Munkaerőpiaci ismeretek

Foglalkoztatottság Az EU-ban uralkodó álláspont: egy ország legfontosabb tőkéje lakosságának munkaereje. A cél, hogy a munkaképes korú lakosság minél nagyobb része dolgozzon

A magyar foglalkoztatáspolitika kihívásai Alacsony foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség: magas a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aránya alacsony az álláskeresési aktivitás Jelentős területi különbségek – munkaerő-keresleti és -kínálati oldalon egyaránt

Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi ráta 15-64 éves népesség (%) 2007 ország férfiak nők együtt EU 72,9 57,4 65,2 7,7 9,0 8,3 Mo. 63,1 51,0 56,9 7,0 7,4 7,2

A foglalkoztatottak összetétele (2005) az összes foglalkoztatott %-ban ország Egyéni vállal-kozó rész-m.i. Határozott idejű szer. szolgál-tatás ipar Mg. EU 14,7 20,2 14,3 72,5 23,8 3,7 Mo. 13,8 4,1 7,0 62,7 32,4 4,9

Számszerűsített uniós és nemzeti célkitűzések

Célkitűzéseink 2013-ra

A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban) Jobb munkahelyek A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető  az aktivitás területi különbségeinek csökkentése

A munkaerőpiac területi különbségei

Mit kell tenni a gazdaság fejlődése, a versenyképesség javítása érdekében? Beruházások ösztönzése Foglalkoztatás bővítése Humán tőke minőségének javítása Fizikai tőke minőségének javítása (innováció, K+F, infrastruktúra)

Magyarország: alacsony foglalkoztatás + alacsony munkanélküliség = magas inaktivitás

15-64 éves inaktív népesség összetétele Tanul 30 % Nyugdíjas 41 % Gyermekeit gondozza 10 % Egyéb 19 % Összes inaktív 100,0 %

Hol a legnagyobb a lemaradásunk? Magyar-ország EU foglalkoztatási ráták 55 -64 évesek 28,9 40,2 15 -24 évesek 26,8 36,7 Férfiak 63,3 70,8 Nők 50,9 55,0 Átlagos 57,0 62,9

Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi ráták (MNr) iskolázottsági szintenként, 2006-ban Felső Közép Alap fokú végzettségűek Fogl.r MNr Magyar-ország 82,4 1,4 66,6 5,4 28,4 12,4 EU 82,5 4,9 70,2 7,7 49,5 11,2

A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővült, utána csökken) Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)

További munkaerő-piaci jellemzők Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban Relatíve alacsony bérek Relatíve magas munkaerőköltségek Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-piacon és nem tanul Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot

Olcsó, de mégis drága munkaerő Munkaerőköltség /fő, hó, Euro, 2002

A csatlakozás hatásai Folytatódó, sőt felerősödő szerkezetváltás (csökkenő foglalkoztatás az iparban, mezőgazdaságban, növekvő a szolgáltatásban; csökkenő mértékű a segéd- és betanított munka, növekvő a kvalifikált szakmunka) Verseny Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiac Összehasonlítható információk, bővülő szolgáltatás (EURES) Alacsony szintű migráció Bérfelzárkózás Foglalkoztatás bővülése

Képzéselérés* (a képzésben résztvevők az összes foglalkoztatott arányában), % (EU, HU) * = a képzésben részt vevők aránya az összes foglalkoztatottak létszámához

1991. évi IV.trv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról fejezet: rögzíti az állam, önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók szerepét A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezeti keretei: OÉT, MAT, RMT-ok Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások

Foglalkoztatási törvény/2 Szolgáltatások: - m.e.piaci és szolg. információk nyújtása - munka, pálya, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadás -munkaközvetítés Szabályozza a szolgáltatások igénybevételé- nek feltételeit

Flt/3 IV. a létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályozása V. álláskeresők támogatása: járadék, segély, költségtérítés

Flt./4 VI. A mn. ellátások és a fogl. elősegítő támogatások fedezete: Munkaerőpiaci Alap - szolidaritási alaprész (járadék, segély, költségtérítés, előnyugdíj, ny. előtti mn.-i seg.) - jöv. pótló tám. - foglalkoztatási - bérgarancia - képzési - rehabilitációs - működési - vállalkozói

Flt./5 Munkaerőpiaci Alap forrásai: 1. m.adói járulék 2. m.vállalói járulék 3. vállalkozói járulék 4. rehab.hozzájárulás 5. szakképzési hozzájár. 6. kp.-ktgv.-i hozzájár. 7. privatizációból származó bev. 8. egyéb bev.

Flt./6 VII. Állami Foglalkoztatási Szolgálat - Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - Regionális Munkaügyi Központok - munkaerőfejlesztő és képző központok VIII. Eljárási szabályok

Az aktív munkaerőpiaci eszközök célja, hogy támogatásokkal, szolgáltatásokkal, illetve azok kombinációjával javítsák az álláskeresők munkaerőpiaci pozícióját, segítsék elhelyezkedésüket, vagy nyújtsanak segítséget a veszélyeztetett munkavállalóknak munkahelyük megtartásában.

Az aktív munkaerőpiaci eszközök A foglalkoztatási támogatások rendszere a közelmúltban változásokon ment át. Ezen változtatások okai: - a közösségi joggal történő további harmonizáció, - a támogatási rendszer áttekinthetősége, - a párhuzamos támogatások megszüntetése, - a foglalkoztatási támogatások eredményességének javítása

Az aktív munkaerőpiaci eszközök Képzési támogatás Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Közhasznú munkavégzés támogatása Munkahelyteremtés és munkahely- megőrzés támogatása

Az aktív munkaerőpiaci eszközök/2 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Munkaerő-piaci programok támogatása A helyközi utazás támogatása

Képzések elősegítése Nyújtható támogatások: - keresetpótló, vagy kiegészítő támogatás - a képzési költség támogatás - a képzéshez kapcsolódó szállás költség (+ élelmezés költsége) - helyi, ill. helyközi utazás költsége

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások A támogatás célja: a vállalkozó készség, hajlandóság előmozdítása az álláskeresők ösztönzése saját vállalkozás indítására, vállalkozói tevékenység beindítására

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Nyújtható támogatások: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás.

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A bértámogatás célja: elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását Hátrányos helyzetű az aki, álláskereső, és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3. 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva,vagy

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy 6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke - az OOSZI- szakvéleménye szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy b) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről az OOSZI igazolásával nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. A bértámogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani.

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások A munkaadó részére hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai 50 %-áig, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60 %-ig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra.

Közhasznú munkavégzés támogatása A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 70 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha - lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátására kéri, - kiközvetített álláskereső, mv.-ban történő foglalkoztatása valósul meg, - statisztikai létszámát ezzel a foglalkoztatással növeli, - más szervtől díjazásban nem részesül.

Munkaerő-piaci programok támogatása A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak

A helyközi utazás támogatása A munkaadó, valamint a munkavállaló részére, kérelmére, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek az őt terhelő része. A helyközi utazás támogatása mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére legfeljebb egy évre adható.

Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatást önkormányzatok és azok intézményei, civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, köztestületek, egyesülések, társadalmi szervezetek igényelhetik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez

Foglalkoztatási Alap kerete 2007. december BKkM Képzési támogatás 926 163 33,9 % Fogl.bővítését szolg. bértámogatás 510 960 18,7 % Közhasznú munkavégzés tám. 504 760 18,5 % Önfoglalkoztatás tám 151 560 5,6 % Munkahelymegőrzés tám. 51 020 1,9 % Munkaerőpiaci programok tám. 0,0 % Munkaerőpiaci szolgáltatások tám. 239 530 8,8 % Helyközi utazás és csop. Szem . Száll. tám 24 760 0,9 % Működési kiadás 19 100 0,7 % tartalékkkeret 151 949 közmunka 150 000 5,5 % összesen 2 729 802 100 %

Speciális helyzetű rétegek a munkaerőpiacon Tartósan munkanélküliek Csökkent munkaképességűek Cigány származásuak Pályakezdő fiatalok 50 év felettiek

Munkaügyi kapcsolatok Munkavállalók, munkáltatók egymás közötti, valamint a kormányzati szervekkel való intézményes együttműködése. Alapvető célja az együttműködés, a konfliktusok megelőzése és kezelése és megoldása. Szabályozás: Munka Törvénykönye (1992.évi XXII.trv.) - érdekegyeztetés,szakszervezetek, Kollektív SZerződések, munkavállalók részvételi jogai, esélyegyenlőségi terv, munkaügyi viták szabályozása

Munkaügyi kapcsolatok /2 Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. trv. Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. trv.

Munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere Makroszintű konzultáció és párbeszéd a közszférában és a versenyszférában Ágazati szociális párbeszéd Kollektív tárgyalások és szerződések rendszere Munkavállalói részvétel intézményei(participáció) Munkaügyi viták és rendezésük intézményei Inviduális munkaügyi kapcsolatok Az EU szintjén megvalósuló szociális párbeszéd