Jézus, az Ebed Jahve

A közvetítő funkció változása Szabadítás közvetítés Áldásközvetítés

A dalokat motiváló kérdések Igazak szenvedése Prófétai élettapasztalat A helyettesítő szenvedés üdvösségszerző szerepe Az üdvösségközvetítés Demokratizálódása Király  szent maradék  próféta Progresszív redukciója Egyre szűkebb kör vállalja át a kiválasztottsággal járó feladatot

Az EJ prófétai vonásai Üdvösségközvetítés Igehirdetés által Egyetemes távlatokban (42,4; 49,6) Személyes azonosulás a küldetéssel A küldött szenvedésének értelme  helyettes elégtétel Előzményei: Jeremiás, Ezekiel, Mózes deuteronomista alakja

A prófétai vonások felfokozása Szenvedése és elvetettsége különösen erős Ezek elfogadásában készséges, Isten iránti bizalma nagy Életműve gyógyító Küldetése egyetemes Halála megváltó erejű: üdvösséget hoz Izraelnek és a nemzeteknek Életében az utolsó szó a megdicsőülésé

Az EJ királyi vonásai Alakját a királyhoz hasonló módon mutatja be: Deszignáció (kijelölés) 42,1; 49,3 Jahve “választottja”, “szolgája” Isten lelke nyugszik rajta Békét hoz 53,5 Jojakin sorsa

Az EJ-dalok értelmezése Kollektív értelmezés Izrael egésze A szent maradék Korporatív személyiség (Izrael éntudata és megszemélyesítője) Individuális értelmezés A múlt valamely alakja (Mózes, Jeremiás, Jojakin) Autobiografikus (a szerző saját sorsa) Messianisztikus-eszkatologikus

A 42,1-9 egysége 1-4 = alapréteg 5-9 = párhuzamos réteg, ezen belül 5-7 alapréteg az üdvösségközvetítés egyetemes jellegéről (Izrael szolgálata révén, ld. Trito-Izajás) 8-9 kiegészítés a bálványimádás ellen

Iz 42,1-4 műfaji motívumai Királyi designatio Jogítélet proklamációja A nagykirály bemutatja udvartartásának vazallusát Jogítélet proklamációja Megértésében a mispat (döntés) a kulcs (42,1; 4) Jahve bejelenti igényét arra, hogy elismerjék igazságát, ennek elismertetésével bízza meg a szolgát Feltehetően a két motívum együtt szolgál műfaji mintaként

Iz 42,1-9 felépítés A szolga bemutatása és beiktatása (designatio és intronisatio) 42,1-4 Kijelölés (1a) Megerősítés (1b) Feladata (1c, 4b) A feladat kibontása Ítéletet visz 1c Az igazságnak megfelelően viszi az ítéletet 3c A földön ítéletet állít fel 4b A végrehajtás módja Nem kiabál 2 Irgalmas a pusztuláshoz közel állókhoz 3 Maga sem lankad el 4a

Iz 42,1-9 felépítése (2) A küldetés kibontása (5-9) Ünnepélyes bevezető (5) A szolga meghívása és közvetítő feladatra rendelése (6) A küldetés célja (látás, szabadulás) – 7 Befejezés (8-9) Jahve a bálványok felett áll A régi próféciák beteljesedése garancia a jövőre vonatkozó ígéretek megvalósulásának

Részletes magyarázat Íme az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvem telik Íme… Rámutatás mások előtt, ez királyi designatio, a prófétai meghívás ugyanis tanúk nélkül történik. Saul kijelölése: „íme a férfi, akiről beszéltem” 1Sám 9,15-17 Dávid kijelölése: kend föl, mert ő az (1Sám 16,12) Vö. Jézus megkeresztelkedésekor felhangzó szózat (Mk 1,11)

1a vers folytatás Támogatok… Az ige alapjelentése: megragadni, megfogni. Itt: „megragadom, hogy birtokba vegyem” Választottam: egy személy különleges helyzetbe emelése „Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: nemzetségedet minden időkre alapítom, trónodat minden nemzedékre megszilárdítom.” Zsolt 89,4 Alapja Isten tetszése: nem indokolja meg, miért

1a vers folytatás felkarolok erőt adni valakinek Mózes karja végül is elfáradt. Ezért vettek egy követ, odavitték és ráültették. Áron és Hur pedig a karját tartotta… (Ex 17,12) Isteni védelem kifejezése megerősítelek, megsegítelek és felkarol erős jobbom (Iz 41,10) engem pedig megőrzöl sértetlenül, és engeded, hogy színed előtt álljak mindörökre. (Zsolt 41,10)

1a vers folytatás Szolga Két személy közötti alárendelt kapcsolat rabszolga – ura szolga – király ember – Isten Jahve szolgái lehetnek egyedek: Mózes, Dávid, Izajás, pátriárkák, próféták gyakran nevezi magát az imádkozó szolgának különleges értelemben a próféták és a dávidi királyok Izrael: „Te azért ne félj, szolgám, Jákob…” (Jer 30,10)

1a vers folytatás akiben kedvem (tetszésem) telik természetes vonzalom egy másik ember iránt Isten tetszését találja a megpróbált emberben Az Úr megfeddi azt, akit szeret, mint apa a fiát, akit kedvel. Péld 3,12 Nem a ló erejében telik öröme, nem leli tetszését a harcos izmaiban. Azok tetszenek az Úrnak, akik félik őt, akik bíznak jóságában és kegyelmében. Ps 147,10-11 Gyakran használja a Biblia ezt a szót az áldozati adományokkal, ill. az imádsággal kapcsolatban

2b Rá helyezem lelkemet Különleges lelki adomány egy különleges hivatal betöltéséhez bírák: „az Úr lelke szállt rá, így lett Izrael bírája” (Otniel – Bír 3,10a) próféták királyok: 1Sám 16,13: Erre fogta az olajosszarut és fölkente testvérei körében. Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke… Az üdvösséghez kapcsolódó várakozás, hogy ez a lélek az egész népet eltölti Num 11,29: Bárcsak az egész népet prófétává tenné, s kiárasztaná rájuk lelkét az Úr! Jer 31,31: a szívbe írt törvény Ez 36: új szív és új lélek kiáradása Joel 3: a lélek kiárad az egész népre

A szolga feladata: ítéletet visz Ítélet (1c; 3c; 4b) – mindhárom helyen a nemzetekkel áll kapcsolatban mispat = jogi (bírósági) döntés Dt-Iz-nál ez leggyakrabban a pogány nemzetekkel szembeni perbeszédekkel áll kapcsolatban (ld. pld. 40,1-5) Értelmük itt: a pogányok istenei semmik, egyedül Jahve az Isten Értelme tehát: a szolga kinyilvánítja a pogány nemzetek előtt, hogy Jahve az egyedül igaz Isten

Mispat 2. amíg az ítéletet meg nem szilárdítja a földön (4b): addig kell folytatnia küldetését (= az ítélet kinyilvánítását), amíg mindenütt el nem ismerik (a szolga missziós feladata) az igazság szerint viszi az ítéletet (3c) leemet: jogtiprás nélkül, igazságosan más vélemény szerint az ítéletre vonatkozik: igaz ítéletet hirdet

A végrehajtás módja Nem kiabál, nem emeli fel (nasza’) (a hangját), szavát sem hallatja az utcákon (2) a hang (kol) nincs a szövegben, egyéb bibliai helyek alapján értelmezzük így a keleti szokással ellentétben (az ítélet hangos kikiáltása a tömeg előtt) tömeghatás nélkül történik. A megtört nádszálat nem töri el, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki (3ab) Begrich szerint keleti jogszokásra utal Bizony hogy kialszik a bűnösnek fénye, tüzének lángja nem világít többé. (Jób 18,5) Nincs jövője a gonosznak, a bűnösök mécsese kialszik. (Péld 24,20) Mások szerint erre nincs bizonyíték: a megtört, szenvedő emberi létezés képszerű kifejezései Az ítélet tehát tekintettel van az elítéltre: kegyelmi aktus lesz Az ítéletet a szolga nem a világ kemény törvényei szerint juttatja érvényre

A végrehajtás módja Nem lankad el, kedvét nem veszti (4a) Itt van egyedüli utalás a prófétai szerepre Jer 1,19: harcolnak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek és megmentelek – így szól az Úr Tanítására várnak a szigetek (4c) szigetek: a népek sokasága tanítás (tóra): az írott és a hirdetett tanítás, ami mögött Isten tekintélye áll várnak: a hit tudja, hogy a megváltatlan világ a Teremtő dicsőségének kinyilvánítására vár (de nem jelenti feltétlenül a közvetlen keresést, inkább a népek reménységét; az ember Istenre irányultságát)

5. vers: a Teremtő dicsérete Himnikus participium formájában ég és föld: formula a teremtés egészére teremt, kifeszít: egy teológiai, fogalmi teremtéselképzelés együtt szerepel egy ősi, konkrétabb kézművesfogalommal éltető lehelet: az első ember teremtésének alaptörténete elhomályosult, a kép immár az emberiség teremtésére utal „Ezt mondja” + teremtésről szóló himnikus képek: aki az életet adja, annak van hatalma a szava beteljesítésére

6. vers meghívtalak (kara’: hívni): a prófán szó ritkán szerepel a kiválasztás értelmében: Iz 11,1; 51,2 igazságban (cedek): az Isten és ember közötti kapcsolat minősége megfogtam a kezed: ld. 1. vers megtettelek: a szolga Isten eszközévé válik a népek világossága: a tanítás és az ítélet lesz fény a népeknek, így jutnak üdvösségre

7-9. vers megnyitni a vakok szemét… Dicsőségemet nem adom másnak kérdés, hogy az infinitivus kire vonatkozik, Istenre vagy a szolgára. A 6b-ből valószínűleg a szolgára Dicsőségemet nem adom másnak a bálványok kultikus elutasítása nemcsak alávetett Istenek (Ps 58; 82), hanem semmik A régiek beteljesedtek a jövendölések beteljesedése istenbizonyíték

Újszövetségi alkalmazás Közvetlen idézet: Mt 12,18-21 a bénakezű meggyógyítása az 1-3 versekben a maszoréta szöveget követi a 4c versben a LXX-át követi Jézus küldetése gyógyítás, támasz, felemelés Cselekvésmódja nem vitatkozó, feltűnést nem kereső küldetése a nemzetekhez szól (univerzális) Jézus szolgálatában az Ebed Jahve jelenik meg

Újszövetségi alkalmazás 2. Közvetett idézet: megkeresztelkedés égi szózata Mt 12,18: : íme az én szolgám (o` paiüj), akit kiválasztottam, szeretettem (o` avgapetoj), akiben kedvem telik Zsolt 2,7: Fiam (ui`o,j) vagy te, ma adtam neked életet Mt-Mk-Lk: Te vagy az én fiam (ui`o,j), a szeretettem (o` avgapetoj), akiben kedvem telik.

Újszövetségi alkalmazás 3. Az Iz 42,1 és a Zsolt 2,7 kombinációja: Az Atya mint Fiát és mint Messiás-királyt jelenti ki, de küldetését az Ebed Jahve módján, tehát az Atya akaratának engedelmes teljesítésével, szenvedéssel hajtja végre.

A negyedik dal (52,13-53,12) Szerkezete keretes 52,13-15: Jahve beszéd: a szolga felmagasztalásának meghirdetése 53,1-11a: mi-beszéd: a szolga szenvedésének és felmagasztalásának elbeszélése 53,11b-12: Jahve beszéd: miben áll a szolga felmagasztalása és sikere

52,13 13: Íme sikert2 arat az én szolgám1, fenséges és dicső és felette magasztos lesz3 1szolgám: összekötő kapocs a 42,1-gyel 2siker (szakal hifilben): belátással cselekszik, ezért sikeres: nem emberi okossággal, hanem Isten iránti tanulékonysággal és engedelmességgel ér el eredményt 3 rum, nissza’, gabah: alapjelentésük magasan lenni, magasra emeltetni, ált. Isten transzcendenciáját fejezik ki velük.

52,14-15: a felmagasztalás részletezése Amint sokan megborzadtak felette – oly dicstelen volt az emberek között tekintete, s az emberek fiai között alakja -, éppúgy fog sok nemzet ámulni1 rajta, és királyok fogják be szájukat miatta. Formája antitetikus parallelizmus, a váratlan fordulatot fejezi ki A külső eltorzulása: a közösségből való kitaszítottság Sokan, királyok, nemzetek: a kórus szerepét töltik be. 1nazah hifil imp sg 3: alapjelentése meghint (lusztrációs vízzel) arab naza: ugrál, eszerint „felugrasztani” (a meglepetéstől) LXX: csodálkozni, eszerint elnémulnak, nem tudnak mit mondani

53,1 Ki hitte volna, amit hallottunk, és Jahve karja ki előtt nyilvánult meg? Az előző vers továbbvezetése, a kórus meglepetése: Jahve karja a gyengeségben nyilvánult meg.

53,2-3: nyomorúságban nőtt fel, megvetett volt 2: nőtt fel; 9: sírt adtak neki: belső keret Az erkölcsi okság elvén alapul: nyomorúsága Istentől való megvertségét (= bűnösségét) jelenti. Gyökér a száraz földből: csúnya, jelentéktelen Fájdalmak férfia, betegség ismerője A szenvedéstől eltorzult szolga a közösségtől izolált, semmit sem vártak tőle.

52,4-6: szenvedését bűneink okozták Felelet a 2-3-ra: kiderül, nem a saját bűnei okozták szenvedését, hanem a mi bűneink Formája: ő – mi Kettős teher: szenvedéseit a mi bűneink okozták, és azok büntetése is terhelte 5: szenvedése mások számára a gyógyulás forrása 6: azok voltak az igazi bűnösök, akik a szolgát szenvedései miatt megvetették Szenvedései megteremtik a szétszórt emberiség egységét

7-9: Az emberek által okozott szenvedések A szenvedés elbeszélése kiegészül az alázattal, amivel a Szolga fogadja őket Leölt bárány némasága: Jer 11,19: „én pedig olyan voltam, mint a vágóhídra hurcolt gyanútlan bárány…” elvétetett: kivégzésre vitetett 8a: bírósági, nyilvános aktus népem bűnei miatt: ártatlan halálról van szó

10-11a: a szolga megmentése 10a: waw adversativummal kezdődik: DE: Jahve mindig a szolgával volt, szenvedésében az Ő akarata érvényesült halálát követően beavatkozott jóvátételül: ‘asam engesztelő, jóvátételi áldozat adósság törlesztése A jóvátétel módja: boldog, beteljesedett élet hosszú élet: látni fogja utódait látni fogja a világosságot (a LXX és Q alapján) jóllakik tudással A halálon túli megdicsőülés módja nem nyilvánvaló

53,11b-12 (Jahve beszéd kerete) Sokakat megigazultakká tesz sokak = egyetemes üdvösségközvetítés maga mindig igaz volt, most másokat is igazzá tesz 12a: műve eredményében sokak részesülnek 12bc: jóvátételének módja és oka a nagyok között kap osztályrészt, mivel ártatlanul szenvedett, sokak bűnét hordozta, imádkozott a bűnösökért

Újszövetségi alkalmazás ApCsel 3,13: megaláztatás – felmagasztalás Róm 10,16; Jn 12,38: ki hitte volna (ahogy a szolga iránt hitetlenek voltak, úgy Jézus iránt is) Mt 8,17: Jézus gyógyításaira alkalmazza Róm 4,23-25; 1Pét 2,20: szenvedés, engesztelés, megdicsőülés: a hívek szenvedései párhuzamban állnak Jézuséval, ugyanolyan lelkülettel hordozzák ApCsel 8,32-33: Fülöp diákonus történetében Mk 10,45: az Emberfia … váltságul odaadja életét sokakért (megaláztatás – engesztelés – felmagasztalás) Lk 22,37: utolsó vacsorán Jézus a saját szenvedésére idézi

Ószövetségi értelme A dalok alapvonásai progresszív redukció világ teremtése – emberiség – Izrael – szent maradék – egyetlen üdvösségközvetítő helyettes elégtétel a szenvedés által az EJ a szövetség közbenjárója (általa áll helyre a szövetség alakja e vonatkozásban közös a Messiással

Ebed Jahve a kései zsidóságban a LXX az Iz 53-at messiási értelemben veszi Hénok, Ezdrás apokalipszis, Báruk apokalipszis: a Messiás ‘ebed’ (közvetett azonosítás ez azonban csak formai: a szenvedést nem viszik át a Messiásra, legfeljebb a prófétasors részeként Qumránban az Igazság Tanítója szenved Iz 53 targumja: messiási értelmű, de önkényes egzegézissel a szenvedést kiemeli alakjából

Jézus és az Ebed Jahve Jézus a halálát küldetésnek tekintette-e? a liberális teológia szerint csak Pál dolgozta ki az engesztelő halál gondolatát csakhogy: az Ebed-krisztológia az ősegyházban nem volt elterjedt Általa van a bűnök bocsánata > csakis engesztelő halálának tudatában állíthatta

A küldetésre utaló szövegek Mk 2,19-20: „Böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek. De eljön az idő, amikor kiragadják körükből a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Eredeti kijelentés lehet, hiszen a közösség üdvidőt élt meg. Jézus itt a haláláról beszél.

Jézus a halálát a műve részének tekintette Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Annyira szorongok, míg be nem teljesedik. (Lk 12,50) Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Lám, ma és holnap ördögöt űzök, és gyógyítok, csak harmadnap fejezem be. Mégis, ma, holnap és holnapután folytatnom kell utamat, mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. Lk 13,32-33 Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. Mt 10,38 A gonosz és házasságtörő nemzedék jelet kíván - válaszolta -, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében. Mt 12,39-40

Szenvedésjövendölések Ezután arról beszélt nekik, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. (Mk 8,31; ld. még 9,31; 10,33) A gonosz szőlőművesekről szóló példabeszéd (Mk 12,1kk) A betániai megkenés (Mk 14,8)

Hogyan köti össze személyét az Ebed Jahvéval? Egy helyen idézi Iz 53,12-t: Mondom nektek, be kell következnie annak, amit az Írás rólam mond: A gonosztevők közé számították. Sorsom beteljesedik. (Lk 22,37) Több más helyen utal rá. Alapítási elbeszélésekben közös: értetek/sokakért; szövetség = EJ munkája Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért (Mk 10,45)

A keresztségi szózat Iz 42,1 idézete: ebben válik világosság Jézusnak, hogy az EJ küldetését kell teljesítenie. Jézus a maga halálára keresztelkedett meg, hogy magára vegye mások bűneit A megkereszteltetni szó (ld. előbb) mindig a halálával egyenértékű. Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. (Jn 1,29)

Ebed Jahve az Újszövetségben Az evangéliumok krisztológiájában csak mellékes szál Mt a gyógyításokkal kapcsolatban idézi Iz 53-t. Jn-nál ugyanakkor több utalás is van rá „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem.” (2,19) Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is (3,14) Még nem jött el az én órám (2,4) Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. (10,11) Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. (10,17) (ITT MEG IS KÜLÖNBÖZETI A PRÓFÉTA SZENVEDÉSÉTŐL!) Isten Báránya (vö. Iz 53,7)

Ebed Jahve az ApCsel-ben Eunuch története: Az udvari tiszt megkérdezte Fülöpöt: „Mondd, kiről mondja ezt a próféta, magáról vagy valaki másról?” Fülöp elkezdte a magyarázatot, és az Írásból kiindulva hirdette neki Jézust. (8,34-35) Négy helyen ‘ebed’-nek nevezik Jézus: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene megdicsőítette a Fiát (paida), Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus előtt (3,13) Az Isten elsősorban nektek támasztotta szolgáját, hogy megáldjon titeket, s így mindegyikőtök elforduljon a bűntől. (3,26) Szolgádnak, Dávid atyánknak szájával ezt mondtad a Szentlélek által: (4,25) Nyújtsd ki kezedet, hogy gyógyulások menjenek végbe, jelek és csodák történjenek szent szolgád, Jézus nevében. (4,30) Mind a négy hely Péterhez kötődik: ő mondja (3), a közösségében imádkozzák (4) A hagyomány szerint Mk is Péterhez kötődik.

Liturgikus szövegekben Kelemen 1. levele a római liturgiából idéz, amely többször használja a „Jézus, a te Szolgád” kifejezéseket Didakhé eukarisztikus imádsága

Pálnál Nekünk is üdvösségünkre van, ha hiszünk abban, aki a halottak közül feltámasztotta Urunkat, Jézust, aki vétkeinkért halált szenvedett, és megigazulásunkért feltámadt. (Róm 4,24-25) Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, az Írások szerint (1 Kor 15,3) kiüresítette magát, szolgai alakot öltött (Fil 2,7) ha egynek bukása miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme, s az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra (Róm 5,15 – az Ebed Jahve és az Emberfia ötvözése)

Az EJ jelentősége Központi fogalom (a megváltás értelmezése) Az Iz 53,12 alkalmas volna Jézus jelenbeli és jövőbeni munkájának kifejezésére DE: a jelenvaló Úrba (Küriosz) vetett hit háttérbe szorította.

Jézus, a főpap

Az ideális főpap a zsidóságban A bibliai főpapnak általában nincs kapcsolata a várt szabadítóval A kései zsidóság azonban helyenként megteremti ezt a kapcsolatot e két hely alapján Ábrahám hódolata Melkizedeknek (Gen 14,13-24) Zsolt 110,4: a király pap is lesz

Gen 14,17-20 Amikor a Kedor-Laomer, és a vele levő királyok fölött aratott győzelemből visszatért, Szodoma királya eléje jött Sáve völgyében (ez a Királyok völgye). Melkizedek, Sálem királya pedig kenyeret és bort hozott. Ő ugyanis a magasságbeli Isten papja volt. Megáldotta és így szólt hozzá: „Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten előtt, aki az eget és a földet teremtette. S áldott legyen a magasságbeli Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet.” Ő pedig tizedet adott neki mindenből.

110. zsoltár (1) Azt mondta az Úr az én Uramnak: „Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!” (2) Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: uralkodj ellenségeid közepette! (3) Születésed óta tiéd a királyi méltóság a szent hegyen, anyád méhétől kezdve, ifjúságod hajnala óta. (4) Az Úr megesküdött és nem bánja meg: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.” (5) Jobbodon áll az Úr: haragja napján királyokat tipor le, (6) a pogányok között ítéletet tart. A halottak halomban feküsznek, szerte a földön fejeket zúz szét. (7) Útközben a patakból iszik, és újra fölemeli a fejét.

Mk 12,35-37 Hanem amikor a templomban tanított, Jézus tette fel a kérdést: „Hogy mondhatják az írástudók azt, hogy a Krisztus Dávid fia? Maga Dávid a Szentlélek erejéből ezt mondja: Azt mondta az Úr az én Uramnak: Ülj a jobbomra, s ellenségeidet lábad alá teszem zsámolyul. Ha maga Dávid Urának mondja, hogy lehet akkor a fia?” A nagy népsokaság szívesen hallgatta.

Melkizedek alakja Eszkatologikus alaknak tartották Mk 12,35-37 is mutatja Énekek éneke egyik midrásában messianisztikus közbenjáró néhol a visszatérő Illés egyben főpap is (vagy Kohen cedek megjelenik Illés mellett) Filon egybeveti a Logosszal és Isten papjának nevezi.

Apokrifekben Qumrán: a próféta és a pap ötvöződik Lévi Testamentuma: új pap áll elő Izrael Messiása mellett Áron Messiása is szerepel A zsidóságban kialakul tehát egy végidőbeli, ideális főpap iránti várakozás, aki legyőzi a jelenbeli főpap elégtelenségeit.

Jézus Nem tartja magát főpapnak DE: a templommal és a főpappal szembeni kritikája DE: a Mk 12,35-37-et ha magára vonatkoztatja, akkor a 110. zsoltárban levő összekapcsolást is vállalja „látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján” (utalás a 110. zsoltárra a főpappal szemben) Főpapsága nem földi eredetű és jellegű.

Zsidókhoz írt levél A 7. fejezet azt mutatja be, hogy Jézus a zsidó főpap funkcióit abszolút módon teljesíti. Előképe Melkizedek (tipológia) kapcsolatot teremt Jézus és Melkizedek között bemutatja Melkizedek fölényét az ószövetségi papsággal szemben: Ábrahám dédunokája Lévi; ha Melkizedek megáldotta Ábrahámot, akkor őt is az áldást adó nagyobb az áldást fogadónál tehát Lévi papsága alá van rendelve Melkizedekének

Zsid 7,1-7 Ez a Melkizedek - Sálem királya és a fölséges Isten papja - eléje ment a királyok legyőzése után hazatérő Ábrahámnak, és megáldotta. Ábrahám tizedet adott neki mindenből. A neve azt jelenti, hogy az igazságosság királya. Azonkívül Sálem királya volt, vagyis a békesség királya. Nem ismerjük apját, anyját, családfáját, sem napjainak kezdetét vagy életének végét. Így az Isten Fiához hasonlítva marad pap mindörökké. Gondoljátok meg, milyen nagy ember az, akinek ősatyánk, Ábrahám tizedet adott a zsákmány javából. Lévi fiainak, mivel papi tisztet viselnek, szintén megvan a törvényes joguk rá, hogy a néptől, vagyis testvéreiktől, akik Ábrahám leszármazottai, tizedet szedjenek. Ő viszont, aki nem az ő nemzetségükből származott, Ábrahámtól kapta a tizedet, és megáldotta azt, akinek az ígéret szólt. Kétségtelen azonban, hogy a magasabb rangú áldja meg az alacsonyabb rangút.

Zsid 7,8-14 Itt halandó emberek szednek tizedet, ott meg az, akiről tanúsítják, hogy él. Sőt Ábrahámra való tekintettel mondhatjuk, hogy Lévi is, aki tizedet szed, szintén fizetett tizedet, hiszen jelen volt őse ágyékában, amikor Melkizedek találkozott vele. Ha a levita papság, amelynek szolgálata idején a nép a törvényt kapta, elvezetett volna a tökéletességre, mi szükség lett volna még rá, hogy más főpap jöjjön, Melkizedek rendje szerint, nem pedig Áron nemzetségéből? A papság megváltozásával azonban szükségképpen megváltozott a törvény is. Akiről ugyanis ezeket mondjuk, az más törzsből való, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. Hiszen köztudomású, hogy Urunk Júda törzséből származott, e törzzsel kapcsolatban pedig nem beszélt Mózes a papságról.

Zsid 7,15-22 Még világosabb ez, hogyha Melkizedek módjára egy más pap lép föl, aki nem a testi leszármazás törvénye alapján lett azzá, hanem a halhatatlan élet erejéből. A tanúság ugyanis így szólt róla: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.” Ám ezzel a korábbi törvény megszűnt mint hatástalan és erőtlen, a törvény tudniillik nem vezetett el a tökéletességre, csak előkészítője volt egy jobb reménynek, amely közelebb visz az Istenhez. Annál is inkább, mivel ez nem történt eskü nélkül. Amazok eskü nélkül lettek pappá, ő azonban annak erejével, aki így szólt hozzá: Megesküdött az Úr és nem bánja meg: te pap vagy mindörökké. Ennek megfelelően Jézus egy kiválóbb szövetség kezese lett.

A főpap kapcsolata az EJ-val Áldozatot mutat be, egyben ő maga az áldozat 9,28: hordozta bűneinket A főpap az EJ-hoz képest még erőteljesebben hangsúlyozza Jézus közbenjáró szerepét a főpap = Isten Fia: kifejezi a legmélyebb megaláztatás és a legmagasabb fenség dialektikus egységét a szövetség helyreállása azzal megy végbe, hogy Jézus a tökéletességével tökéletesít (de ez kultikus-szakrális, nem etikai jellegű! ‘megszentelés’)

Jézus bűntelensége A Zsid-t különösen érdekli: Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt. 4,15 Ilyen főpap kellett nekünk: szent, ártatlan, feddhetetlen, a bűnösöktől elkülönített, aki fölségesebb az egeknél. 7,26 megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől Krisztus vére, aki az örök Lélek által saját magát adta tiszta áldozatul az Istennek (9,14) Az Újszövetség másutt is hangsúlyozza, de itt a legerőteljesebb.

Jézus bűntelensége 2. Értékét az emeli ki, hogy mindenben kísértést szenvedett A megkísértési történetekben a kísértés csak a küldetésére vonatkozik. Abszolút emberségét más módon is állítja Ezért minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen, és kiengesztelje a nép bűneit. 2,17 Földi életében hangosan kiáltozva, könnyek között imádkozott, s könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól, és hódolatáért meghallgatásra talált. Annak ellenére, hogy ő volt a Fiú, a szenvedésből engedelmességet tanult. 5,7-8 Fil 2,8 szerint is Jézus benső fejlődése a halálig tartó engedelmességben éte el csúcspontját.

Jézus emberi léte Nem a megtestesülése, hanem embersége érdekli a főpap tiszte, hogy hordozza és képviselje a teljes emberi létet. Ez nem megy istensége rovására A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője. Az igazságot szereted, a gonoszságot gyűlölöd, azért kent föl Isten, a te Istened, a vigasság olajával minden társad felett. Továbbá: Kezdetben, Uram, te teremtetted a földet, az ég is a te kezed munkája. 1,8-10 Azok az iratok fejezik ki a legmerészebben Jézus istenségét, amelyek a legerősebben hangsúlyozzák emberségét is (ld. a Logosz hússá lett…)

Ephapax Jézus áldozatának egyszerisége Nem a bakok vagy borjak vérével, hanem saját vérével lépett be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök megváltást szerzett. 9,12 Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a főpap minden évben idegen vérrel belép a legszentebb szentélybe, hiszen akkor a világ kezdete óta már többször kellett volna szenvednie. Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. Amint az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része, úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak. 9,25-28 E szerint az akarat szerint Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra megszentelődünk. 10,10 Egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. 10,14

Archégosz Az új emberiség vezetője Amint Krisztus engedelmeskedett az Atyának, úgy a hívek is Krisztusnak Amint Krisztus tökéletessé lett, úgy a híveket is tökéletessé teszi (megszenteli) = képessé teszi őket arra, hogy Isten színe elé lépjenek

Prodromosz Előfutár Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez, amely a függöny mögé ér, ahová elsőnek lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való főpap. 6,19-20 Övéit is magával viszi a függöny mögé (rokon az „elsőszülött a holtak közül” kifejezéssel – Pál, Jel) Ld. 1 Kor 15,12-28 De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel. (15,20-22)

Jézus a szentélyben marad Jézus a jelenben folytatja főpapi munkáját egyszeri, engesztelő áldozat (földi munkája) mindörökké tartó közbenjárás (jelenbeli munkája) Az ember általa jut el Istenhez Miben áll Jézus közbenjáró munkája? könyörög övéiért, mert ma is az, aki a földön volt: ember, aki együtt érez az emberekkel (A feltámadásban Jézus emberségének teljességére jutott)

Teljes krisztológia Második eljövetelekor még egyszer szükség lesz közbenjáró munkájára Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak. 9,28 Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. 13,8 Teljes krisztológiát nyújt: valamennyi nézőpontot figyelembe vesz (a preegzisztenciát azonban nem a főpappal, hanem Isten Fiával fejezi ki) A főpap gondolat további érdeme, hogy kapcsolatot teremt az ószövetségi üdvtörténettel és kultusszal

A főpap más iratokban Jel 1,13: a Bárány a főpap öltözetében látható: a gyertyatartók közt pedig az Emberfiához hasonlót. Bokáig érő ruhát viselt, aranyöv övezte mellét. Jn 17 (főpapi ima, a 11-17 tipikus főpapi könyörgés) Szenteld meg őket az igazságban, mert hiszen a tanításod igazság. (17,17 – itt morális értelmű) Előfutár gondolata Jánosnál: Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. 14,2 Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok, s lássák dicsőségemet (17,24)

A főpap Jánosnál (folyt.) Jézus bűn nélkülisége Ki vádolhat bűnnel közületek? 8,46a Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincs bűn. 1Ján 3,5 Paraklétosz = Jézus közbenjáró szerepe ha valaki bűnbe esik, van szószólónk az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz. 1Ján 2,1 közbenjár a földön a hívekért ő veszi át a megszentelés szerepét elvezeti a Krisztusban hívőket a teljes igazságra

Főpap a jelenben „Krisztus, a mi Urunk által” a nevében mondott ima, könyörgés másokért Jézus főpapi tisztére utal Dogmatika: munus sacerdotale Christi