KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE „Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.” [Áht. 120. § (1) módosult] Ellenőrzés kiterjed: mind a pénzgazdálkodásra, mind a vagyongazdálkodásra mind a jogszerűségre, mind a szabályozottságra, mind a gazdaságosságra, mind a hatékonyságra, mind az eredményességre

ELLENŐRZÉSEK TÍPUSAI Lehet még : szabályszerűségi vagy hatékonysági ellenőrzés is. (lemaradt az ábráról)

Az állam ellenőrzési rendszere

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE (Kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére) Az államháztartás külső ellenőrzése (pl. Ász ellenőrzés) 2. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység belső ellenőrzési tevékenység (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése (Pénzügyminisztérium)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE számvevőszéki ellenőrzés (ÁSZ) kormányzati ellenőrzés (KEHI, MÁK) felügyeleti költségvetési ellenőrzés (fejezeti, önkormányzati - az alapítótól függően) könyvvizsgálói ellenőrzés

SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉS Állami Számvevőszék (ÁSZ): az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi feladatai: az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását egyéb feladatok aktív és passzív ellenőrzési jogosultságok kármegelőzés céljából: zárolási jog a számvevőszéki ellenőrzés folyamata, ismertetési kötelezettség, az ellenőrzött szerv jogai az ellenőrzési jelentések nyilvánossága

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS c) Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) országos hatáskörű közigazgatási szerv (MEH felügyeli) ellenőrzési hatásköre: - a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére - a központi költségvetés bevételei és kiadásai (kivéve a nem kormányzati fejezetek), az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. - költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) - európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok - egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.

FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS A felügyelő ellenőrzést köteles végezni: a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a hatáskörébe utalt elkülönített állami alapoknál 3 évente kötelező az átfogó ellenőrzés Vizsgálni kell: - az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangját; - az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját; - az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását; - a létszám- és illetménygazdálkodást; - a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását; - a saját bevételek alakulását, azok feltárására/növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését; - a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzatokkal való összhangját, nyilvántartását; - az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását; - a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését; - a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát; - a központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű fel-használását, valamint az alapok kölcsönnyújtását és annak megtérülését; - a Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját; - a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát; - a nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását, nyilvántartását; - a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét; - a számviteli előírások betartását.

A BELSŐ ELLENŐRZÉS RÉSZEGYSÉGEI

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS I. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE rendszer) a szervezeten belüli első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével szabályzatok, folyamatok kialakítása és működtetése (ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelési rendszer, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS II. 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje feladatait, működtetését, eljárásrendjét külön kormányrendelet szabályozza (az 193/2003. (XI.26.) Kormány-rendelet) a költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik.

BELSŐ ELLENŐRZÉS I. a) Egyes költségvetési szervek belső ellenőrzése: kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi Belső Ellenőrzési Kézikönyv b) A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet: a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában (felügyeleti ellenőrzés) a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE Állami Számvevőszék Kincstári felülvizsgálat (állami támogatási igény jogossága, illetve felhasználás szabályszerűsége) Pénzügyi bizottság (2000 fős lélekszám feletti települések) Belső ellenőr / belső ellenőri szervezet Részleges auditálási kötelezettség (!) állandó auditálás: a nagy önkormányzatok (65) eseti auditálás: hitelállomány + 300m Ft-ot meghaladó kiadási oldal könyvvizsgálói jogok és kötelezettségek

EGYÉB AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉN KÍVŰL IS VÉGZETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

Kincstári rend és vagyongazdálkodás

Magyar Államkincstár Magyar Államkincstár a Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel, területi hálózattal rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv Magyar Államkincstár (1996. 01.01., Rt. forma 2002.01.01.) MÁK Államháztartási Hivatala (2001. 01.01.) Államadósság Kezelő Központ (Rt.) Területi Igazgatóságok

Magyar Államkincstár feladatai általános közgazdasági tevékenység   (törzskönyvi nyilvántartás,, tájékoztatási kötelezettségek stb.)  költségvetési végrehajtói tevékenység pénzforgalmi szolgáltatások  pályázatos támogatások és egyes alapokkal kapcsolatos tevékenységek Országos Támogatói Monitoring Rendszer követeléskezelői tevékenység a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése, család- és egyéb szociális támogatások folyósítása, központi illetményszámfejtés.

Magyar Államkincstár pénzforgalmi szolgáltatásai Számlavezetés – Kincstári egységes számla Készpénzforgalom (Ft és valuta forgalmazás) Kártyaforgalom (Intézményi kártya, VIP ezüst v. arany kártya) Értékpapír-forgalmazás Hatósági letétkezelés Nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel együttműködés A kincstári rendszer teljesítései: • a Kincstári körön kívüli szervezetek, magánszemélyek részére tényleges pénzforgalmi teljesítést, kifizetést végez • a Kincstár hatáskörén belüli szervezetek közötti elszámolások az előirányzatok közötti, pénzforgalom nélküli átvezetésekkel történnek, nem érintik a kincstári számla forgalmát.

Kincstári kör

Kincstári egységes számla Kamatozó, MNB-nél vezetett Típusai: előirányzat-felhasználási keret számla köztartozás zárolt fedezeti számla fedezetbiztosítási számla célelszámolási forintszámla központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla programfinanszírozási számla kincstári kártyafedezeti számla devizaszámla költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelése letéti számla

MÁK és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatai A MÁK az önkormányzatokat nettó finanszírozás rendszerében finanszírozza, ill részükre likviditási (megelőlegezési hitelt nyújt) Nettó finanszírozás lényege: A MÁK a járó normatív támogatást, az átengedett adókat, egyéb támogatásokat úgy folyósítja, hogy abból levonja az önkormányzatok kifizetéseit terhelő SZJA,. munkaadói, munkavállalói, társadalombiztosítási és egészségügyi járulékok összegeit.

Nettó finanszírozásba vont tételek (1) Folytatás a köv. oldalon

Nettó finanszírozásba vont tételek (2) Folytatás a előző oldalról

Önkormányzatok és intézményeik bankszámlavezetése Önkm.trv.: Önkormányzat csak 1 bankszámlát csak 1, de szabadon választott banknál nyithat. Váltás csak január 1-től lehetséges. Főbb számláik: Költségvetési elszámolási számla (alszámlái lehetnek) Elkülönített bankszámlák (pl. adóbeszedési számla, tb pénzeszközök elosztási számla, dolgozói lakásépítési –vásárlási számla) stb. Helyi kisebbségi önkormányzatok számlái Intézményeik számlavezetése

Gazdálkodás a vagyonnal

Az államháztartás vagyona Célja: a közérdek szolgálata. Az állam vagyonáról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. Fogalma: • az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, mely a társadalom működését, a nemzetgazdasági céljainak megvalósítását segíti elő • minden állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, az ahhoz kapcsolódó jogokkal együtt, amely a központi költségvetésből, vagy elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával került, vagy kerül állami tulajdonba. Lehet: Kincstári vagyon Köztestületi vagyon Helyi önkormányzatok, helyi kissebségi önkormányzatok vagyona Társadalombiztosítás vagyona

A kincstári vagyon elemei Kizárólagos állami tulajdon Koncessziós szerződés tárgya A központi költségvetési szervek és közhasznú társaságok vagyona Nemzeti kincsek Állami tulajdonban lévő Műemlék ingatlanok Védett természeti értékek Erdő és termőföld Történeti, régészeti emlékek, ásatások Be nem hajtható állami követelések

Gazdálkodás a kincstári vagyonnal - tulajdonosi jogok gyakorlása (jogszabály szerint miniszter, Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI)) vagyonkezelői jog gyakorlása központi költségvetési szerv, vagy egyéb vagyonkezelő útján: Pl magánszemély, jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vállalkozás, egyéb szervezet: mint a lakásszövetkezet, társasház társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy és intézete, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, vízi közmű társulat, közhasznú társaság és külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek.) - értékesítés

Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv Feladatai: tulajdonosi jogok gyakorlása meghatározott körben, illetve ideiglenesen a vagyonkezelői jog gyakorlása: A vagyon nyilvántartási rendszerének vezetése

Kincstári vagyon kezelői Azok a a központi költségvetési szervek gazdasági társaságok vállalkozások vagy Természetes személyek, akikkel a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság vagyonkezelési megállapodást vagy vagyonkezelői szerződést köt. Ennek célja: az állami feladatellátás hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értekének növelése.

Vagyonkezelői jogok és kötelezettségek A vagyonkezelői jog jogosultját megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. Kivétel az értékesítés, illetve a zálogjog és haszonélvezeti jog alapítása. Vállalkozásba bevonhatja, de ez nem mehet alaptevékenysége rovására. A vagyon hasznosításából elért bevételből a központi költségvetést részesedés illeti meg.

Vagyonkezelői jog megszűnése A szerződés lejártával Vagyonkezelő halálával ill. megszűnésével Vagyon megsemmisülésével Azonnali felmondással a vagyonban károkozás vagy annak veszélye esetén. Ha a vagyonkezelő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul. Ha a vagyonkezelő több mint 6 hónapos köztartozása van. Egyéb okok miatt.

Értékesítési eljárások - Versenyeztetéssel: nyilvános, vagy zártkörű pályázat nyilvános árverés nyilvános ajánlattétel - Nem versenyeztetéssel: nyilvános forgalomba hozatal zártkörű elhelyezés tőzsdei értékesítésre adott megbízás Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság

Vagyon értékesítése, privatizálása Értékesítés okai: • törvény erejénél fogva • az adott kincstári vagyontárgy az állami feladat ellátásához szükségtelenné válik • az adott vagyontárgyhoz kapcsolódó állami feladat megszűnik és más állami feladathoz nem használják fel • gazdaságilag előnyösebb, célszerűbb új vagyontárgy a kincstári vagyonkörbe kerül . Csere az államháztartás alrendszerein belül, vagy kívül • más személy tulajdonában a vagyonhoz kapcsolódó állami feladat hatékonyabban, kevesebb költséggel oldható meg

KONCESSZIÓ Áttekintés Cél: a korábbi állami monopóliumok lebontására valamint annak a rendszernek a kialakítására, amelynek keretében a vállalkozói tőke jogilag rendezett körülmények között tud részt venni korábbi állami monopóliumok működtetésében Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. Törvény Az állam, illetőleg az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedheti át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít. A koncessziós törvény a koncesszió-köteles tevékenységek folytatására vonatkozó alapvető, valamennyi ágazatra irányadó közös, kötelező szabályokat tartalmazza. A koncesszióba adással kapcsolatos a speciális részletszabályokat az ágazati törvények (bányatörvény, távközlési törvény, frekvenciagazdálkodásról szóló törvény, szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény, út törvény stb.) állapítják meg. A koncesszióköteles tevékenységek: -az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, a helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a regionális közműrendszerek, -az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése, -a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységek, - a csővezetékes termékszállítás és tárolás, -a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, -a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, -az országos és körzeti rádió- és televízió-műsor szétosztása, valamint szórása, a szakosított műsorszolgáltatás kivételével, -a közforgalmú vasúti személyszállítás, -a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás, -az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése.

Koncesszió Fogalma: Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény A koncesszió köteles tevékenységek formái: Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás -a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben többségi tulajdoni részesedést szerez szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik -e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít A tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben másnak átengedik A koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot ( koncessziós társaságot) kell alapítania. Társulási Megállapodás rögzíti a nemzeti elbánás elvét: azonos feltételek esetén – nem tesznek különbséget a hazai és a külföldi szervezet között Nemzetközi beruházás védelmi megállapodások: külföldiek a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést. Az ágazati törvények tartalmazhatnak ugyan speciális rendelkezéseket, valamint megjelölhetik az un. liberalizált tevékenységek körét.

A koncessziós pályázat A pályázat Nyilvános Meghívásos Zártkörű Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult A koncessziós pályázat A koncessziós szerződés megkötésének előfeltétele, hogy az állam, vagy az önkormányzat előzetesen koncessziós pályázatot írjon ki. A tulajdonos, illetőleg az ágazati törvényekben megjelölt szervezet jogosult a pályázat kiírására. A pályázatok — kivéve ha a honvédelmi, illetőleg a nemzetbiztonsági érdekek a pályázat zártkörű kiírását teszik szükségessé — nyilvánosak. Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult, amely e hatáskörét az önkormányzat más szervére nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult. A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni . Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni. A koncessziós pályázat meghirdetése esetén a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál.

A koncessziós szerződés Szerződéskötés a nyertes pályázóval Legkedvezőbb ajánlat Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni. A koncessziós szerződés határozott időtartamra (legfeljebb 35 évre) köthető Beruházás biztonságát védő intézkedések A koncessziós szerződés Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette. Mérlegelési szempontokat (pl. a foglalkoztatáspolitikai szempontok , szolgáltatás szakmai színvonala) előzetesen közzé kell tenni. A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje általában harmincöt év. Beruházás biztonsága: -A koncessziós szerződést csak koncessziós törvényben tételesen meghatározott esetekben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani. -A koncessziós szerződés visszterhes szerződés, amelynek egyik oldalán vagyoni értékű jogként a koncessziós tevékenység átengedésének joga, a másik oldalon pedig az ellenszolgáltatás a vagyontárgy létesítési kötelezettsége, vagy a koncessziós díj. -A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek.

A koncessziós társaság A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása. A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyontárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze. A koncessziós társaság Koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra hogy a követelményeket a gazdasági társaság alapító okiratában érvényesítik. A koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. Cél: biztosítható legyen a koncesszió-köteles tevékenység biztonságos folytatásához szükséges tőkemennyiség. A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani A koncessziós társaság megalakulását követően megkezdődhet azoknak a hatósági engedélyeknek a beszerzése, amelyek a koncessziós tevékenység folytatásához szükségesek. Semmis a koncessziós szerződésben foglalt azon kikötés, mely szerint az állam, illetőleg az önkormányzat nevében aláíró személy, illetve szerv a hatósági engedély kiadására előzetesen kötelezettséget vállal. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő tevékenységek gyakorlására jogosult. A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyontárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.

Közbeszerzés

Közbeszerzés jogi alapja, célja Jogi alap: a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. Törvény (még nem tekinthető teljes egészében harmonizáltnak az EU szabályaival pl.: nemzeti preferenciák) Cél: az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű ellenőrizhetőségének megteremtése a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések Szervi hatály: Tevékenységi hatály: visszterhes szerződés alapján, értékhatártól függőn Az értékhatárát az éves költségvetési törvény állapítja meg. 2002-ben a következő volt: = árubeszerzés esetén: 18 millió forint, = építési beruházás esetén: 36 millió forint, = szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint, = építési beruházás esetén előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések Szervi hatály: -a központi költségvetési szervek, -a minisztériumok -országos hatáskörű szervek -a helyi önkormányzati szervezetek -az elkülönített állami pénzalapok kezelői -a társadalombiztosítás igazgatási szervezete - köztestületek - köztestületi költségvetési szervek - közalapítványok, - a közszolgálati tevékenységet folytató szervezetek -állami támogatásban részesülő olyan szervezetek, amelyek a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelnek. Tevékenységi hatály: visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, amely kiterjed: -az árubeszerzésre (nettó 18 M Ft) - az építési beruházásokra (nettó 36 M Ft) -a szolgáltatásokra (nettó 9 M Ft) Az értékhatárt az éves költségvetési törvény tartalmazza Előminősítési eljárás 240 M Ft értékhatár felett

A közbeszerzési eljárás szabályai A közbeszerzési eljárás formái: nyílt meghívásos (ha azt a törvény megengedi) tárgyalásos (ha azt a törvény megengedi) A közbeszerzési eljárás szabályai A közbeszerzési eljárás lefolytatására az ajánlatkérésre feljogosított szervezetek jogosultak. Az ajánlati felhívást hirdetmény formájában a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos lapjában a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. A közbeszerzési eljárás formái: -nyílt -meghívásos (ha azt a törvény megengedi) -tárgyalásos (ha azt a törvény megengedi) A nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlat elbírálásának szempontjait és időpontját. A nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet, a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot. A tárgyalásos eljárás formái: -a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás -a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (ha ajánlati felhívását bemutatta Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága elnökének.) Az ajánlati felhívásban a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást megadni. A Kbt. részletesen tartalmazza az ajánlat kidolgozásának kötelező feltételeit. Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatot az ajánlatkérő nyilvánosan köteles elbírálni. Az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bizottságot kell létrehozni. Az ajánlati felhívásban előre közzé kell tenni, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a legkedvezőbb ár, vagy összességében legkedvezőbb ajánlat alapján bírálja el. Ajánlattevőnek a törvény által meghatározott feltételek szerint meg kell jelölnie bizonyos értékhatár felett az általa alkalmazott alvállalkozókat. A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő meghatározott paraméterek szerint köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben.

A közbeszerzési eljárások speciális fajtái Központosított közbeszerzés: kormány által meghatározott körben meghatározott termékcsoportokra lebonyolító szervezete a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt működő Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság. Felhatalmazás a kormány számára: a haditechnikai termékek beszerzésének külön szabályozására az elektronikus közbeszerzés rendszerének kidolgozására Pl. irodaszer, bútor, jármű, informatikai eszközök

Jogorvoslati eljárások Jogorvoslati eljárás megindítása: az ajánlati felhívás, illetve az ajánlat értékelésével kapcsolatban, vagy a Kbt. mellőzése esetén. Jogorvoslati eljárást kérhetnek közbeszerzési eljárásban érintett, valamint az erre feljogosított szervezetek A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága folytatja le. Jogorvoslati eljárások Jogorvoslati eljárás megindítása: -az ajánlati felhívás, illetve -az ajánlat értékelésével kapcsolatban, vagy -a Kbt. mellőzése esetén. Jogorvoslati eljárást kérhetnek közbeszerzési eljárásban érintett, valamint az erre feljogosított szervezetek A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága folytatja le. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértés megállapítása esetén szankciókat alkalmazhat: -megsemmisítheti a pályázati felhívást a közbeszerzési eljárás eredményét -új eljárásra kötelezheti az ajánlatkérőt -bírságot szabhat ki felelős jogi természetes személyek ellen. A Döntőbizottság határozatát államigazgatási úton megtámadni nem lehet, keresetet lehet beadni a Fővárosi Bírósághoz, a Fővárosi Bíróság határozata ellen pedig a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Közbeszerzések Tanácsa Az Országgyűlés felügyelete alatt álló önállóan gazdálkodó költségvetési szerv A Tanács 19 tagból áll. A Közbeszerzések Tanácsa Az Országgyűlés felügyelete alatt álló önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. A Tanács 19 tagból áll. A Tanács: -kezdeményezheti az arra jogosultaknál a közbeszerzési jogszabályok módosítását, -figyelemmel kíséri a törvény szabályainak érvényesülését -ajánlásokat készít -elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlés számára a közbeszerzések tisztaságával, átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint saját tevékenységéről. A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti. Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat intézi. A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanácsban közszolgálati viszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akit a Tanács nevez ki és ment fel.

Vagyonhasznosítás, koncesszió és a közbeszerzési eljárások ellenőrzése Ellenőrzésük az általános ellenőrzési rendben történik: Állami Számvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a felügyeleti szervek által lefolytatott és a belső ellenőrzés Az ellenőrzési tapasztalatok realizálására az általános ellenőrzési szabályoknak megfelelően kerül sor.