A számítógép felépítése

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 1 Mikroszámítógépek: Személyi számítógépek (Personal Computer – PC) Kis méret Könnyű kezelhetőség Felhasználóbarát szoftverek Asztali számítógépek (desktop) Apple: Machintosh Számos IBM számítógép Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 2 Laptop Hordozható számítógép Hálózatról vagy elemről működtethető Notebook A laptopnál kisebb méretű hordozható számítógép, általában kényelmesen elfér egy aktatáskában Pocket PC (palmtop) Egészen kis méretű Elfér akár egy zsebben is Egyszerű feladatokra, kevés adat tárolására alkalmas Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 3 Munkaállomások (workstation) Szintén kis méret Nagy tudás Hatékony szoftverek Tervezők, kutatók használják Széles körűen használatosak: SUN, Apollo, Hewlet-Packard és az IBM munkaállomások Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 4 Miniszámítógépek Kis méret (kb. asztal nagyságú) Általános célú számítógép Sokszor használják őket mikroszámítógépekből álló hálózat központi gépeként Legelterjedtebbek: a DEC cég VAX gépei Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 5 Nagyszámítógépek (mainframe) Nagy méret (egységei akár egy szobát is megtöltenek) Általános külön gépteremben helyezik el, ahova csak a kezelőszemélyzet léphet be Nagymennyiségű adat tárolására, feldolgozására, illetve bonyolult számításigényes programok futtatására szolgálnak (több millió utasítás/s) Mamutvállalatok, nagy bankok adatfeldolgozására Kb. ¾ részét: IBM cég készítette Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számítógépek típusai 6 Szuperszámítógépek (supercomputers) Legnagyobb méret Nagyon nagy mennyiségű adatot kéépesek rövid idő alatt feldolgozni Általában számos processzor (akár 1 000 db!) található bennük, melyek párhuzamosan működnek Kormányzati, állami intézmények Világ időjárásának előrejelzése Katonai célok, modellezések, szimulációk CRAY számíítógépek Készítette: Kőrössy Ildikó

Számítógépek adatábrázolása 1 Az információ alapegysége a bit (binary digit), ami 1 vagy 0 (igaz vagy hamis, magasabb vagy alacsonyabb elektromos feszültségi szint) értéket vehet fel. Az információfeldolgozás alapegysége a bájt (Byte, B), a legkisebb címezhető egység, 8 bitből áll. Készítette: Kőrössy Ildikó

Számítógépek adatábrázolása 2 Egy bájton a bitek sorozata 28=256-féleképpen alakítható ki. Nagyobb egységek: 8 bit = 1 B (bájt) 1024 B =1 KB (Kilobájt) 1024 KB = 1 MB (Megabájt) 1024 MB = 1 GB (Gigabájt) 1024 GB = 1 TB (Terabájt) 1024 TB = 1 PB (Petabájt) 1024 PB = 1 EB (Exabájt) Készítette: Kőrössy Ildikó

Számítógépek adatábrázolása 3 Adattípusok szöveges numerikus logikai utasítás képi/hang A tárolt, egybetartozó információkat állományoknak, fájloknak (file) nevezzük Készítette: Kőrössy Ildikó

Karakterek ábrázolása a számítógépben 1 Az angol ABC betűinek száma (26), nagybetűk, számjegyek, írásjelek, egyéb speciális jelek, kb. százféle jel. Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, egy ilyen jel, karakter tárolására 8 bitet szükséges. Így 28=256 különféle jel tárolható. Egy hozzárendelési szabály, egy táblázat szerint, minden egyes bitsorozat egy karaktert, jelet jelképez, mely szabály nemzetközileg elfogadott, egységes, szabványos kódrendszer (ASCII). Készítette: Kőrössy Ildikó

Karakterek ábrázolása a számítógépben 2 ASCII = American Standard Code for Information Interchange, általában: mini és mikroszámítógépeken. Az ASCII kódrendszerben a: 0 és 127 között a rögzített (azaz mindenhol a világon ugyanazon) jelek helyezkednek el, 128 és 255 között a nemzetfüggő átdefiniálható jelek vannak (pl. a magyar ékezetes betűk). A Microsoft cég Magyarország (és Közép-Európa) számára a 852-es jelű, Latin II. kódlapot adta. Általában az EBCDIC kódrendszert használják a nagyszámítógépeken. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Számábrázolás A számítástechnikában a 2-es és a könnyebb olvashatóság érdekében a 16-os (régebben a 8-as) számrendszer terjedt el. A gépben az adatábrázolás kettes számrendszerben történik. A számítógép eltérően tárolja az egész és a valós (tört) számokat. Készítette: Kőrössy Ildikó

Fixpontos vagy egész ábrázolás 1 Az előjeles egész számok ábrázolására a kettes komplemens képzés módszerét alkalmazzuk: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. A szám ellentettjét úgy kapjuk, hogy a komplemenshez hozzáadunk 1-et. Készítette: Kőrössy Ildikó

Fixpontos vagy egész ábrázolás 2 Az 1 byte-on (8 bit) történő ábrázolás természetesen csak 8 számjegyet jelent, melyből az első bit az előjel bit: 0 : pozitív előjel 1 : negatív előjel 1 byte: -128 … 127 (27-1) (256 lehetőség) 2 byte: -32 768 … 32 767 (215-1) (65 536 lehetőség) Készítette: Kőrössy Ildikó

Fixpontos vagy egész ábrázolás 3 Pl: Számítsuk ki: -12(10) = ?(2) 12 (1 byte-on): 0000 1100 12 komplemense: 1111 0011 + 1 12 ellentettje: 1111 0100 Tehát: -12(10) = 1111 0100(2) Ellenőrzés: 12+(-12): 1 0000 0000 (Túlcsordulás!) Készítette: Kőrössy Ildikó

Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 1 Ehhez a számot ún. kettes normálalakra kell hozni: szám=mantissza*bszrkarakterisztika Pl.: 154=1,54*102 (számrendszer: 10) 11,01=0,1101*210 (számrendszer: 2) A mantissza 0 és 1 közé esik. A karakterisztika a hatvány. Készítette: Kőrössy Ildikó

Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 2 Megegyezés szerint az egyszeres pontosságú lebegőpontos számábrázolás 4 byte-on történik, 1 byte: karakterisztika 3 byte: mantissza Ebben az esetben az ábrázolt szám nagysága: 2-128 és 2127 között lehet. Ha 4 byte nem elegendő, 8 byte-on dolgozhatunk,ekkor a szám kétszeres pontosságú lebegőpontos ábrázolásáról beszélünk, 2 byte: karakterisztika 6 byte: mantissza Az első bit ezekben az esetekben az előjeleknek van fenntartva. Készítette: Kőrössy Ildikó

Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 3 A kettes számrendszer tört helyi értékei: 0,5 =1/2 =0,1 0,25 =1/4 =0,01 0,125 =1/8 =0,001 0,0625 =1/16 =0,0001 stb. Készítette: Kőrössy Ildikó

Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 4 Pl: Számítsuk ki: -45,875(10) = ?(2) 45(10)=101101(2) ,875(10)=,111(2) Tehát normál alak (2)-ben: 0,101101111*26=0,101101111*2110 - Előjel: 1 (mert: negatív) 45,875(10)=101101,111(2) Készítette: Kőrössy Ildikó

Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 5 - Karakterisztika (hatvány): 100 0110 7 biten torzítva: +64(10)=+100 0000(2) (így a negatív hatványok esetében nincs egyéb változás): Mantissza (3 byte-on): 1011 0111 1000 0000 0000 0000 TEHÁT: 1100 0110 1011 0111 1000 0000 0000 0000 Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó A számítógép működése 1 Mit kell tudnia? beolvasni a végrehajtandó műveleteket és az adatokat, végrehajtani a műveleteket az adatokkal, ki kell jeleznie, ill. tárolnia kell az eredményeket, legfőképpen vezérelnie kell az egész folyamatot. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó A számítógép működése 2 Ennek megfelelően a számítógépnek 5 fő egysége van: bemenő (input) egység, kimenő (output) egység, vezérlő egység aritmetikai (műveletvégző) egység, tároló egység. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Fizikai felépítés 1 Fizikailag a legtöbb személyi számítógép legalább három részből tevődik össze: Alapgép Monitor Billentyűzet Szükség esetén: Egér Nyomtató A különféle részegységeket tartalmazó, illetve ilyenekkel kiegészített számítógépeket számítógép-konfigurációknak nevezzük. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Fizikai felépítés 2 A számítógépek fizikai kiépítése sem egységes. A hordozható számítógépek (laptop, notebook, palmtop) teljesen egybe vannak építve. Asztali kivitelű PC-k (Personal Computer) általában több, egymással összekapcsolt részegységből állnak. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Harver, Szoftver Hardvernek nevezzük valamely számítógép elektronikus és mechanikus alkatrészeinek összességét. Hardver = „kemény” áru, = megfogható. Szoftvernek nevezzük a számítógépen futó, illetve futtatható programok összességét. Szoftver = „lágy” áru, = megfoghatatlan. A szoftvert mindig valamilyen adathordozó tartalmazza. Készítette: Kőrössy Ildikó

Funkcionális felépítés A hardver funkcionálisan három fő részre osztható: Központi feldolgozó egység (CPU) Memória Perifériák Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CPU 1 Central Processing Unit. A számítógép „agya”. Irányítja a számítógép adatforgalmát, feldolgozza az adatokat. PC: a CPU egyetlen integrált áramköri lapkán helyezkedik el Fő részei: Vezérlő egység (CU) Aritmetikai és logikai műveleteket végző egység (ALU) Regisztertömb Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CPU 2 CPU jellemzője: utasításkészlet: azoknak az utasításoknak a halmaza, amelyeket a processzor értelmezni tud. A különféle számítógépcsaládokhoz különféle processzorokat fejlesztettek ki, melyek eltérő utasításkészlettel rendelkeznek. (pl.: IBM PC, Apple Machintosh gépcsalád). Az egy családba tartozó gépek fejlesztésénél a régebbi processzorok utasításkészletét bővítették. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CU 1 A központi vezérlő egység (CU) feladata: az utasítások értelmezése; az utasítások ütemezése; a fizikai egységek közötti szinkronizációt; az utasítások végrehajtatása. A CU-ban: egy órajel-generátor: meghatározott időnként órajelet bocsát ki. Az órajelek frekvenciáját Hertz-ben (MHz) mérjük. Két órajel között eltelt idő: ciklusidő. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CU 2 Az egyes gépi utasítások végrehajtása az órajel hatására történik. Az órajelre a vezérlő egység megkezdi a következő utasítás végrehajtását. Az utasításnak a ciklusidőn belül be kell fejeződnie, hiszen az újabb órajel hatására megkezdődik a következő utasítás végrehajtása. A ciklusidő hossza - így az órajel-generátor frekvenciája - jól jellemzi a processzor sebességét. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CU 3 Mikroprocesszor Órajel 8088 4,7 MHz 80286 10-20 MHz 80386 16-40 MHz 80486 25-120 MHz Pentium 75, 100, 133, 166, 200, 230, 300, …, MHz, …, 1 GHz Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CU 4 A processzor teljesítményének jellemző: a processzor szóhosszúsága (= hány bitet tud egyszerre kezelni). 286-os típus: 16 bites szóhosszúságú 386-os és magasabb verziószámú mikroprocesszorok: 32, 64 bitesek. Kiegészítő jelek: SX változat: a mikroprocesszoron belüli átviteli vonalak csak 16 bitesek (lassú a processzor működése). DX változat: normál. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CU 5 A számítási műveletek gyorsítására egy segédprocesszort, úgynevezett co-processzort alkalmaznak. Ezeket elsősorban a lebegőpontosan ábrázolt számok feldolgozására fejlesztették ki. A PC-kben található főprocesszorok ugyanis csak egész számokkal tudnak számolni, a lebegőpontos műveleteket programokkal valósítják meg, s ez lényegesen lassabb, mint a hardware-s megoldás. Vannak több egyenrangú processzort tartalmazó PC-k is. Ez az utasítások párhuzamos végrehajtását teszi lehetővé. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó ALU Az aritmetikai-logikai művelet-végrehajtó egység (ALU) képes a megszokott aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére, valamint a relációk kiértékelésére. ill. összetettebb típusok esetén a lebegőpontos műveletek elvégzésére is. Az ALU alapműveletként többnyire az összeadást, kivonást, az ÉS és a VAGY műveleteket tudja elvégezni. A szorzást és az osztást összeadások illetve kivonások segítségével valósítja meg. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Regiszterek A regiszterek a programállapot és az adatok átmeneti tárolására szolgálnak. Nagyon gyors memóriák. Magas ára miatt csak néhányat helyeznek el a számítógépekben. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 1 Nincs mozgó alkatrész. Az adatok és az utasítások tárolására szolgál. Alapegységei a byte-ok, melyek mindegyike önálló címmel rendelkezik. A byte-okat 0-tól kezdve számozzák meg, ez a szám lesz a byte címe. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 2 Csak olvasható - ROM (Read Only Memory) – memória: tartalmát egyszer lehet beírni, ezután változatlan marad. A tápfeszültség megszűnése esetén (pl.: kikapcsoláskor) sem felejti el azt. A ROM-ban a számítógép működéséhez szükséges adatokat és programokat tárolják (BIOS = Basic Input/Output System = perifériák vezérlőprogramjai). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 3 EPROM =Elektronikusan programozható ROM. Programozása EPROM író eszközzel. UV sugárzás hatására tartalma törlődik. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 4 Az írható, olvasható RAM (Random Access Memory) memóriában, az éppen futó programokat és adataikat tárolják. Felhasználói memória. Tipikus méretek: 256, 512 KB 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 MB. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 5 CACHE = gyorsító tár. Speciális, gyors RAM. A programok végrehajtását gyorsítja. Tipikus méretei: 64, 128, 256, 512 KB. A mikroprocesszor szabadidejében feltölti ezt az éppen használt program körüli utasításokkal, adatokkal. Ekkor a processzor a következő utasítást a CACHE-ből olvassa. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Memória 6 CMOS = akkumulátorról táplált kis fogyasztású RAM. A számítógép konfigurációjához, kiépítettségéhez szükséges adatokat tárolja. Tartalmát a ROM BIOS-ban tárolt SETUP programmal lehet kezelni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Perifériák A számítógéphez különböző perifériák kapcsolhatók hozzá. Ezek egy része: beviteli eszköz, amely az adatok bevitelére szolgál, kiviteli eszköz, amely az adatok kiírására szolgál, háttértároló. amely az adatok és programok hosszabb ideig tartó tárolása szolgál. Tartalmuk a számítógép kikapcsolása után is megmarad. Készítette: Kőrössy Ildikó

Mágneses adathordozók 1 Gyakorlatban: egy nem mágnesezhető (pl. műanyag) alapra felvisznek egy vékony mágneses réteget, ez a mágneses adathordozó. Az adathordozó felület állandó mozgásban van a fej előtt. A legelterjedtebb mágneses adathordozók a különböző mágneslemezek. Készítette: Kőrössy Ildikó

Mágneses adathordozók 2 A lemezfelületek logikailag koncentrikus körökre oszlanak, ezeket a köröket sávoknak nevezzük. Egy-egy sávra egyforma adatmennyiség írható fel, függetlenül attól, hogy a lemez szélén, vagy a közepén helyezkedik-e el. A sávok szektorokra oszthatók, ezek azonos számú byte-ot tartalmaznak (512 B). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Merevlemez 1 A személyi számítógépekben egy vagy két merevlemezt (winchester) szoktak elhelyezni. A winchester táraknál egy, vagy több merev mágneslemez helyezkedik el egy légmentesen lezárt tokban. Az összes mechanikus alkatrész a tokon belül van, por, szennyeződés nem kerülhet a tokba. A legelterjedtebb winchester tárak kapacitása 80 Mbyte és néhány Gbyte között van. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Merevlemez 2 A merevlemez a gép bekapcsolásakor forogni kezd, és csak a gép kikapcsolásakor áll meg. A merevlemez, bár külső tároló, általában a számítógép dobozán belül található, de különálló egységként is csatlakoztatható a számítógéphez. A winchesterek a számítógépbe építésüktől függően lehetnek: Cserélhetők Nem cserélhetők Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Merevlemez 3 Lemezoldal: több is lehet (ahány fej). Sáv (track): egy koncentrikus kör egy lemezoldalon. A sávok sűrűn helyezkednek el a lemezoldalakon. Minden olyan koncentrikus kör, ahol a fej pozícionálni tud, egy-egy sáv. Szektor (blokk): egy sávon belül több körcikk. Köztük hézagok (gap) vannak. A fizikai méretüktől függetlenül azonos mennyiségű adatot tartalmaznak. Cilinder: több lemezoldal egymás fölötti sávjai: egy fejállással írhatók/olvashatók a cilinder szektorai. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Hajlékony lemez 1 A másik, széles körben használt adathordozó a hajlékony lemez (floppy). A mágneses felület hordozóanyaga egy hajlékony műanyag lap. A hajlékony lemez a lemezegységbe (floppy meghajtó) helyezve, ha eléri a kívánt fordulatszámot, a tehetetlenség hatására úgy viselkedik, mintha merevlemez lenne. A floppy meghajtó többnyire a számítógép dobozában található. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Hajlékony lemez 2 A floppykat papír, vagy műanyag védő tokba helyezik a gyártásnál. Ebből a tokból nem szabad kivenni. Többféle méretű és írássűrűségű floppy van forgalomban. A legelterjedtebbek : Kicsi: 5.25 hüvelykes 360 kbyte kapacitású (Double Density =DD) 5.25 hüvelykes 1.2 Mbyte kapacitású (High Density =HD) Mini: 3.5 hüvelykes 720 Kbyte kapacitású (Double Density =DD) 3.5 hüvelykes 1.44 Mbyte kapacitású (High Density =HD) Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Hajlékony lemez 3 A floppy jobb oldalán van egy kis nyílás, ez az írásengedélyező nyílás. Az 5.25 hüvelykes floppy lemezen ha leragasztjuk ezt a nyílást a floppy dobozában található erre a célra szolgáló kis etikettel, akkor nem lehet a floppy lemezre írni. A mini floppy esetén ezt a nyílást egy kis tolóka segítségével lehet lezárni. Itt a zárt állapot az, amelyik engedélyezi az írást. Az írás letiltásával megvédhetjük a floppy lemezen tárolt fontos információkat a véletlen törléstől, vagy felülírástól. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Formázás Mind a winchestereket, mind a floppykat (ha még) az első felhasználás előtt meg kell formázni. A formázás jelöli ki a sávokon belül a szektorokat, továbbá ellenőrzi a sávok használhatóságát. Az esetleges hibás sávok helyett tartalék sávot jelöl ki. Ha számítógépet vásárolunk, a benne található merevlemez már általában meg van formázva, és bizonyos software-ket is tartalmaz. Formázott floppy lemezeket is árusítanak, ez a dobozon fel van tüntetve (formatted). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Streamer Nagymennyiségű adat mentésére (biztonsági másolat készítésére) szolgálnak a streamerek, amelyek mágnesszalagos háttértárak. A mágnesszalag kazettában van elhelyezve, a magnókazettához hasonló módon. Soros az adat elérése. Kapacitásuk 10 Mbyte-tól több Gbyte-ig terjed. A streamer egység külön perifériaként is csatlakoztatható a számítógéphez, de bele is építhető. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó „A” Drive „A” drive vagy LS-120 floppy meghajtó: Az 1,44 MB-os lemezt is tudja kezelni (felülről csereszabatos). Saját lemezével 120 MB-os a kapacitása. Jóval sűrűbb írásmód. Kb. 10-szer gyorsabb, mint a 3,5”-es egység. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó ZIP Drive ZIP drive: Külső lemezegység. 100 MB-os speciális lemezeket használ. Nagy sebességű. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 1 Az optikai adattárolók közül a legelterjedtebb a CD-ROM. Az 1.2 mm vastagságú polikarbonát lemezre gyárilag égetik rá az információt (írás: csigavonalban). Ezt a számítógéphez kapcsolt olvasó-berendezés lézersugár segítségével olvassa ki. A CD-ROM lényegesen lassabb, mint a merevlemez, de nagyon nagy mennyiségű adat tárolható rajta (650-700 Mbyte) , mivel sokkal nagyobb a felírási sűrűsége. A CD-ROM elektronikus könyvként használható. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 2 Csak olvasható: CD-ROM Az információt a lemezkészítő írja rá a lemezre, a felhasználó csak olvashatja onnan az adatokat. Írható és olvasható: WORM (Write Once, Read Many) használata esetén az adatokat a felhasználó írja rá a lemezre (CD-R lemez = Compact Disc Recordable), és ezután akárhányszor olvashatja. Törölhető optikai lemez: ECD (Erasable CD) esetén a CD-RW (ReWritable) lemezekre a gyártó megadja a felírások és törlések lehetséges számát. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 3 A CD-ROM-ok sebességének ma általánosan elfogadott mérőszáma az, hogy hányszoros CD-ROM-ról van szó. Az egyszeres sebességű CD-olvasók kb. 150 kilobájt/másodperc átvitelre voltak képesek. Egy ötvenszeres (névleges) sebességű CD-ROM átviteli sebessége így 7500 kilobájt/másodperc kellene, hogy legyen, de a tényleges olvasási sebessége átlagosan alig valamivel több, mint 4900 kilobájt/másodperc. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 4 A másik, bár kevésbé népszerű mérőszám az elérési idő, amelynek értéke 70-200 millisecundum között mozog. (Egy tízszeres CD-ROM esetén kb. 150 millisecundum az átlagos hozzáférési idő.) Megjegyzendő, hogy az említett jellemzők egy adott operációs rendszer lehetőségeinek függvénye. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 5 Íráskor a lemezre irányított lézersugár, amelynek intenzitása nagyon nagy, lokálisan felmelegíti a lemezt, és megváltoztatja az 1 bitnyi terület fényvisszaverő tulajdonságát. A CD-írók legfontosabb jellemzőjét, a sebességet egy számhármassal szokás megadni, amely általában az írás/újraírás/olvasás sebességét jelenti. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó CD 6 Például 8/4/32x jelölés azt jelenti, hogy írási sebessége nyolcszoros, újraírási négyszeres, olvasási sebessége 32-szeres. Az „egyszeres” itt is 150 kilobájt/másodpercet (és persze névleges sebességet) jelent. Az abszolút luxust a negyvennyolcszoros írás és a huszonnégyszeres újraírás jelenti. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 1 Az alapkonfiguráció beviteli eszköze a billentyűzet. A billentyűzetek megszokott változatain 84 illetve 101/102 gomb található. Az előzőket manapság főleg a notebook-on lehet látni, és abban különböznek 101/102 gombos társaiktól, hogy nem tartalmazzák a külön számbillentyűket. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 2 Egy billentyű leütése egy hét bites kódot (általában ASCII kód) állít elő, amelyhez egy ellenőrző bit kapcsolódik. Ez a kód továbbítódik a központi egységhez. A billentyűzet áramkörei megakadályozzák, hogy több billentyű egyidejű lenyomása esetén felismerhetetlen kód képződjék. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 3 A billentyűzeten a számok és betűk mellet funkcionális billentyűk is találhatók (F1, ... , F12) , melyek lenyomása egy-egy előre beprogramozott funkció végrehajtását váltja ki. A SHIFT, CTRL és ALT billentyűk más billentyűvel egyidejűleg történő leütése módosítja az illető billentyű által generált kódot. Ezeknek a billentyűknek önmagukban semmilyen hatásuk nincs, így előbb lenyomhatjuk őket, mint azt a billentyűt, amelyikre alkalmazni kívánjuk. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 4 A SHIFT billentyű hatására a nagybetűk, illetve a billentyűk felső karakterei lesznek érvényben. Az ENTER billentyű a bevitt információ - például egy parancs - lezárására szolgál. Hatására a kurzor, amely a képernyőn az aktuális pozíciót mutatja, a következő sor elejére áll. (Szövegszerkesztés.) Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 5 Az ENTER fölött található a BACKSPACE billentyű, melyen egy balra mutató nyíl van. Hatására a kurzor egyet balra lép, törölve az ott levő karaktert. A kurzortól jobbra levő karakterek a kurzorral együtt mozognak. A képernyőn történő szerkesztéshez használhatók a nyilak, az INSERT, DELETE, HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN billentyűk. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 6 A nyilak a kurzor mozgatására szolgálnak. Az INS billentyű hatására insert módba kerülünk. Ekkor a leütött karakterek beszúródnak az aktuális kurzorpozíció elé. Az INS billentyű ismételt lenyomásával kilépünk az insert módból. A DEL billentyű a kurzorral kijelölt karakter törlésére szolgál, míg a kurzortól jobbra levű karaktereket eggyel balra mozgatja. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 7 A további négy billentyű hatása programfüggő: A HOME általában sor, vagy szöveg elejére viszi a kurzort, Az END általában sor, vagy szöveg végére viszi a kurzort. A PAGE UP és a PAGE DOWN az előre illetve a hátra felé történő lapozásra szolgál. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 8 Van néhány kapcsolótípusú billentyű is: A CAPS LOCK, amely nagybetűre vált. A NUM LOCK, amelyik a numerikus billentyűzeten a felső számsorra vált. Ezek bekapcsolt állapotát kis lámpácska jelzi a billentyűzet jobb felső részén. Ha a CAPS LOCK be van kapcsolva, akkor a SHIFT billentyű hatására a kisbetűk jelennek meg. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Billentyűzet 9 A billentyűzet bal felső sarkában található az ESC (escape) billentyű, amely általában a programokból történő 'menekülésre' szolgál, illetve egy parancs gépelése esetén hatására a kurzor a következő sor elejére áll, az előző sorba beírtak pedig figyelmen kívül maradnak. Elterjedt billentyűzettípus a 101 gombos angol billentyűzet, de kapható magyar ékezetes betűket tartalmazó billentyűzet is. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Egér 1 Douglas Engelbart a Stanfordi Kutatóintézetben 1963-ban fából készített egy kis, kézbeillő tárgyat az egyenes vonalú mozgás közvetítésére forgó fémkorongokkal. Az első IBM PC-hez készült egereket a Mouse System cég dobta piacra még 1982-ban. Kezdetben az új, háromgombos eszközt inkább önmagáért vették, hiszen megfelelő szoftverek hiányában nem sokra lehetett használni. 1983 közepén a Microsoft is megjelentette a saját, két nyomógombos változatát. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Egér 2 Az első számítógép, amely kihasználta az eszköz tulajdonságait és nagyközönség elé került, az Apple cég LISA nevű gépe volt (LISA: grafikus felhasználói felület). Majd Apple, Microsoft. Ma már az egér a legtöbbet használt beviteli eszköz a billentyűzet mellett, messze maga mögé utasítva a tablet-et, a fényceruzát, az érintéses képernyőt, de még a hozzá legjobban hasonlító track-ballt is. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Egér 3 Az egér a billentyűzetet kiegészítő beviteli eszköz, a nyílbillentyűknek megfelelő funkciókat lát el. Többnyire egy golyóból és két, vagy három billentyűből áll. A golyót az egér tologatásával az asztalon lehet mozgatni, ezzel szinkronban mozog a képernyőn a kurzor (referenciapont). Az optikai elven működő egérben nincs golyó, az elmozdulást optikai érzékelők közvetítik a számítógépnek. Az egéren található billentyűk a kiválasztást szolgálják. Készítette: Kőrössy Ildikó

Trackball = hanyattegér Egy hanyatt fordított egér, melynek mi magunk forgatjuk a golyóját (rollerball). A kurzor vezérlésére egy golyó szolgál, amelyet az ujjunkkal mozgathatunk. Főleg hordozható számítógépeknél használják. Legtöbbször már eleve be vannak építve a gépbe, de lehet őket kapni önálló egységként is. Előnye: kevesebb hely kell az irányításához és mozgatása kisebb megterhelést jelent a csukló számára (ez utóbbi különösen azoknak előnyös, akiknek fáj a csuklójuk). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 1 Adatbeviteli eszköz. A nyolcvanas évek elején kezdtek olyan képbeviteli eszköz kifejlesztésébe, amely állóképek bevitelére alkalmas. A MIKROTEK nevű tajvani cég állította elő az első szkennert, melynek optikai felbontása 200 dpi. (dots per inch: megadja, hogy hány pontra bontja a képeket egy inchen belül). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 2 Szkenner segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani: digitalizálni. A dokumentum (fénysugárral történő) letapogatása során visszatükrözött fényjeleket fényérzékeny félvezető elemek segítségével elektromos impulzussá alakítják. (CCD: Charged Coupled Device, vagyis töltésvezérelt eszköz) Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 3 Az átalakított jelsorozatokat alakfelismerő, vagy képfeldolgozó programokkal dolgozzák fel attól függően, hogy szöveges információról, vagy képekről van-e szó. Ilyen alakfelismerő például a magyar készítésű RECOGNITA program is, melyet világszerte használnak. A RECOGNITA grafikus állományból szöveges állományt hoz létre, amely például tetszőleges szövegszerkesztővel feldolgozható. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 4 A szkennereknek több nagy családját különböztetjük meg a másodlagos szkennelési irány szerint: kézi szkenner lapáthúzós szkenner Dobszkenner Diaszkenner síkágyas szkenner Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 5 Kézi szkenner (Handy csanner): mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött Hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. Legfeljebb 120-180 mm beolvasható lapszélesség. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 6 Lapáthúzós szkenner (Roll scanner): a lapot behúzza a szkenner és úgy olvassa be a képet . Kivételesen a kép mozog. Dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgó dobra ragasztják, ami belülről van megvilágítva. Diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 7 Síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb. Olyan mint egy fénymásoló. Néhány újabb típus fóliákat is be tud olvasni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 8 A szkennerek jellemzői: Felbontás: hány pontra bontja a képeket egy inchen belül (mértékegysége: dpi). Színmélység: hány színt tud megkülönböztetni. Mit tud beolvasni (diákat, lapokat, könyveket), és ezen belül mekkora méretűt. Hogyan csatlakozik a számítógéphez (nyomtató porton, USB-n (USB előnye: a nagyobb átviteli sebesség és az egyszerű telepítés) vagy saját csatolókártyán keresztül). Adnak-e hozzá szövegfelismerő programot. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Szkenner 9 Interpolált felbontás: Az interpoláció egy matematikai eljárás, melynek segítségével két ismert érték között egy ismeretlen érték megbecsülhető. Egy scannerrel, ennek segítségével nagyobb látszólagos felbontás érhető el, hiszen az általa érzékelt képpontokat e módszer révén újabbakkal képes kiegészíteni. A beolvasott kép részletei azonban ettől nem lesznek finomabbak. A gyártók sajnálatos módon nem a fizikai, hanem az interpolált felbontást szokták nagyobb betűmérettel feltüntetni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Vonalkód olvasó 1 Tárgyak beazonosítására használják boltokban, patikákban, könyvtárakban stb. A vonalkód meghatározott szabályok szerint felépülő, világos és sötét mezők váltakozásán alapuló optikailag érzékelhető kód. A vonalkódnak a lehető legkisebb helyen a lehetséges legtöbb információt kell hordoznia. nagy biztonsággal lehetővé kell tennie az olvasást. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Vonalkód olvasó 2 Működése: A vonalkód különböző szélességű, egymástól megfelelő távolságra lévő fekete és fehér csíkokból áll, melyeket leolvasáskor a vonalkód olvasó megvilágít. A fekete és a fehér csíkok eltérő mértékben verik vissza a fényt, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol), majd az adatokat továbbítja a számítógépnek. A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés szokta kísérni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Touchpad Touchpad (Érintő pad): Többnyire hordozható számítógépekhez. Nincs mozgó alkatrész. Ujjhegyünk mozgását érzékeli. A kattintás a koppintás. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Joystick Joystick (botkormány): Játékokhoz. A profi botkormányok tetején még egy nyolc állású kapcsolót is találunk a szimulációs játékokhoz. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Gamepad Játékokhoz, melyek erre fel vannak készítve. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Fényceruza Mérnöki tervező munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez. A fényceruza „hegye” egy fotodióda, mely érzékeli a képernyő fényét, ha azt a képcsőhöz érintjük. Hasonló a munka mint az egérrel, csak ez esetben közvetlenül a képernyőn kell „mutogatnunk”, nem pedig az egérkurzorral. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Digitalizáló tábla Mérnöki tervező munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez. Érzékelőkkel ellátott rajzlap nagyságú tábla és egy rajta mozgatandó adó. Készítette: Kőrössy Ildikó

Digitális fényképezőgépek 1 Működési elve hasonlít a hagyományos fényképezőgépekére. Különbség: a kép CCD-re kerül (Charged Coupled Device = töltésvezérelt eszköz), ahol elektromos jellé alakul. Készítette: Kőrössy Ildikó

Digitális fényképezőgépek 2 A digitális fényképezés célja:az elkészített képek azonnal számítógéppel feldolgozhatóak legyenek. Legfontosabb jellemzők: Felbontás: megadja, hogy a fénykép hány képelemből (pixel, képpont) áll. A CCD pixelszámától függ. A felbontás átlagos (maximális) értéke a ma 1280x960 körül van. Készítette: Kőrössy Ildikó

Digitális fényképezőgépek 3 Érzékenység: Szintén a CCD jellemzője. Megmutatja: az ideális képalkotáshoz mennyi fénynek kell megvilágítania. Az érzékenységet ISO-értékben adják meg, átlagos értéke 100 és 400 között van Profi gépek esetén 1600 is lehet. Készítette: Kőrössy Ildikó

Digitális fényképezőgépek 4 Tárolás: A digitális fényképezőgépek a képeket általában 32-128 MB tárolókapacitású (flash) memóriakártyát alkalmaznak. Ritkábban winchestert vagy floppyt is használnak. Fontos „kérdés”, hogy hány képet tud rögzíteni egymás után az alaptárolóra a legjobb képminőség választása esetén. Ez az érték nagyon eltérő a fényképezőgéptől függően, 4 és 22 között változik. Készítette: Kőrössy Ildikó

Digitális fényképezőgépek 5 Tömörítési eljárás: A képfile-ok méretét általában valamilyen tömörítő eljárás segítségével csökkentik. Ez leggyakrabban a JPEG (Joint Photographic Experts Group). Támogatott file-formátumok: JPG szinte minden esetben, ritkábban BMP, MPG, FlashPix. Csatlakozás módja: megmutatja, hogy a fényképezőgépet hogyan lehet a számítógéphez kapcsolni. Soros porton keresztül. USB-n keresztül. SCSI csatolókártyával. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Web-kamerák 1 Eredetileg videotelefonálás céljaira kifejlesztett eszközök. Állóképek, illetve kis képfrissítési frekvenciájú, rövid filmek előállítására alkalmasak. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Web-kamerák 2 Legfontosabb jellemzőik: Felbontás: Hasonló a digitális fényképezőgépeknél említetthez. Általában állítható, maximális értéke 768x576 képpont körül van. Színmélység: Bitben megadott színérzékelési pontosság. Értéke 24-32 bit. Képfrissítési frekvencia: Az átviteli sebesség függvénye; függ a kamera csatlakozásától a számítógéphez. Maximális értéke 30-36 kép/másodperc. Csatlakozás módja: A jeltovábbításhoz általában a párhuzamos portot és az USB-t szokás használni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 1 Az elsődleges információ megjelenítő eszköz. A szabványos monitorok épp úgy katódsugárcsővel működnek, mint a televíziók. A képernyőn a felbontóképességtől függően sűrűbben, vagy ritkábban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjeleníteni. Ezekből a pontokból állnak össze a karakterek, illetve a rajzok. A pontok sorokba és oszlopokba vannak rendezve, ez a képernyő pontmátrixa (a mai monitoroknál a képpont mérete 0,25-0,28 mm). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 2 Egy számítógép képernyő három alapvető jellemzővel írható le: A monitor szabványa; A képernyő mérete; A kép megjelenítésének elve. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 3 Ugyanakkor további fontos paraméterei is vannak egy monitornak: Digitális vezérlésű-e; Hány Hz-es a kép frissítése; Egy képpont mérete; Támogatja-e az energiatakarékos üzemmódot; Alacsony sugárzású-e = Low Radiation = LR; Villogásmentesség = Non Interlaced = NI. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 4: Szabványok 1 Hercules 750x348 CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 16 szín közül egyszerre 4-et tud kezelni. 640x200 felbontásnál csak feketét és fehéret használunk. EGA (Enhanced Graphics Adapter) 640x350 64 színből egyszerre 16 színt kezel. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 5: Szabványok 2 VGA (Video Graphics Adapter) 640x480 16 szín. SVGA (Super VGA) 800x600 16 szín, 1024x768 16, 256, 32768, 65535, 16.7 millió szín, 2048x1024 256-tól 16.7 millió színt kezel. Színmélység = egy képpontnak hány különböző színárnyalata lehet. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 6: Szabványok 3 Típus neve Felbont. (sor*oszlop) Színek száma CGA 320*200 640*200 (normál) alapszín+3 szín 16-ból (dupla) alapszín+1 szín Hercules 720*348 alapszín+1 szín EGA 640*350 16 szín 64-ből VGA 640*480 16, 256, 65.536, 16 millió SVGA 800*600 (XGA) 1024*768 (SXGA) 1280*1024 1600*1200 Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 7: Kép megjelenítésének elve 1 CRT (Cathode Ray Tube) monitorok leglényegesebb alkotóeleme a képcső. A képcső belsejében légritkított környezet van. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 8: Kép megjelenítésének elve 2 A videojelekkel irányított ágyúk elektronokat lövellnek a képcső elülső részére, amelyen olyan réteg található, amely fotonokat szór szét. A részecskék kibocsátási iránya és intenzitása a videojelek segítségével szabályozható. Az elektronok becsapódási helye időben folytonosan változik (balról jobbra, fentről le). Visszafutási idő az, amikor sor végéről a sor elejére megy az elektronsugár. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 9: Kép megjelenítésének elve 3 Színes képernyő esetén 3 db ágyú létezik, amelyek által kibocsátott elektronok a képcső belső felületén egy pontban metszik egymás útvonalait. A 3 ágyú a színskála egyes összetevőinek felel meg (RGB: Red Green Blue). Az elektronnyaláb olyan nagy sebességgel járja be a képernyőt, hogy az emberi szem számára folytonos fényt bocsát ki. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 10: Kép megjelenítésének elve 4 Notebook, illetve laptop gépek esetében: LCD (Liquid Cristal Display = folyadékkristályos kijelző). Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 11: Kép megjelenítésének elve 5 Az LCD képmegjelenítési elve: a folyadékkristályok elektromos feszültség hatására megváltoztatják a kristályszerkezetüket. Bizonyos helyeken alkalmazhatnak LED-es (Light Emitting Diode = fényemittáló dióda) kijelzőket is. Ezek képminősége azonban behatárolt, ezért csak kevés helyen (például nagy méretű táblás kijelzők) használják. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 12: Képernyő mérete A képernyők nagyságát általában úgy jellemzik, hogy megadják a képátló méretét (inchben ill. colban). A szokásos méret 14”, 15”, 17”, 19’, 20”, 21”, 24” (1 inch=2,54 cm). A hasznos képméret kisebb, mint a képcső képátlója. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 13: Digitális monitor Két plusz szolgáltatás: Saját memória: az egyes beállítások összes paraméterét megjegyzi és tárolja, automatikusan alkalmazza. OSD: On Sceen Display: képernyőn kijelző beállítás: különféle paramétereket a képernyőn jelzi ki. Pl: vízszines, függőleges kép pozíciót, méretet. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 14: NI 1 Osztott (interlace) üzemmód: a páros és páratlan képsorokat felváltva frissíti a képernyő. Nem osztott (non-interlace, NI) üzemmód: a teljes képet egyszerre frissíti a rendszer. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 15: NI 2 Azt, hogy egy másodperc alatt hány teljes képet tud megjeleníteni egy képernyő az un képfrissítési frekvencia (függőleges eltérítési frekvencia) jellemzi. Ez az érték ma kb. 65-160 kép/másodperc. Az ún. vízszintes eltérítési frekvencia azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt hány sort pásztáz végig az elektronsugár. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 16: LR A képernyők által kibocsátott elektromágneses hullámok - hosszabb folyamatos használat esetén - a felhasználó szemét károsíthatják. E hatás csökkentése érdekében a monitorok jó része ma már ún. Low Radiation (LR=Alacsony Sugárzású). A monitorszűrő kiszűri a káros hullámhosszú sugárzást. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Képernyő 17: Felbontás A számítógépek a képernyőket két üzemmódban használják: karakteres illetve grafikus üzemmódban. A monitorok fontos jellemzője a felbontóképesség, amely azt jellemzi, hogy hány pontot képes kirajzolni a képernyőre egy sorba és hány pontot egymás alá. Ez a két szám együtt adja a felbontást. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 18: Energiatakarékos üzemmód 1 Egy színes monitor fogyasztása kb. 100 W. Takarékos módban a monitor áramfelvétele csak mintegy 5-15%-a a normál módénak. DPMS = Device Power Management System (= eszköz teljesítmény vezérlő rendszer) = a monitor által önállóan végzett energia felvétel szabályozó szolgáltatással rendelkező monitorok jelzése. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 19: Energiatakarékos üzemmód 2 A DPMS-hez saját processzorral rendelkező monitor szükséges, mely képes automatikusan, egyéb beállítás és vezérlő jel nélkül is a megfelelő energiatakarékos üzemmódba váltani. A monitor energia felvételét szoftveres úton. Vigyázat! Csak akkor kapcsoljuk be a szolgáltatást, ha a monitorunk támogatja az energiatakarékos üzemmódokat, ellenkező esetben a képernyőt tönkre is tehetjük! Ha e szoftveres vezérlést támogatja a képernyő, akkor megfelel az Energy Star szabványnak. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 20: Monitorvezérlő kártya 1 A felbontóképesség, a színmélység és a képfrissítési frekvencia egymással szorosan összefüggő jellemzők, melyeket a monitor és a monitorvezérlő kártya együtt határoz meg. A grafikus kártyán levő memória határozza meg (döntően) a felbontást és a színmélységet. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 21: Monitorvezérlő kártya 2 Fontos szabály, hogy ha x*y felbontásban z bájt színmélységet szeretnénk, akkor, ahhoz legalább x*y*z bájt memória kell a kártyán. z=1 bájt esetén 256 z=2 bájt esetén 65536 (hi-color) z=3 bájt esetén 16777216 (true color) szín jeleníthető meg. Készítette: Kőrössy Ildikó

Képernyő 22: Monitorvezérlő kártya 3 Ma egy átlagos grafikus kártyán legalább 16 Megabájt memória van, de nem ritkák a 32-64 MB-os kártyák sem. A grafikus kártyáktól ma már elvárják, hogy a 3D-s grafikához (pl. multimédiás programok, játékok…) támogatást nyújtsanak (bizonyos gépi szintű grafikus utasításokat „értsenek” és hajtsák őket végre. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 1 A nyomtató egy olyan külső eszköz, ami a számítógép által közölt információt papíron jeleníti meg, a felhasználó számára közvetlenül értelmezhető formában. Leggyakrabban a számítógép által küldött bájtok soros, vagy párhuzamos I/O illesztő egységen keresztül kerülnek át a nyomtatóhoz. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 2 Minden egyes nyomtatónak van kézzel kapcsolható üzemmód váltója, amely segítségével a felhasználó soremelést, lapemelést, aktív-passzív állapot közötti cserét képes végezni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 3 Az információ papíron történő megjelenítése szerint a nyomtatókat négy csoportba soroljuk: Sornyomtatók Mátrixnyomtatók Tintasugaras nyomtatók Lézernyomtatók Plotterek, rajzgépek Speciális nyomtatók (hőnyomtatók, …). Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 4: Jellemzői 1 A nyomtatók legfontosabb jellemzői a következők: Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség Felbontás Nyomtatási sebesség Nyomtatási technológia Leíró nyelv Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 5: Jellemzői 2 Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség: Azt mutatja meg, hogy a nyomtató 1 másodperc alatt hány karaktert jelenít meg. (CPS: Characters per Secundum, vagy néha karakter/másodperc/sor.) Főleg sor- és mátrixnyomtatóknál használatos jellemző. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 6: Jellemzői 3 Felbontás: Azt mutatja meg, hogy hány képpontot jelenít meg a nyomtató inchenként. (DPI: Dots per Inch) Ez általában két számot jelent a vízszintes illetve függőleges irányoknak megfelelően. Tintasugaras és lézernyomtatók esetén fontos jellemző. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 7: Jellemzői 4 Nyomtatási sebesség: Azt mutatja meg, hogy a nyomtató hány oldalt (általában A/4-es lapot) nyomtat ki percenként. Főleg tintasugaras és lézernyomtatók jellemzője. Nagy mértékben függ attól, hogy a kinyomtatandó oldalon pl. színes vagy fekete-fehér a megjelenítendő dokumentumrész. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 8: Jellemzői 5 Nyomtatási technológia: Tintasugaras nyomtatók esetén a megjelenítés technológiáját mutatja meg. Leíró nyelv: A lézernyomtatók jellemzője, azt mutatja meg, hogy a nyomtató milyen nyelven írt parancsokat képes végrehajtani. Ilyenek például a PCL nyelv, illetve a PS (PostScript) nyelv. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 9: Sornyomtató 1 Működésük időtartama alatt egy sort egy ciklus alatt képesek kinyomtatni. Írási sebességük nagy, kb. 1000 sor/perc. A kiírandó karakterek egy henger palástján helyezkednek el. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 10: Sornyomtató 2 Lényeges, hogy a sornyomtató mindig egy sornyi információt vesz át a számítógéptől. A henger egy-egy alkotója mentén ugyanannak a jelnek a tükörképe található annyiszor, ahány karakterpozíciót tartalmaz maximálisan egy sor. Az egy sorba írható karakterek száma általánosan 120-160 karakter. A henger szimmetriatengelye körül nagy sebességgel forog. Az alkotókkal párhuzamosan egy kalapácssor található. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 11: Sornyomtató 3 A sor egy kalapácsa akkor aktiválódik, amikor a sorba kiírandó karakter, a kalapács és a henger szimmetriatengelye egy síkba kerül. Egy adott pillanatban az aktuális sor azonos jeleinek megfelelő formák íródnak a papírra, függetlenül a sorban elhelyezkedési helyüktől. Amikor minden karakter sorra került, megtörtént a sor kiírása. A henger egyetlen fordulatával egy sornyi információ íródik a papírra. Ezután a lap és a festékkendő egy sorra elmozdul, és megismétlődik a fentebb leírt folyamat az adott sorra. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 12: Mátrixnyomtató 1 Ennek segítségével lehetőség van grafikus képek nyomtatására is. A nyomtatvány minősége a tűk számától függ (9 illetve 24 tűs nyomtatók). Általában két minőségi kategóriát használnak: Draft illetve az LQ (Letter Quality) Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 13: Mátrixnyomtató 2 A kocsi vízszintes irányú mozgást végez, a tolórúd mentén. Az írófej a festékszalagon keresztül a papírra írja a karaktereket. Egy sor kinyomtatása után a papír függőleges irányba elmozdul felfelé egy sornyit. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 14: Mátrixnyomtató 3 Az írófej olyan téglatest, ami a papírlappal párhuzamos keresztmetszetén egy paralelogramma alakú tűmátrix található (a tűk mérete kb. 0,014 inch). Egy tűs nyomtató karakteres nyomtatási sebessége a minőségen kívül függ attól is, hogy egy hüvelykre hány karaktert kell nyomtatnia (kb. 10-12). A nyomtatási sebesség 60-200 karakter/másodperc/sor körül van. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 15: Mátrixnyomtató 4 Előnyei: viszonylag jó minőségű kép; lehetséges a színes nyomtatás is, ha a festékszalag többszínű; könnyen kezelhető. Hátránya: kissé zajos, grafikus képek kinyomtatása igen lassú. Néhány kilobájtos pufferük van, ami azt jelenti, hogy a számítógépnél a nyomtatás leállítása után is - a puffer kiürüléséig – folytatódik a nyomtatás. Van egy ON/OFF kapcsoló, melynek segítségével a nyomtatás manuálisan leállítható, és ha le akarjuk állítani a nyomtatást ezt célszerű használni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 16: Tintasugaras nyomtató 1 A nyomtatás elve hasonló a mátrixnyomtatóknál tárgyaltakhoz. Ebben az esetben az írófejen tűk által „rajzolt” pont helyett vékony csövekből (fúvókákból) tintacseppek kerülnek a papírra. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 17: Tintasugaras nyomtató 2 A tintasugaras nyomtatók különböző nyomtatási eljárásokat (technológiákat) használnak: Bubble jet-eljárás Piezo-eljárás Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 18: Tintasugaras nyomtató 3 Bubble jet-eljárás: Lényege, hogy a fúvókacsatornában lévő tintát nyitás előtt felhevítik, és így egy gázbuborék keletkezik. A térfogat-növekedés hatására a buborék előtt levő tinta kipréselődik a fúvókából. Ezután a tintacsatorna lehűl, és újabb tintaadag szívódik be. Ilyen technológiát használ a Canon illetve a Hewlett-Packard tintasugaras nyomtatók többsége. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 19: Tintasugaras nyomtató 4 Piezo-eljárás: Lényege, hogy a tintatartály elektromos feszültség hatására összehúzódik (piezoelektromos hatás) és kipergeti a tintacseppet. Piezo-eljárást használ az Epson tintasugaras nyomtatók többsége. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 20: Tintasugaras nyomtató 5 A tintasugaras nyomtatók ma talán a legnépszerűbbek. Oka a gazdaságosság: a minőség/ár arány a tintasugaras nyomtatóknál a legkedvezőbb, a nyomtató árára és egy lap előállításának fajlagos költségeire is. Lehetséges a színes nyomtatás (színes patron behelyezése illetve kétpatronos felépítés esetén). Egy átlagos tintasugaras nyomtató felbontása 600x1200; a jobb nyomtatóknál 2400x1200 dpi (képpont/hüvelyk) körül van. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 21: Lézernyomtató 1 A nyomtatási folyamatot az eszköz belsejében található célszámítógép irányítja. Sebessége kb. 6-20 lap/perc. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 22: Lézernyomtató 2 A karaktereknek megfelelő bitképek (fontok) nyomtatóba történő betöltésével nagyon jó minőségű nyomtatott szöveg készíthető. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 23: Lézernyomtató 3 Egy átlagos lézernyomtató felbontása 600x1200 illetve 1200x1200 dpi körül van. Egy adott oldal szövegének megfelelő bitképet a dedikált számítógép belső memóriájában készíti el. Működési folyamata: Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 24: Lézernyomtató 4 A lézersugár a kapott adatok alapján egy negatív töltésű forgódob felületére vetíti a kinyomtatandó képet. Azon területek, amelyeket a lézersugár letapogatott elvesztik negatív töltésük túlnyomó részét (majdnem semlegessé válnak). A festékkazettában (toner) levő szemcsés festékanyagot a nyomtató szintén negatív töltésűre tölti fel. Ezek a szemcsék a fenti dob azon részén fognak megtapadni, amelyen a lézersugár végigsöpört. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 25: Lézernyomtató 5 Az előbbi folyamattal párhuzamosan a nyomtató behúz egy lapot, melyet pozitív töltésre tölt fel. A vonzó elektromos (Coulomb-) kölcsönhatás miatt a papír magához vonzza a forgódobról a festékszemcséket, így a papír felületén kialakul a kép. Ezután a papír végighalad a nyomtató ún. fixáló részén, ahol felmelegítés hatására (kb. 200 Celsius-fok) a szemcsék megolvadnak és a nyomóhenger belepréseli a festéket a papírba. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 26: Lézernyomtató 6 Lehetséges a színes lézernyomtatás is. Működése az előbbihez hasonló, de ekkor a négy színnek négy szelénhenger felel meg, a lézernyaláb négyszer pásztáz végig. (CMYK-technológia.) Fontos! Az RGB monitor és a CMYK-technológiájú lézernyomtató nem pontosan ugyanolyan színárnyalatot ad. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 27: Lézernyomtató 7 A korszerűbb képmanipuláló grafikus programok (pl. Adobe Photoshop) képesek a színeket a lézernyomató által megjelenített árnyalatokkal megjeleníteni (a képernyőn). Egyes lézernyomtatóknál lehetőség van előre gyártott alakzatok betöltésére a nyomtató memóriájába, majd tényleges nyomtatáskor az illető alakzat, vagy objektum azonosítóját, méretét és koordinátáit fogja küldeni. Ennek a technikának az egyik gyakorlati megvalósítása a PostScript programozás. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 28 A nyomtatók csoportosítása a nyomtatás elve szerint: az egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint: pontelvű nyomtató: a képet pontonként nyomtatja ki; karakternyomtató: betűnként nyomtatja a szöveget; sornyomtató: egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a memóriájában összegyűjti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyűjti egy betűhengeren, vagy betűláncon; lapnyomtató: a nyomtatás előtt az egész laphoz tartozó információt összegyűjti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 28 A nyomtatók csoportosítása a papírra kerülés módja szerint: ütő: a kép kialakítása mechanikai érintés útján történik (pl. mátrixnyomtatók). Több példányban is nyomtathatnak. nem ütő: ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik). Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 29: További típusai 1 Gömbfejes nyomtató Az ütési elven működő nyomtatók közé tartozik. Szép a nyomtatási képe, de alacsony a sebessége. Margarétakerekes nyomtató Ütő nyomtató. Szép a képe de alacsony a sebessége. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 30: További típusai 2 Íróhengeres nyomtató Ütő elvű sornyomtató. Jellegzetesen erős hangja van, stabil, megbízható nyomtató, de a jelkészlet cseréje igen körülményes. Íróláncos nyomtató Ütő sornyomtató. Lassabb nyomtatás, de a betűk vízszintesen nem csúsznak el, a jelkészlet könnyen cserélhető. Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók31: További típusai 3 Hőnyomtatók Nem ütő, pontelvű nyomtatók. Hőnyomtatók típusai: Hagyományos hőnyomtató Modern hőnyomtatók Készítette: Kőrössy Ildikó

Nyomtatók 32: További típusai 4 Elektrosztatikus nyomtatók Nem ütő nyomtatók csoportjába tartoznak. Elektrosztatikus nyomtatók típusai: Ionsugaras nyomtató Mágneses nyomtatók Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 33 Papírkezelés: külön lapokra vagy leporellóra nyomtat, van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér, képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Nyomtatók 34 Csatlakozás a számítógéphez: soros porton át párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb) infravörös porton át SCSI csatoló segítségével stb. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Plotter (Rajzgép) Kiviteli periféria. Segítségével nagyobb méretű rajzlapokra műszaki rajz készíthető. Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Karakternyomtató + nagyon jó szövegminőség - lassú - drága - hangos - grafika nem nyomtatható - korlátozott betűtípus Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Mátrixnyomtató + gyors + olcsó + különböző betűtípusokkal tölthető + univerzálisan használható + grafika is nyomtatható + színes nyomtatás lehetősége + kielégítő nyomtatási minőség - hangos Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Hőnyomtató + grafika nyomtatható + jó nyomtatási minőség + nagyon jó színes nyomtatási lehetőség - lassú - drága anyagfelhasználás - speciális festékek szükségesek Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Tintasugaras nyomtató + gyors + olcsó + halk + grafika nyomtatható + jó minőség - drága tintapatronok - nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos Készítette: Kőrössy Ildikó

Készítette: Kőrössy Ildikó Lézernyomtató + halk + felbontástól függően jó és nagyon jó minőség + grafika nyomtatható + gyors + PostScript-kezelés - magasabb beszerzési és nyomtatási költségek Készítette: Kőrössy Ildikó