szabályozáselméleti stratégiák Nyílt oktatás A tanulóban rejtőző képességek kifejlesztése (Frőbel) Individualizált tanulási lehetőségek A tanuló aktív felfedező tevékenysége

Adaptív oktatás Minden gyerek különböző A tanítás a gyerekek képességéhez igazodjon Egymástól eltérő tanítási eljárások

Programozott oktatás Lineáris programozás (Skinner)  a tananyag kis lépésekre bontása –> egyéni ütem folyamatos megerősítés Elágazásos program (Crowder)  a tanuló feleletétől függ a követező feladat

Az optimális elsajátítás stratégiája a született adottságok különbözőek  különböző időkeret Csak akkor térjünk új anyagra, ha a megelőzőt optimális szinten megtanítottuk

Az utolsó következik!!!!!!!!

A kompetencia alapú oktatás és a nemzetközi vizsgálatok 13. tétel A kompetencia alapú oktatás és a nemzetközi vizsgálatok

A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.

A kompetencia ismeretek képességek egységében jelenik meg attitűdök

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége.

Idegen nyelvi kommunikáció A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven.

Matematikai kompetencia A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

Természettudományi és technológiai kompetenciák Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában.

Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban.

A hatékony tanulás Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége.

Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén

Állampolgári kompetenciák Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

Vállalkozói kompetencia A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége.

Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában

Mérések 1968. csatlakozás az IEA-hoz ↓ Nemzetközi összehasonlítások lehetősége 1991-ig kilenc felmérés volt

Az olvasástanítás 1970-es évek óta a legneuralgikusabb pont olvasásértés Mo. az IEA átlag alatt ↓ Módszertani változások javaslata -Hazai vizsgálatok olvasástesztek a) meghatározott szavak, mondatok megértése b) szöveg információiból következtetések levonása Az olvasástanítás 1970-es évek óta a legneuralgikusabb pont

matematika Áttérés a komplex matematika tanítására ↓ 1980-ban az IEA átlag fölött (5. hely)

természettudomány Jelentős oktatási reform Tantárgy-pedagógiai innováció ↓ Jóval az IEA átlag fölött Diákolimpiákon kiváló eredmények matematika, fizika, kémia tantárgyakból DE! oktatásra fordított összeg csökkenése gyors teljesítménycsökkenés

PISA felmérés Olyan rendszeresen közölhető és megbízható mutatókat akarnak nyerni, melyek a felmérés nemzetközi összehasonlító jellegéből fakadóan a részt vevő országok mindegyikében érvényesek a közoktatási rendszert rövidesen elhagyó fiatalokra.

mérőeszközök Kilenc tesztfüzettel mérték a diákok olvasási-szövegértési képességét, matematikai és természettudományos műveltségét; továbbá szociokulturális hátterüket, iskolai környezetüket

A PISA az OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) megbízásából készülő monitorozó jellegű felméréssorozat - Az oktatás minősége, a 15 éves tanulók tudása az ország jövőbeni társadalmának és gazdaságának Indikátora - A PISA nem tantervi tartalmakat mér, hanem alkalmazásképes tudást

2006. Természettudomány Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

Szövegértés 2006. Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

Matematika 2006. Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

Forrás: Ostorics László: A három mérési terület OECD-átlaghoz viszonyított eredményei országonként 2006. Forrás: Ostorics László: A PISA nemzetközi tanulói képességmérés bemutatása, eredményei

Szövegértés 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

Matematika 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

Természettudomány 2009. Forrás: PISA 2009 összefoglaló jelentés Oktatási Hivatal Budapest 2010

A hetvenes-nyolcvanas években azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. A PISA vizsgálatok elsajátított tudás alkalmazását vizsgálták

Sikeres felkészülést!