Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon konferencia Széchenyi István Egyetem, J. épület Győr, 2009. április 27-28.

A vizsgálat tárgya: sikerek a szociális szolgáltatás-szervezésben a Nyugat-dunántúli régióban, két hátrányos helyzetű kistérségben, három szociális alapszolgáltatás vonatkozásában, társulásos szervezési formák keretében, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az integrált szervezeti megoldások körében.

A vizsgált szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások Szociális étkeztetés: napi egyszeri meleg étel azok számára, akik azt koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk vagy családjuk számára átmenetileg vagy tartósan nem tudják biztosítani. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükségletnek megfelelő szociális illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, élelemhez jutáshoz, orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, a napi életviteli tennivalók ellátásához, a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, és alapvető mentális ápolás, gondozás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: otthonukban egyedül élő, koruk, egészségi vagy szociális állapotuk miatt fokozottan veszélyeztetett emberek számára krízishelyzetekben való gyors, szakszerű segítségnyújtás, jelzőkészülék - jelzés - diszpécser központ - szakember(ek).

A siker értelmezése a Zalaegerszegi-Őriszentpéteri kistérségben (forrás: Támasz ASZI vezetője) két kistérség hozott létre, egy komplex alapszolgáltatást biztosító intézményt, országosan is az egyik egyedülálló példa, az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás nem dönt a költségvetésről – mégis teljes a bizalom.

A Zalaegerszegi kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) az ország legnagyobb kistérsége – településszám 65 (79-14), lakosságszáma 95.741 fő (2009), vonzáskörzetek: Zalaegerszeg, Zalalövő és Pacsa – 5-30 km-es távolság, aprófalvas településszerkezet, elöregedő helyi társadalom, tartós természetes fogyás, a munkahelyek hiánya, közszolgáltatások, saját intézmények hiánya. Lakosságszám Településszám 50 fő alatt 2 50-100 fő 3 100-500 fő 32 500-1000 fő 16 1000-1500 fő 5 1500-2000 fő 2000-3000 fő 3000-3500 fő 1 Összesen 62

Az Őriszentpéteri kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.), a régió és az ország egyik legritkábban lakott területe, tipikusan aprófalvas vidék, 22 településén 7162 ember él (2009), 18 település 500 fő alatti, nagyon alacsony a népsűrűség: 25 fő/km2, fokozott a természetes fogyás és az elvándorlás: 6 év alatt 8,1%!

Az Őriszentpéteri kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) Az Őriszentpéteri Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 7 település (31,8 %) tett eleget. 15 településen (68,1%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. 18 településen volt biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 17 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. A Többcélú Kistérségi Társulás területén nincs Nappali ellátás - Idősek Klubja. Támogató szolgálat, közösségi ellátások nem biztosítottak a térségben.

A Zalaegerszegi-Őriszentpéteri „kistérség” – előzmények 2008-ig A Zalaegerszegi Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 46 település (54,7 %) tett eleget. 41 településen (48,8%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. 10 településen nem volt biztosított a házi segítségnyújtás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mindössze 18 településen volt elérhető, 65 készülékkel. Az aprófalvas településszerkezet ellenére csak 23 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. 8 településen működött Nappali ellátás - Idősek Klubja intézményfenntartó társulás keretében. A megyei jogú várossal együtt a Magyar Vöröskereszt általi biztosításban 47 településen működött támogató szolgálat, 49 településen voltak elérhetőek a közösségi ellátások.

Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás: 65 település, két intézményfenntartó társulással (62+3, Zalaegerszeg, Kispáli, Nagypáli), integrált intézményi struktúrában, Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásával. Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás: 22 település, „(…) a társulás tagjai a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében vállalták, hogy a szociális és a család-, gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat közösen látják el oly módon, hogy e feladat-és hatáskörök ellátását átruházzák 2009. január 1-től a Támasz Alapszolgáltatási Intézményre azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a kistérség demográfiai és szociális helyzetét.” (TASZI Szakmai program, 19.o.)

Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény, 62+22, azaz 84 településre: 2009. január 1-jétől határozatlan időre, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül: gyermekjóléti szolgáltatást 84 településen, családsegítést 84 településen, szociális étkeztetést 68 településen, házi segítségnyújtást 83 településen, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 82 településen, Nappali ellátás - Idősek Klubját 84 településen.

Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény: a zalai és őrségi aprófalvak lakosainak, magas színvonalú, hatékony, korszerű, probléma-érzékeny, helyben hozzáférhető, a törvényi előírásoknak megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat kíván biztosítani, mintegy 135 felkészült, szociálisan elkötelezett, szakképzett alkalmazottja révén, 3 intézményi egység segítségével. : Tófej, Zalalövő és Zalaistvánd.

Kistérségi modell kialakítása Célja a szociális alap- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak integrált megvalósítása, jellemzően kistelepülések körében megszervezett módon, lehetőséget kínál arra, hogy hálózatépítéssel bővüljenek egyes kapacitások, és a szakellátásra nehezedő nyomás számottevően csökkenthető, elsősorban az idősellátás problémáira kíván választ adni, hiszen a települések jelentős része ennek megoldásában kíván partner lenni. Ennek alapján a kistérségi modellben felvállalt, elsődleges szolgáltatások: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás – idősek klubja, s mindezek kiegészítéseként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térségi ellátását is képes megvalósítani.

A kistérségi modell eredményei 2009. január 1. – április 8 A kistérségi modell eredményei 2009. január 1. – április 8. (forrás: Előterjesztés, TKT ülése, 2009. április 8.) Intézmény-egység Étkeztetés, összes ellátott Ebből új belépő 2009. jan. 01-től Házi Segítségnyújtás, Összes ellátott Tófej 245 20 144 Zalaistvánd 163 23 161 69 Zalalövő 186 73/24 299 92/22 Összesen 594 116 604 181

A siker feltételei (forrás: Támasz ASZI vezetője) a kialakításra kerülő kistérségi intézmény meglévő előzményei fontosak, a régi alapok átszervezése, szakképzett szakemberek alkalmazása, több lehetséges alternatíva felvetése a leendő intézménnyel kapcsolatban: fenntartás, struktúra, intézmény-egységek, felvállalt feladatok komplexitása, ellátási körzet, stb.

A Zalaszentgróti kistérség

A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) A siker sokféleképpen értelmezhető, ahány kistérség van, annyiféleképpen. Siker a települések együtt-gondolkodása, annak a belátása, hogy a közös célok érdekében szükség van az együttműködésre. Siker, ha a meglévő rendszer a jogszabályi feltételeknek megfelelően tud kiépülni, azaz siker a törvényesség. Siker egy-egy új alapszolgáltatás felvállalása, ha azt nem jogszabályi kényszer diktálja. Siker, ha a valós helyi szükségletekre adnak választ az alapszolgáltatások. Siker, ha minden kistérség megtalálja a maga számára legmegfelelőbb szolgáltatás-szervezési formát (ellátási szerződés, intézményfenntartó társulás, többcélú kistérségi társulás, mint fenntartó, stb.), mert a hatékonyság így lesz a legnagyobb.

A Zalaszentgróti kistérség (forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2008) hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.) 24 településsel, lakosságszáma 18. 375 fő (2008), népsűrűség 56 fő/km2, egy város: Zalaszentgrót, átlagos lakosságszám 765 fő (466 fő), népességfogyás, idősödés, 10 település lakossága jellemzően idős, ebből 5 településé rohamosan idősödik, a gyermekek hiánya ellenére vannak éledő települések, de a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátottsága hiányzik, tartósan munkanélküliek száma magas, hátrányos fekvés, kedvezőtlen megközelíthetőség, rossz infrastruktúra.

Óhíd, Sümegcsehi, Zalabér, Zalaszentlászló, Pakod 100 főnél kisebb Dötk, Sénye, Ligetfalva, Almásháza, Kisvásárhely, Döbröce, Kallósd – 7 település 500[1] főnél kisebb Tilaj, Nagygörbő, Kisgörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős, Mihályfa, Zalavég, Batyk – 8 település 1.000 főnél kisebb Óhíd, Sümegcsehi, Zalabér, Zalaszentlászló, Pakod 2.000 főnél kisebb Zalacsány, Kehidakustány, Türje 10.000 főnél kisebb Zalaszentgrót [1] Ebben a kistérségben jelentős ugrás van az 500 és 600 fő körüli településeknél. Batyk népessége 435 fő, Óhídé 629, Sümegcsehié 673 fő. Ezek az adatok a falugondnoki szolgálatok szempontjából bírnak jelentőséggel.

A településeken elérhető szolgáltatások (2009) Étkeztetés: 20 településen 200 fő, nincs Kallósdon, Sényén, Dötkön és Pakodon (!), Házi segítségnyújtás: 24 településen, 112 fő, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: egyetlen településen sem, tervben volt 2007-ben ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt), de nem kapott működési engedélyt, Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: 13 településen, Nappali ellátás: 5 településen, 95 fő Közösségi ellátás, támogató szolgálat: 24 településen.

Szociális szolgáltatás-szervezés (forrás: Javaslat szociális alapszolgáltatási intézmény Társulás által történő fenntartására, 2009) a szociális és gyermekjóléti alapellátási rendszer a kistérségben rendkívül összetett képet mutat, széttagolt és átláthatatlan, ellátási hiányok vannak, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás jelenleg 4 szociális alapszolgáltatási, és 1 gyermekjóléti alapellátási feladatot biztosít, intézményfenntartó társulások által, valamint a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés útján, 2010-től az ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások után nem igényelhető kiegészítő normatív állami támogatás (ez a Vöröskereszt által ellátott településeket érinti), elérhetővé kell tenni a szociális alapellátásokat, biztosítani kell azokat a települések által kötelezően ellátandó szolgáltatási formák is, melyek jelenleg egyáltalán nem, vagy csak működési engedély hiányában működnek.

Megújuló szolgáltatás-szervezés 2009

A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „Az igazi siker a valós szükségletek kielégítése, a hiányzó alapszolgáltatások körének bővítése a térségi feladatellátás rendszerében, minőségi szakmai munkával, egy intézmény keretein belül.”

A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) Éppen ezért a siker feltételei nem lehetnek általánosak, minden kistérség más és más erősséggel és gyengeséggel rendelkezik. Elengedhetetlen a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, tájékoztatás, kapcsolat a döntéshozói – településvezetői szinttel. egy - egy szolgáltatás szervezésének előnyeit és hátrányait, pozitív és negatív következményeit pontosan kell látniuk a vezetőknek, érdemi döntés enélkül nem várható – a feltétel feltétele. Alapvető feltétel a pontos szükségletfelmérés – szakemberekkel, a döntéshozók támogatásával.

A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „…ha szükség van egy alapszolgáltatásra, ha adott a kistérségben az együttműködési szándék, ha a kiépítést és a szolgáltatást végző személyek szakmailag motiváltak, ha lehetőséget teremtünk a folyamatos visszacsatolásra, akkor a szociális rendszer mindenki számára megfelelően rugalmassá válik.”

Siker a szociális szolgáltatás-szervezésben tehát,… az együttműködés és a bizalom, a meglévő rendszer működtetése, a meglévő rendszer átszervezésének lehetősége, a saját szolgáltatás - szervezési arculat megtalálása, hatékonyabb pénzfelhasználás, a jogszabályi feltételeknek való jó megfelelés.

A sikeres szociális szolgáltatás-szervezés feltételei tehát, … szemlélet-váltás, kényszermentes, rugalmasabb jogi szabályozás: a normatíva ne érdek legyen, hanem eszköz, a pénz feltételei a szükségletekhez alkalmazkodjanak és mikro-körzeteket generáljanak, a helyi alapszükségletekre épülő minimális ellátórendszerhez egyszeri nagyobb segítség kell, az átszervezéshez ésszerű szervezési alternatívák, szakképzett, motivált szakemberek, „generátorok”, „egyenruha” helyett testre-szabott lehetőségek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!