Fenntartható fejlődés és információs társadalom fejlesztés Csörgő Zoltán Stratégiakutató Intézet

Fenntartható fejlődés Római Klub A növekedés határai; A pocsékolás kora után "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája" Stockholm, 1972 Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításáról, 1981

Fenntartható fejlődés ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, 1983 ,,Közös jövőnk”, 1987: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket."

Fenntartható fejlődés „Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia„ - Rio de Janeiro, 1992 Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről Feladatok a XXI. századra - Agenda 21 Éghajlatváltozási Keretegyezmény Egyezmény a Biológiai Sokféleségről Elvek az Erdőkről

Agenda 21 A program fő területei: a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése, a helyi és regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség, a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése, a helyi és regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása.

Európa Rio után Európai kampány a fenntartható városokért és közösségekért Aalborg, 1994 - "Európai Városok Chartája a Fenntartható Fejlődésért"

Nagy-Britannia fenntartható fejlődési stratégiája Mindenkinek a szükségleteit elismerő társadalmi fejlődés; A környezet hatékony védelme; A természeti erőforrások megfontolt használata A gazdasági fejlődés és foglalkoztatás magas és állandó szintjének fenntartása.

10 fő alapelv Középpontban az emberek Hosszú távlat A költségek és a haszon összevetése Nyitott és támogató gazdasági rendszer A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése Környezeti korlátok tisztelete Elővigyázatosság Tudományos felismerések használata átláthatóság, információ, részvétel és az igazsághoz való hozzáférés A szennyező fizet elve

Rio után az ezredfordulóig "A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmánya" ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (UN CSD) Kiotó, 1997 ENSZ Millennium Csúcs, 2000 szeptember

Millennium Fejlesztési Célok A szegénység és éhezés teljes megszüntetése Egyetemes alapfokú oktatás Nemek esélyegyenlősége Gyermekhalandóság csökkentése Az anyák egészségének javítása Küzdelem a HIV/AIDS, malária és más betegségek ellen A környezeti fenntarthatóság biztosítása Globális együttműködés kialakítása a fejlődésért

ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezlet Johannesburg, 2002. Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről Végrehajtási Terv A fenntartható fejlődés szociális dimenziója

ENSZ Fenntartható Fejlődés Részlege A vezetés segítése és szakértői háttér megteremtése a kormányok számára Integrált, szektorok közötti és széles részvételt segítő megközelítés Kormányközi döntéshozatal támogatása Technikai tanácsadás és segítés a kormányoknak Intézmény- és szervezetközi stratégiák kialakítása Aktív és folyamatos párbeszéd elősegítése

UNDP Az előrelátás erősítése, az információ és tudás begyűjtése; Kapcsolatépítés és a szükséges infrastruktúra kialakítása; Képességek, intézmények fejlesztése, képzés és oktatás biztosítása; A közösségek, a részvétel, a jó kormányzás megerősítése és a hálózatok támogatása; Új megélhetési és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése; Pilot projektek elindítása és koordinációja; Együttműködés előmozdítása a közösségi, a magánszektor és a civil társadalom között.

A fenntarthatóság legfontosabb feltételei a folyamatos szociális jobblét megvalósítása az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása a holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció az erőforrások fenntartható és az eltartóképesség szerinti használata a környezetminőség biztosítása.

Ajánlások Együttműködés Konszenzus Tevékenység Indikátorok Célok Oktatás Kommunikáció Helyi sajátosságok Tanácsadás és példaadás Egyenlőség Nyomásgyakorlás Globális gondolkodás Koncentrálás a jövőre

Infokommunikációs technológia és fenntarthatóság Új és hatékonyt eszköz a fenntartható emberi fejlődés elősegítésére Egyre jobban adaptálható eszközök Szolgáltatásokhoz való hozzáférés Hozzáférés az információs forrásokhoz

Infokommunikációs technológiák Wireless LANs/”Wi-Fi” Mobil Internet Grid Computing Person-to-Person (P2P) E-Learning E-Procurement E-Commerce/CRM systems E-Health Ambient Technologies

Fenntarthatóság és társadalom A társadalmi összetartozás megőrzése Az emberi tőke növelése A társadalmi struktúrák megőrzése (társadalombiztosítás és nyugdíjellátás) Határokon átnyúló, nyelvek és kultúrák feletti hálózatok kiépítése A kulturális és nyelvi különbség megőrzése, lokális tartalom- és médiafejlesztések Közösségek, nők, fiatalok és hátrányos helyzetűek csoportjainak megerősödése Az alapvető emberi jogok – véleménynyilvánítás és szólás szabadsága - védelme

Fenntarthatóság és gazdaság A tudás és a legjobb gyakorlatok, a tapasztalatok elterjedése Dematerializáció Magasabb hozzáadott érték minden termékben Hatékonyabb beszerzési láncok és logisztika Az épületek hatékonyabb használata, javuló energiahatékonyság az intelligens házakban és gépjárművekben Több munka a helyi közösségekben (távmunka) Új megélhetési lehetőségek Intelligens (forráshatékony) szervezetek

Fenntarthatóság és környezet A növekedés korlátai: a kimerülő energiaforrások helyett újratermelődő energiák Alapanyag szükséglet csökkenése a termelésben Csökkenő környezeti megterhelés és szennyezés

Veszélyek Visszakapcsolódó hatás (Rebound effect) e-hulladék Globális digitális szakadék Biztonsági kockázat GDP marad a gazdasági növekedés fokmérője Globális munkaerőpiaci szabályozási rendszer

Európai Unió – Lisszabon, Stockholm 2001 - Európai Tanács: új stratégiai cél gazdasági növekedés - társadalmi összetartás - környezetvédelem pozitív hosszú távú jövőkép Európai Út - fenntartható információs társadalom

Európai Unió – Göteborgi csúcs Megtörni az összefüggést a gazdasági fejlődés és a források felhasználása között. A források felhasználása és a termelékenység monitoringja 2003-tól Távmunka támogatása Beruházás a kommunikációs infrastruktúrába Munkavállalás lehetőségeinek szélesítése a vidéki térségekben Az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele

Globális e-Fenntartható Kezdeményezés (GeSI) Nemzetközi és sok érdekeltségű együttműködés serkentése az IKT-szektorral Nemzetközi és sok érdekeltségű együttműködés az IKT-szektorral Közösségi teendők a társadalmi felelősségért A kezdeményezés hasznának megosztása Partner regionális kezdeményezések Figyelem, kiszámíthatóság és átláthatóság

WSIS témák IKT és … csökkenő energiahasználat csökkenő anyaghasználat csökkenő földhasználat üzleti stratégiák a fenntartható fejlődésért a tudástársadalomban politikai keretek a fenntartható fejlődésért a tudástársadalomban e-hulladék transzport politika megújuló energiákon alapuló technológiák alkalmazása vidéki térségekben távoktatás a fenntarthatóságért

„A technológiai forradalom mélyrehatóan átalakítja a társadalmat „A technológiai forradalom mélyrehatóan átalakítja a társadalmat. Amennyiben megfelelően hasznosítjuk és irányítjuk, az infokommunikációs technológiák lehetőséget biztosítanak társadalmi, gazdasági és kulturális életünk valamennyi aspektusának fejlesztésére. Az IKT-k a 21. századi fejlődés hajtómotorjaként szolgálhatnak és mint hatékony eszközök segíthetnek, hogy elérjük a Millennium Fejlesztési Célok megvalósítását.” Kofi Annan