VEZETŐI SZÁMVITEL 2/14/ÜSZ

Tantárgyi útmutató Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat Vizsga jellege: írásbeli (két zárthelyi dolgozat) mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell teljesíteni a félév gyakorlati jeggyel zárul gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség Kötelező irodalom: Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012) Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa Krisztina- Szekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)

Vezetői számvitel 1. hét

Pénzügyi számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

Vezetői számvitel fogalma, értelmezése A vezetői számvitel különféle információigények kielégítésének az eszköze. A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolata Vezetői számvitel Pénzügyi számvitel a vállalkozás vezetőinek szolgáltatja az információit a piaci szereplőket tájékoztatja vállalkozó szabályozza törvény szabályozza a múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet a beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat információi jellemzően értékben jelennek meg

Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai A vezetői számvitel különböző vezetői funkciókhoz szolgáltat információkat. Vezetői funkciók: Tervezés Döntéshozatal Ellenőrzés Vezetői számvitel tárgya, feladatai: rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon vagyon és a vagyonváltozás mérése, információ szolgáltatás

Vezetői számvitel célja költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása nemcsak a ténylegesen felmerült költségek számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály) 6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei

A vezetői számvitel alkalmazásának indokai Több telephellyel rendelkezik Kiemelt termékeit elkülönülten akarja elszámolni és megfigyelni Egyéb termelési sajátosságaira kíván fokozott figyelmet fordítani Eredménykimutatás választott formája a forgalmi költség eljárású

Költségtani ismeretek 2. hét

Költség, kiadás, ráfordítás Költség: erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értéke Kiadás: Üzemgazdasági megközelítés szerint: eszközcsökkenés Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint: pénzeszközcsökkenés Ráfordítás: a kibocsátáshoz az eredményképződéshez kapcsolódó fogalom Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési költsége Másrészt az értékesítéstől független költség, az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege

Költség fogalma, tartalma Erőforrások pénzben kifejezett értéke. Költségkategóriák: Elszámolt közvetlen költség Részköltség Kalkulált közvetlen költség Teljes költség Egységköltség (önköltség): összes költség előállított termék/szolgáltatás mennyisége

A költségek csoportosítása Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Összetétel szerint Elszámolhatóság szerint Felmerülés helye szerint Költségviselők szerint Termelési folyamattal való kapcsolat szerint Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint Költségek befolyásolhatósága szerint Költségek kalkulálhatósága szerint

Megjelenési forma szerint (ktg nemek) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás

Összetétel szerint Elemi (egyszerű)költségek 5. számlaosztályban elszámolt költségek Összetett (komplex) költségek fenntartási költségek segédüzemi költségek általános költségek

Elszámolhatóság szerint Közvetlen költségek Költségviselők Közvetett költségek Költséghelyek

Felmerülés helye szerint Költséghelyenkénti osztályozás Jellemzően közvetett költség elszámolása történik Vetítési alap

Költségviselők szerint 7. számlaosztály Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege

Termelési folyamattal való kapcsolat szerint Alapköltségek Járulékos költségek

Termelés terjedelmének változásával való összefüggésük szerint Állandó költségek Változó költségek Költségváltozási tényező

Költségek befolyásolhatósága szerint Befolyásolható költségek Befolyásolhatatlan költségek

Költségek kalkulálhatósága szerint Kalkulálható költségek Nem kalkulálható költségek

Költséggazdálkodás 3-4. hét

Módszerei: KTG gazdálkodás célja: Módszerek: az erőforrások optimális hasznosítása Takarékos gazdálkodás Módszerek: Felhasználási normák Költségváltozási tényező Határköltség számítás Fedezeti költség számítás Standard költségszámítás Értékelemzés Egyéb módszerek

Felhasználási normák Cél: eszközfelhasználások megtervezése Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség. Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra. Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..

Költségváltozási tényező Termelés változás Költség változás Egységköltség változás

Határköltség számítás Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely terméknél nő a termelés) Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a pótlólagos hozammennyiségnek a költsége) Számítása: Rétegköltség Rétegtermelés

Fedezeti költség számítás Árbevétel - változó költségek Fedezeti összeg - Állandó költségek EREDMÉNY

Standard költségszámítás Standard költségek összege: Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára Tényleges költségek összege: Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen felhasznált erőforrások ára Költségeltérés összege: Tényleges költségek - Standard költségek

Értékelemzés Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan amely a funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költséggel. Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és költsége van. Fajtái: Értékelemzés (meglévő tevékenységekre vonatkozó elemzés) Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra vonatkozó elemzés) Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)

Kalkulációk és önköltség számítás 5-6. hét

Bevezetés Miért fontos? Mi a lényege? Mi a szerepe? Mi a célja? Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?

A kalkuláció Kalkuláció: Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét. Gazdasági kalkuláció: A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági számítások.

Önköltségszámítás Bevezetés: Elvárások: Önköltségszámítás tárgya Önköltségszámítás feladata Önköltség törvényi szabályozása Önköltségszámításának sémája Elvárások: Önköltségszámítás alapelvei Költségokozat elve Költségvalódiság elve Költségteljesség elve Az önköltség meghatározásának következetesség elve A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve Költségviselő lépesség elve

Önköltségszámítás Elvárások: Fajtái: Az önköltség számításával szembeni követelmények Fajtái: Előkalkuláció Feladatai Szakaszai Módszerei Fajtái Bizonylatai Utókalkuláció Lépései Célkitűzései, feladatai

Önköltségszámítás Módszerei: Törvényi előírásai: Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció Pótlékoló kalkuláció Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései Költségek felosztása Vetítési alap pótlékkulcs Normatív kalkuláció Vegyes kalkuláció Törvényi előírásai: Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),

Költségelszámolás 7-10.

A költségek elszámolásának célja A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek elszámolását A költségnyilvántartások rendszerét a vállalkozás saját maga alakítja ki A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról Felelősségi körök meghatározása (költséggazdák) Input költségelszámolás (erőforrások felhasználásával kapcsolatos költségek nyilvántartása) Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)

Költségek elszámolásának lehetőségei A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák szolgálnak. T Költségszámla K + növekedés - csökkenés

Költség növekedések elszámolása Eszközcsökkenés (pl. anyagfelhasználás) T Eszköz számla K T Költség számla K - + Forrás növekedés (pl. bérköltség elszámolás) T Forrás számla K + +

Költség csökkenések elszámolása Eszköznövekedés (pl. hulladék megtérülés elszámolás) Forrás csökkenés (bérköltség csökkenés) T Költség számla K T Eszköz számla K - + T Forrás számla K - -

Költségek elszámolásának módjai: Költség nemek szerinti elszámolás Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük. Költséghely, költségviselők szerinti elszámolás A költségviselő számlák a közvetlen költségek, a költséghely számlák a közvetett költségek elszámolására szolgálnak.

Felmerült költségek elszámolásának esetei Elsődleges költségnem elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést. Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.

Termelési és értékesítési folyamat számvitele 1. Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások, alapértelmezések 2. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban 3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások 4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei 5. Az önköltség számítása 6. Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei, és a főkönyvi elszámolás 7. Speciális elszámolások

1. B. Forgóeszközök B.I. Készletek B.I.1. Anyagok B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok B.I.4. Késztermékek B.I.5. Árúk B.I.6. Készletre adott előlegek

2. Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén: Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állomány változása Költségnemek A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén: Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés közvetett költségei

3. Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban kötelező. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.

3. A 8. számlaosztály tartalmazza az értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit. A 6.-7. számlaosztályok használhatók a vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az önköltség számítás rendszerének kialakítását.

4. Összköltség eljárású eredménykimutatás: A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak mennyiségi nyilvántartást vezet Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

4. A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban rögzíti Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

4. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás: A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás alapja a rendszeres utókalkuláció A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosít

5. A számviteli törvény alapján a saját termelésű készletek önköltségének a megállapítása a beszámoló formájától függően történhet A közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével Norma alapján Eladási árból kiindulóan Utókalkulációval A befejezett termelés értékének meghatározása: Nyitó beflen értéke +”egyből” közvetlen költségek +utólag felosztott „korábban közvetett” költségek - Záró beflen értéke

6. Késztermékek nyilvántartása és főkönyvi elszámolása alapvetően a következők függvénye Mi a vállalkozás profilja? Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz a vállalkozás? Milyen eredménykimutatást készít a vállalkozás?

7. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „ráfordítás jellegű” készletcsökkenések STK értékvesztése Hiányzó STK könyv szerinti értéke Térítés nélkül átadott STK Apportba adott STK béren kívüli juttatásként adott STK Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „bevétel jellegű” készletnövekedések STK értékvesztésének visszaírása Többletként fellelt STK

Költségelemzés 11-12. hét

A költségelemzésről általánosságban, alapfogalmak A költségelemzés a költségszerkezetet, a költségváltozás, valamint a költségkalkulálásra ható tényezők valamilyen szempontok szerinti vizsgálata. A területi összehasonlítás alapján végzett költségelemzés a különböző vállalkozások költségeinek összehasonlítását jelenti. Az időbeli összehasonlításon alapuló elemzés, lehet Visszatekintő (retrospektív) költségelemzés Előretekintő (prospektív) költségelemzés

Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költség és költségváltozás elemzése Dinamikus viszonyszám: tárgyidőszaki költség bázis vagy terv költség Abszolút eltérés: tárgyidőszaki költség - bázis vagy terv költség Költségmegoszlás: adott csoporthoz tartozó költség összes költség

Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költséghányad Kh: költségnem termelési költség Költségszint Ks : költség (részköltség termelési érték Fedezeti hányad Fh : fedezeti összeg árbevétel

Közvetlen költségek vizsgálata Közvetlen költségek elemzésének módszerei Láncmódszer Volumenváltozás hatása Fajlagos erőforrás felhasználás hatása Tarifaváltozás hatása Tiszta volumenváltozás hatása Standardizálás Parciális eltérésfelbontás módszere

Rugalmasságon alapuló költségelemzés Lépései: Költségek csoportosítása funkciók szerint Átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti mutatók meghatározása Reagálási fok meghatározása Indokolt költség meghatározása Módszerei: Klasszikus költségelemzés Költségredukálás

Gyakorlás 13-14. hét

Összefoglalás, rendszerezés számonkérés 15. hét