és a legkevésbé teljes az

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

Antropológia VIII. A lélek.

Advertisements

Isten célja a gyülekezettel 2: Közösség

Az Élet Igéje április.

A szabad akaratról I. V. Rész

Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy

A házasság még nem a mennyország

A filozófia helye a középiskolai oktatásban

A KARÁCSONYI IDŐ SZIMBÓLUMAI

Rítus és színház. Isten – szól a mese – a teremtés hetedik napján azt tapasztalta, hogy halálos unalom uralkodik mindenek felett, és akkor rájött, hogy.

férfivá és nővé teremtette őket.

HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS

A béke az élet alapfeltétele

TURIYAM Téma: Önmagunk mibenléte

Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)

Az egymáshoz tartozás gyakorlata

Görög filozófia.

Nagyböjt első vasárnapja

„A barátság egy lélek, amely két testben lakozik.”

Készítette: Tóth Enikő 11.A

Állatok Világnapja.

Albert Schweitzer Tucy

A test-lélek probléma a filozófiában

A felvilágosult abszolutizmus

ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).

A klasszikus athéni filozófia (Kr. e. V. sz. vége - Kr. e. 322)

A középkori filozófia főbb kérdései

Középkori istenérvek.

Én, Énkép, Önismeret, Önértékelés

A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.

Ahogy engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba” (János 17:18)

Másság-tisztelet vagy személyi méltóság: a társadalompolitika válaszútja Kővári János

A felvilágosodás nevelésügye Európában

Pedagógiai antropológia és etika

Nyisd meg a szívem, ó Jézus

Ki az ember? Isten eltorzult képe Francis A. Schaeffer:

A békéltetés szolgálata

Blaise Pascal (1623 – 1662).

Bevezetésafilozófiába. φιλοσοφία filosz = valamit kedvelni szophia = szakértelem, bölcsesség Filozófia = a bölcsesség szeretete.

ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:

A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:

Az Élet Igéje július.

TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSBAN

Atya teremtő szeretet lelke, áradj szét

Az Élet Igéje január „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott birtokából semmit sem a saját tulajdonának, hanem mindenük.

Az Élet Igéje június „Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi.

Színész Szerep Nézők  Színház lényege, ami nélkül, nincs színház  Nincs színház  Színész / szerep-be lépés,  Néző (közönség), több ember  Közös.

VINCÉS TÁBOR Piliscsaba, augusztus Jézus és az Ő tanítása egész életünk alapja. Aki Jézus szavai szerint cselekszik, házát sziklára építi…

Antropológia VII. Személy - Lélek I..

KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.

Szentimentalizmus Készítette: Domján Gáborné.

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.

2014. szeptember Az Élet Igéje „Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.” (Róm 15,7)

Az Élet Igéje augusztus.

2013. október Az Élet Igéje „Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki felebarátját szereti, teljesíti a törvényt.” (Róm.

A CSALÁDOK HITVALLÁSA.

Az Élet Igéje január A világ sok részén január 18. és 25. között tartják az imahetet a keresztények egységéért, más helyeken Pünkösdre teszik ezt.

Bölcsességek, aforizmák

FELVILÁGOSODÁS.

Durkheim Társadalmi kötelékek és rituálék. A vallás társadalmi jellegű A társadalom egyes egyéni erők szintézise Ezen erők az egyén viszonylatában fölérendeltek.

Filozófiatörténet előadások 1I.

Aquinói Szent Tamás.

1. A „két történet” összevetése /1. ( Ter 1,  Ter 2, 4-9 (10-14) ) a) H ASONLÓSÁGOK : – Az ember Isten „alkotása”, „teremtménye”. – A férfi.

Cserkésztörvények magyarázata

Te adtad nékem lelkemet,

III. Kérdések a teremtéssel és az anyagi világgal kapcsolatban

Kérdések az alkalomhoz:

Hegel ( ) rendszerfilozófiája

Jegyezd meg jól, nem te döntöttél, hogy megszüless vagy sem

Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.

Előadás másolata:

és a legkevésbé teljes az Az emberi természet Minden emberi ismeret közül a leghasznosabb és a legkevésbé teljes az emberről szóló ismeret. J. J. Rousseau

Az emberi természet Az emberi természetet illetően két fontosabb elmélet körvonalazódott: - a politikai elméletek az ember társas mivoltát, egy kormányzati rendszerhez való tartozását tekintik legfontosabb jellemzőjének. - a metafizikai elméletek szerint az emberi természet megkülönböztető jegye a gondolkodás, a világra irányuló reflektálás képessége.

Az emberi természet Az ember társas mivolta, világra irányuló gondolkodása, az isteni felé való törekvése, az azonosságról (önmagáról) és másságról (más emberről) való elmélkedése együtt alkotják az emberi lény megkülönböztető vonását: az emberi egziztenciát.

Az emberi természet Arisztotelész teleológikus (cél-irányos) magyarázatot ad: az emberi természet társadalmi természet, mivel valamennyi-ünkben fellelhető a közösség-alkotás ösztöne, s csakis államban teljesedhet ki az emberi létezés. „… Az állam egy természetes intézmény, és az ember természete szerint társas lény, míg az,aki nem képes társas egyesülésre, nem része az államnak, akárcsak Isten vagy egy állat,ahogy Homérosz kigúnyolta…” Arisztotelész (Kr.e. 384-322)

Az emberi természet Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) francia filozófus szerint az emberi természet igazi állapota az ősemberi, primitív természet volt, amikor a társadalmi lét még nem ferdítette el: egyetlen célja a túlélés volt. „Kérdezem , melyik élet válik hamarább elviselhetetlenné, a civilizált vagy a termé- szetes? Alig látunk embert magunk körül, aki ne panaszkodna sorsára, sőt többen el is dobják maguktól az életet, ha mód- jukban áll, az isteni és emberi törvények együttesen is alig bírnak lenni ezen a felforduláson.” Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)

Az emberi természet Szent Ágoston szerint az Isten képmásaként megvalósuló emberi természetnek két legfontosabb jellemzője az önismeret és az (ön)szeretet. „Olyan lény vagyok, amely ismer és akar, én tudom, hogy vagyok és akarok, én akarok lenni megismerni. Ebben a háromban az élet elvá- laszthatatlan egységes élet, egységes lélek, egységes lényeg, s noha e három dolog elválaszthatatlan, mégis nagyon különböznek.” Szent Ágoston (354-430)

Az emberi természet Blaise Pascal (1632-1662) francia gondolkodó szerint az ember képes felfogni gondolkodásának határait, és a külső világgal való viszonyában határozza meg önmagát. „Mert végre mi is az ember a természetben? Semmi a végtelenséghez, minden a semmi- hez viszonyítva, közép a semmi és a minden között.” Blaise Pascal (1632-1662)