Kutatási összefoglaló II.: A rendezvényekhez kapcsolódó kvalitatív kutatások

A kutatás háttere és céljai Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – FOODLAWMENT EGYESÜLET a KEOP 6.1.0/C/ szám alatt futó projektjéhez tartozó közvélemény-kutatási feladatok lebonyolításával bízta meg a Medián Közvélemény és Piackutató Intézetet. A megbízás tartalma kvalitatív és kvantitatív kutatások lebonyolítása a Kajamustra kampányhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan. A kutatás céljai: Az élelmiszerfogyasztás környezettudatosságával kapcsolatos tájékozottság, attitűdök, és a környezettudatos magatartásformák társadalmi-demográfiai összefüggéseinek feltárása két meghatározott célcsoportban. Célcsoportok:  Kelet-magyarországi városokban tanuló egyetemisták, főiskolások.  Kelet-magyarországi, gyermeket nevelő családok. A kutatás: A célcsoportokra reprezentatív, 500 fő telefonos megkérdezésével végzett kérdőíves vizsgálat A kvalitatív kutatások tartalma:  fókuszcsoportos kutatás a rendezvény előtt és után fő részvételével,  passzív megfigyelés a rendezvényeken.

 A környezetvédelemről való tudás elsősorban a környezettudatosság-kampányokban leggyakrabban előforduló tényezőkre korlátozódik.  A rendezvények ehhez képest új információval szolgáltak a diákoknak:  általában az élelmiszerfogyasztás környezetvédelmi vonatkozásairól, ezen belül elsősorban  a szállításból fakadó környezetszennyezés problémájával kapcsolatban,  az egyes élelmiszerek ivóvízigényével kapcsolatos meglepő adatok formájában,  az intenzív gazdálkodásról, a vegyszerek beláthatatlan hatásairól, megkérdőjelezhető biztonságosságukról. A rendezvények hatása I.  A rendezvények emocionálisan aktiválták, tartalommal és tenni vágyással töltötték meg a berögződött, de felszínes tudáselemeket a környezetvédelemmel kapcsolatban.  Akik látták a kiállítást, ígéreteik szerint a jövőben jobban oda fognak figyelni arra, hogy milyen messziről érkezik egy termék és hogy mely élelmiszerek előállítása nagy vízigényű.

Első asszociációk a környezetvédelemmel kapcsolatban rendezvény előttrendezvény után  Greenpeace, napkollektor, energiafűz;  szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát energia;  fenntarthatóság;  állatok és növények védelme, ózonréteg védelme;  szelektív hulladékgyűjtés  napenergia;  szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás  utókornak fontos fenntartani;  már most kell, hogy tegyünk az utókorért;  fenntarthatóság;  „csak mi tehetünk ezért valamit”;  erdőirtások, biodiverzitás;  a Föld élhetőségének fenntarthatósága a jövő generációk számára;  ne vágjuk ki a fákat, erdőket;  szemétgyűjtés – nem dobáljuk szét a szemetet  Jellemzőbbek az említések között a kontextus nélküli, egyedi cselekvések; legjobban internalizált ezek közül a szelektív hulladékgyűjtés és a megújuló energia  Erősebb hangsúly a fenntarthatóságon;  megjelenik az egyéni felelősség a válaszok között. A rendezvények hatása II.

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

 A fókuszcsoportok és a passzív megfigyelés a rendezvényeken egyaránt arra mutattak rá, hogy a környezettudatosság a felsőoktatási intézmények hallgatóinál (a rendezvény megtekintése előtt) jól megtanult, ellenérvektől mentes, de felszínes, a mindennapi magatartásra csak korlátozott hatást gyakorló szlogenek gyűjteménye.  A környezetvédelemmel kapcsolatos tudás néhány jól beépült témára korlátozódik, amelyek gyakran jelentek meg az elmúlt évek környezettudatosság kampányaiban. Környezettudatosság I.

 fenntarthatóság (gondoskodás a környezetről, a természetről a jövő számára),  az említés szintjén néhány jól beépült elvárható környezettudatos magatartásforma  fosszilis energiaforrások Legkönnyebben hozzáférhető asszociációk a környezetvédelemmel kapcsolatban: Jól beépült elvárható magatartásformák:  szelektív hulladékgyűjtés,  energiatakarékosság,  bevásárlószatyor kérdése,  megújuló energia ritkábban jelenik meg  víztakarékosság nem jelenik meg spontán módon, vagy csak nagyon korlátozottan:  egyéni felelősség (a rendezvény előtti csoportban),  élelmiszerfogyasztás környezetvédelmi vonatkozásai Környezettudatosság II.

 A környezettudatosság összefüggései más normákkal:  a lakókörnyezet tisztán tartása, utcai szemetelés problémája gyakran kerül szóba a környezetvédelemmel kapcsolatban;  takarékosság  az energiatakarékosság a környezettudatos magatartásformák leginkább gyakorolt eleme; nem különíthető el a hétköznapi takarékosság problémájától;  egészséges életmód, egészséges táplálkozás  szorosan összefonódik a környezettudatossággal mind a gyalogos és kerékpáros közlekedés, mind a táplálkozás esetében) Környezettudatosság III.

Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk?  lustaság, kényelem  lehetőségek hiánya „Otthon mi szelektíven gyűjtjük a szemetet, de én itt, Szegeden nem találtam meg,hogy hova vihetném; persze, nem is nagyon kerestem.” „Nem viszek 15 kiló papírt három kilométerre, az pedig nincs megoldva, hogy szelektíven elszállítsák”  információhiány „Sokan nem is tudják, hogy milyen szemetet hova kell dobni” „Nem kapnak az emberek elég tájékoztatást”  bizalmatlanság azzal kapcsolatban, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot szelektíven kezelik-e Környezettudatosság IV. „A kollégiumban, az egyetemen, lehet látni, hogy a takarítónő egy helyre üríti a szelektív szemeteseket” „Ez van egész Szeged szintjén is, egy konténerbe ürítik”

Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk?  anyagi szempontok „A napkollektor, a bio élelmiszer drága” „Egyetemistaként nem tudunk többet tenni, nem engedhetjük meg magunknak”  a minta hiánya „Ha azt látnám, hogy tízből legalább három ember odafigyel, akkor valószínűleg nekem is” „Nem látom, hogy megérné szelektíven gyűjteni a szemetet, mert a többiek nem csinálják” Környezettudatosság V.  kormányzati szinten jobban kellene kampányolni „Az emberek ezt nem fogják maguktól elkezdeni, a médiában és kormányzati szinten jobban kellene foglalkozni ezekkel a témákkal”  Magyarországon az emberek nem nyitottak a közösségi cselekvésre, a közösségi érdekekre „Ilyen a társadalom morálja, Magyarországon az emberek csak akkor csinálnak valamit, ha rákényszerítik őket”

Kik környezettudatosak és miért?  A környezettudatos magatartás életmódfüggő:  egyrészt: a családok, saját háztartással rendelkezők jobban oda tudnak rá figyelni;  másrészt az egyetemisták csoportján belül is különbséget jelent a környezettudatos magatartás szempontjából, hogy éppen milyen életformát folytatnak (bulizós vagy megállapodott; otthon lakik, kollégiumban vagy albérletben) a fókuszcsoportok résztvevői szerint. Környezettudatosság VI.  A környezettudatosság új jelenség a megkérdezettek szerint, a szüleik generációja kevéssé, az idősek pedig még kevésbé foglalkoznak vele.  A fiatalokat érdekli a legjobban, de közülük inkább a fiatal családokat, gyermekeseket.

FENNTARTHATÓ ÉLELMISZERLÁNC

Fenntartható élelmiszerlánc I.  A fenntartható élelmiszerlánchoz kapcsolódó környezettudatos magatartásformák jelentős része új vagy legalábbis nem jól beépült információ volt a rendezvényeket látogató diákok számára:  odafigyelni arra, hogy minél közelebb gyártott terméket vásároljanak,  túlfogyasztás elkerülése,  húsfogyasztás csökkentése,  egyes élelmiszerek előállításának vízigénye,  a konyhai tárolás, főzés környezetvédelmi aspektusai,  de ide sorolható az is, hogy a bio élelmiszer elsősorban az egészséges táplálkozás részeként élt a tudatukban és nem kapcsolódott össze szorosan sem a környezetvédelemmel, sem a helyi kistermelők támogatásával.  Egyedül a környezetbarát csomagolás fontossága nem volt újdonság a résztvevőknek ebben a témában.

Fenntartható élelmiszerlánc II.  Az élelmiszer-fogyasztással kapcsolatban a fenntarthatóság jól kapcsolható már meglévő, beépült igényekhez, normákhoz:  Egészséges táplálkozás: a vegyszermentes előállítású, tartósítószereket, ízfokozókat nem tartalmazó élelmiszerek iránt nagy az igény; amennyiben megfizethetőnek tartanák, a beszélgetés résztvevői ilyet választanának. A családdal kapcsolatos felelősség valószínűleg a jövőben tovább fokozza a mostani diákok elkötelezettségét  az egészséges táplálkozás még nagyobb hangsúlyt kap szerintük a gyereket nevelők körében.  Minőség: a biotermékek beltartalmi értékekben gazdagabbak, jobb minőségűek.  A résztvevők számára erős előnyt élvez (gazdasági megfontolásból, de emocionálisan is)  a magyar termék a külföldivel szemben;  a kistermelők terméke a multik által kínálttal szemben.

Fenntartható élelmiszerlánc III.  A biotermékekkel és azok azonosításával kapcsolatban a diákok jellemzően tájékozatlanok:  A biotermékeket helyesen kötik a műtrágyahasználat és a növényvédőszerek hiányához, de ezzel kapcsolatban mélyebb ismeretük nincs.  Nem ismerik a minősítő rendszereket, amelyek alapján tudni lehet, hogy egy élelmiszer jogosan használja a bio minősítést vagy sem. „Onnan tudom, hogy bio, hogy rá van írva” „Külön polcon tartják őket, innen lehet tudni”  Csak nagyon kevesen ismernek olyan logókat, amelyek alapján tájékozódhatnak az élelmiszerek minősítéséről.  Nem kötnek viszont semmilyen negatívumot, minőséghiányt a bio élelmiszerekhez.

Fenntartható élelmiszerlánc IV. Miért nem tesszük meg, ha tudjuk, hogy meg kellene tennünk?  Az élelmiszereknél különösen fontos az ár visszatartó ereje, szinte az egyetlen tényező, ami a környezetbarát termékek választásának útjában áll. „Kétszeres vagy háromszoros áron kaphatóak az ilyen termékek” „Onnan tudom, hogy bio, hogy sokkal drágább” „Nálunk, diákoknál ez szóba sem jöhet”  Nagy energiabefektetést igényel minden élelmiszernél utánanézni, hogy honnan származik, nem kielégítő az ezzel kapcsolatos tájékoztatás az üzletekben.  Nem ismerik a bio minősítést, a logókat, amelyek alapján választhatnának.

A rendezvény értékelése  A rendezvény előtti beszélgetés résztvevői a programot elsősorban a bio élelmiszerek és az egészséges táplálkozás témájához kötötték.  A rendezvény utáni beszélgetés résztvevői szerint a kiállítás:  érdekes,  újszerű,  inspiratív volt;  több új, meghökkentő információval találkoztak,  látványosnak és érdeklődést felkeltőnek találták a bemutatás módját.  Véleményük szerint több ilyen tartalmas rendezvényre volna szükség a témában és nagyobb nyilvánosság járna az ilyen megmozdulásoknak. Kritika: „Hiányoltam egy három perces videót, amelyben összegyűjtik a sokkoló, meglepő információkat.”

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!