A NEMZET KÖLTŐJE PETŐFI SÁNDOR ÉLETE

PETROVICS/PETŐFI 1823. január. Kiskőrösön született 1-én. Apja Petrovics István mészáros mester. Anyja Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul.

GYERMEK KOR Petőfi eleven, elmés, kissé makacs, de jószívű gyermek volt. Kemény apja szigorúsággal, anyja gyöngédségével vezette. A család először meglehetősen jó anyagi körülmények között élt. Apja ügyes vállalkozó volt, mészárszékeket, kocsmát működtetett illetve saját földjeiken és bérelt földeken is gazdálkodott

ISKOLAÉVEK Összesen 9 iskolában tanult. Ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett.

ISKOLÁI Félegyházán ment először iskolába,1828 elején, mivel már ezt megelőzően oktatták olvasásra és rajzra, a rajzhoz később is kedvet mutatott. Ezután három évig Kecskeméten tanult, az evangélikus népiskolában itt már némi latint is tanult. 1831-32. :Sárszentlőrinc evangélikus algimnázium (főleg a latin nyelvből és szépírásból tűnt ki) Szerette ezt az iskolát, és boldog gyermekkora volt 1833-ban a német nyelv tanulása céljából Pestre vitte apja, és beiratta az evangélikus német gimnáziumba, Ekkor már nem volt olyan jó tanuló. 1834: Apja a piaristákhoz vitte, ahol a többnyire német tanulók közt leginkább a magyar nyelvben volt jó, ő írt és rajzolt a legszebben. Itt sem tanult jobban.

1835-38 Aszódi Evangélikus Algimnázium A szünidő nagy részét keresztapjánál töltötte Kiskőrösön. Apja már azon gondolkodott, hogy kiveszi az iskolából. 1835-38 Aszódi Evangélikus Algimnázium 1838: a Selmecbányai Líceumba : érdeklődni kezdett a korabeli nemzeti és irodalmi küzdelmek iránt, csatlakozott a Nemes Magyar Társaság nevű önképzőkörhöz. Félévi vizsgái azonban rosszul sikerültek , egyik szláv érzelmű tanárától, magyar történelemből elégtelent kapott. Apja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét, mire Petőfi elhagyta a selmeci líceumot. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott.

ASZÓDI ÉVEK 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak, de részt vesz egy pár ártatlan diákcsínyben is. Itt lett először szerelmes(Cancrinyi Emíliába),itt akart beállni színésznek ( Aszódon színtársulat járt, és színésznek akart felcsapni. Emiatt apja, meg is fenyítette fiát) és itt írta az első versét. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Petőfi mint első eminens tanuló hagyta el 1838. június 30-án az aszódi algimnáziumot. Jól beszélt németül és latinul; különösen kitűnt a magyar fogalmazásban. Itt értek véget gondtalan diák évei- édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement.

VÁNDORÉVEK 1839. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Itt nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban leszerelték. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral.

NYÁR 1839. májusának első napjaiban érkezett Ostffyasszonyfára, rokonlátogatóba. Petőfi 1839. május elején ismerte meg a 18 éves, eladósorban lévő Csáfordi Tóth Rózát, és szerelemre lobbant a leány iránt, május végén már verset írt hozzá.

ÚTON A HÍRNÉV FELÉ 1842-ben az Athenaeumban megjelent első verse A borozó. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is.

1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt de nem sok idő után visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza.

Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki váratlanul meghalt Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki váratlanul meghalt. (E korszakának versei: -Cipruslombok Etelke sírjára kötet.) Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem .(1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei kötet) 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát, egy év múlva házasodnak. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán.

IRODALMI MUNKÁSSÁG 1844. novemberében megjelenik első verseskötete és belefogott a János vitézbe. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája.

1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arany Jánossal

FORRADALOM NEMZETI DALT 1848. március 15-i forradalom egyik vezetője volt, ekkor írta a Nemzeti dal című művét. A 12 PONT PILVAX NEMZETI DALT SZAVALJA PETŐFI SÁNDOR

SZABADSÁGHARC Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé tette, óvta a csatáktól. Ennek ellenére részt vesz a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre (?) , 1849. júl. 31-én.

UTÓÉLETE A segesvári csata után sokan még látni vélték Szibériai fogságáról legendák keringenek Petőfi expedíció 1985benn indult Vajon megoldódik-e a rejtély?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET