Arany János 1817-1882

1817 március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán

Családja Az első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A költő születésekor szülei már öregek voltak, a nővére már férjhez ment.

Ifjú kora 16 éves koráig otthon nevelkedet, ahol szülei oktatták, majd a helyi iskolában tanult. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, „tógátus” diák lett de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait 1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett. 1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. Nagyszalontán jegyzői álláshoz jutott. Később feleségül vette Ercsey Juliannát akitől két gyermeke született. Később megbánja,hogy színésznek állt,és a szüleit magára hagyja

Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály A népi triász Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály

Elveszett alkotmány Arany 1845-ben az elveszett alkotmány című eposzával kezdte irodalmi pályafutását de igazán ismerté válását 1846-ban érte el a Toldi című elbeszélő kőlteményével.

Arany művének első értő bírálói nem győzték hangsúlyozni, hogy milyen szuverén módon formálta át a nyersanyagot: a szerteágazó kalandokat erőteljesen tömöríti, Toldi és a főbb személyek gondosan felépített jellemzést kaptak. Kemény Zsigmond a ki a maga tragikus felfogása felől közelített a Toldihoz ezt fűzte hozzá: találóan emelte ki a főhős bűnbeesésének körültekintő ábrázolását:ha Miklós gyilkossága nem lenne menthető, nem nyerné meg rokonszenvünket, ha viszont súlytalan volna, nem lenne számottevő bonyodalom. Toldi

1851-ben Geszten a Tisza családnál irodai nevelőként keresi a kenyérrevalót.

1851 őszétől tanári állásra hívják a nagy- kőrösi reformátustemplomba

Buda halála A Buda halálát mindenekelőtt az elbeszélés ütemének gyakori változtatása jellemzi. Ady nem indokolatlanul nevezte balladának a Buda halálát, valóban a műnemkeverés balladaszerű módja jellemzi. A lírai költeményekhez is szorosabb kapcsolat fűzi a félbemaradt művet: az Előhang például A lejtőn változataként is olvasható. A szöveg megszerkesztettsége a legkisebb nyelvi egységek szintjén is teljes, a metaforikus fölépítés a lírai költeményekével vetekszik.

1856-ban megírja a Szondi két apródja című költeményét mely a 1848-49-es háborúban elvesztett Petőfi barátjának szánt.

walesi bárdok Arany egyetlen balladája, amely közvetlenül nem magyar tárgyú, közvetve azonban az. A költő 1857-ben elhárította magától a kétes megtiszteltetést, hogy üdvözlő verssel köszöntse a császári párt magyarországi látogatása alkalmából – helyette megírta „ó-angol balladá”-ját, amelyet (átdolgozva) az újabb önkényuralmi időszak idején, 1863-ban publikált. Aranyt nem egyszer vádolták meg utóbb túlzott óvatossága, sőt állítólagos „gyávasága” miatt. Holott a Szondi két apródja mellett ez a balladája is bizonyíthatja: amikor a nemzet függetlenségéről van szó, Arany nem ismer tréfát.

Tudományos akadémián betöltött posztja 1861-bena Magyar Tudományos Akadémia hívására Pestre költözik 1865-ben az Akadémia főtitkára lesz Mukáját példásan végzi de ennek ellenére magányra és nyugalomra vágyik.

1877-ben megírja az őszikéket melyet a kapcsos könyvben helyez el 1877-ben megírja az őszikéket melyet a kapcsos könyvben helyez el .ez élete utolsó szakaszénak műve.

Halála: Még megéli Petőfi Duna-parti szobrának felavatását. 1882. október 22-én (65 évesen) búcsut vesz földi pályafutásának.