A „Párhuzamos történetektől” egy könyv megszületéséig Csillag Ferenc – közoktatási szakértő január 13.

Néhány gondolat a könyv születéséről A Tanító című módszertani folyóiratban közel öt éven át publikált esettanulmányok kerülnek az olvasó elé. Köszönet Szilágyi Imrénének. Gondolatok a tartalomról: valós esetek kerültek leírásra, valós esetek kerültek leírásra, középpontban az iskola szereplői. középpontban az iskola szereplői.

Bemutatkozásként: Hosszú évek óta a nevelés témakörével foglalkozom, tehát az osztályfőnöki nevelés kérdésével is. Szerzőtársam is elkötelezett pedagógus, gyógypedagógus, szűkebb szakterülete a szociál- pszichológia. Jelenleg az ELTE Bárczi Gusztáv Tanárképző docense.

Egy vallomás: Változom; korábban nagyon szigorú pedagógus hírében álltam, ma megértő vagyok. Ancsel Évával vallom: „Légy igazságos: van, akinek tud égni az arca attól, hogy ütött.”

Mi késztetett az esettanulmányok lejegyzésére? A követendő példák bemutatása, A követendő példák bemutatása, értékőrzés – vannak olyan sze- értékőrzés – vannak olyan sze- mélyek, akik gyakorlata átvehető, figyelemfelhívás „előfordul- figyelemfelhívás „előfordul- nak jelenségek”, melyet a gye- rekek, ill. a felnőtt világ másként él át.

Miért kell foglalkozni a konfliktusokkal? – fogalom – A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szem- benállása húzódik meg. Harcra, össze- ütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvénye- sítését, vagy értékrendjük különböző.

Összeütközés? Lehet-e, szabad-e állandó feszült- ségben élni? Az energia többlet hasznosítható! Az iskola nem hadszíntér!

A történetek alapja: Az együttműködés során konfliktusok alakulnak ki. Elke- rülhetetlen, ám a kezelése fontos. Az eltérő normarendszerek különös helyzeteket idéznek elő. Ne tagadjuk, generációs problé- mák is megjelennek! Kulcsmondat: „Szabad az ellenségtől is tanulni.” Ovidius, Publius Naso Ovidius, Publius Naso

Általános tapasztalatok (1.) A konfliktusok gyakran kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. (pl. nem egyértelmű az utasítás, nyelv- használati különbség stb.) A konfliktusok gyakran kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. (pl. nem egyértelmű az utasítás, nyelv- használati különbség stb.) Ez utóbbira egy példa: csenget: Vki. vmely pénzösszeget egyben, készpénzben kifizet. Eredete a nyerőgépek (pl. félkarú rabló) hangját idézi, ahol is a nyerés pénzözönét kísérte a pénz csengésének és a gép hangjelzésének együttes kompozíciója. csenget: Vki. vmely pénzösszeget egyben, készpénzben kifizet. Eredete a nyerőgépek (pl. félkarú rabló) hangját idézi, ahol is a nyerés pénzözönét kísérte a pénz csengésének és a gép hangjelzésének együttes kompozíciója.

Általános tapasztalatok (2.) Gyakorta problémát jelent az, hogy egyes pedagógusok kevéssé veszik figyelembe a gyerekek változását (fejlődés- lélektan!) Nem újítják meg eszköztárukat. (Változások a családszerkezetben, inger- gazdag környezet, baráti kapcsolatok, az értékrend általános változása stb.)

Általános tapasztalatok (3.) A gyerekek igényei is módosultak: - a kritikai érzékük fejlett, - az önálló ismeretszerzésben nagy tapasztalattal rendelkeznek, ám olykor kritikátlanok, - a társválasztásban szélsőségesek, a minta követés sajátos, - a családhoz való kötődésük erős változás alatt áll, - érzékenyek, sebezhetők.

Általános tapasztalatok (4.) A szülők szerepe, iskolához való viszonya meghatározó: - gyakran távolságtartó magatartást tanúsítanak, ez a kívülállás gátja a partnerkapcsolatnak, - a családok normarendszere nagy eltérést mutat (dicséret, büntetés stb.) - hanyagoló ill. túlféltő attitűd is jelen van.

Miért született a könyv? - Adott volt sok-sok esettanulmány. (Az olvasói visszajelzések igen pozitívak voltak.) - Olyan módszertani segítséget szerettünk volna nyújtani, amely a teljes klienskör részére szól. - Segítség a tanárképzésnek is.

Kósáné Ormai Vera előszavából: Hiányzik (szerencsére) a történetekből a „hurrá optimizmus”, a „happy end”, a hamis önigazolás, valamint az iskolát, a pedagógust mindenáron kedvező színben feltüntető „rózsaszín szemüveg”. És mégis, vagy talán éppen ezért, a történetek érzelmileg mélyen megérintenek, töprengésre, tovább gondolkodásra, s a (saját) megoldás keresésére indítanak bennünket.

Mire számíthat az, aki a könyvet használja? - szakmai párbeszéd jön létre a felek között, - a nézetkülönbségek csökkennek, csökkenhetnek, - közérzetjavító hatással bír, - az iskola, az osztályterem világa színesebb, érdekesebb, kritikusabb, ugyanakkor elfogadóbb lesz, - a kölcsönös egymásra figyelés mellett a segítségadás is kialakul.

A mintaadás szerepe: A munka sajátosságai: - a történetek kiindulási alapként kezelendők, - a feldolgozás, a nézetek ütköztetése visz előbbre, - nincs egyedül üdvözítő megoldás

Az együttműködés szerepe: Nincs két ember, aki egyformán fogná fel ugyanazt az igazságot. (Tolsztoj)

Dolgozzunk együtt!