Biblikusan a tudományról 1 Biblikusan a tudományról Bibliai antropológia Dr.Veres Sándor

Az ember teremtettsége és felépítése Az Isten képére és hasonlatosságára teremtettség Az ember teremtésbeli adottságai Az ember bűneset utáni állapota A megváltás célja

1.1. ábra: „Kezdetben Isten… 1Móz. 1:1a

Isten képmására – Istenhez hasonlatossá Isten férfivá és nővé teremtette az embert saját képmására. Sokan úgy hiszik, hogy a bűneset teljesen összetörte ezt a képet, a Biblia azoban arról tanít, hogy a kép megmaradt. Amikor Isten megtiltotta a gyilkosságot, ezzel azt mondta ki, hogy aki embert öl, olyan valakit öl meg, akit saját képmásául teremtett. Ez a kijelentés a bűneset után hangzott el (1Móz 9:5). Az Új Testamentum szintén megfogalmazza, hogy Isten bennünket saját hasonlatosságára teremtett (Jak 3:9).

Isten képmására teremtettség Bibliai antropológia alapjai Isten képmására teremtettség „Krisztusra” teremtettség Kol 1:16 Amikor Jézus a samáriai asszonnyal beszélget, hangsúlyozza, hogy Isten lélek és hogy akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell ezt tenniük (Jn 4). Pál apostol szintén megjegyzi, hogy Isten lélek, és a következő mondatban hogy az Úr lelke az, aki maga formál bennünket Istenképűvé (2Kor 3). Az Írások sok más része utal arra a tényre, hogy az emberek spirituális lények.

A test-lélek kérdése Föld pora + élet lehelete = élő lélek 1 Mózes 2:7 A bibliai antropológia alapjai A test-lélek kérdése 1 Mózes 2:7 Ó-Szövetség Új-Szövetség Föld pora + élet lehelete = élő lélek áfár nősámá nefes Bászár + ruach = nefes Szóma + pneuma = pszüché

Prof. Dr. Sebestyén Jenő Ezzel áll szemben a trichotomista felfogás, mely szerint az ember három részből áll: szóma, pszüché és pneuma. Tehát az ember e szerint három szubsztanciából áll: (pszüché alatt a lelket a maga alsóbbrendű megnyilatkozásaiban, pneuma alatt pedig a lelket magasabb megnyilatkozásaiban értik). Így az ember materiális része lenne a test, szóma; a lélek (t. i. a pszüché) az állati élet elve, a szellem (a pneuma) pedig az Istennel kapcsolatos értelmi és halhatatlan oldala az embernek. A trichotomia textusai a következők: 1Thess5,23; 1Kor15,44-49; 2,15. Ez azonban csak látszat, mert a Szentírás nem ismer trichotomisztikus megkülönböztetést abban az értelemben, ahogyan ez az álláspont állítja (Mt26,38; 27,50; Zsid10,38; Mt12,18). A pszüché és pneuma között van különbség, de nem trichotomista értelemben (1Móz2:7; 49,8; 45,27; 2Móz35,21; Bír15:19; Ez3,41; Zak12,1; Mt26,41; Luk1,47; Jn11:33; Csel7,59; Róm8,16; 1Kor2,11; 5,3-5; 1Thess5,23; Zsid12:23). A Szentírás ugyanis egyformán használja a szóma, pszüché és pneuma szavakat az ember lelki oldala jelölésére éppen úgy mint az Ó.T.-ban a nefes és ruah-t. Amikor tehát a pneumát használja az Írás, arra gondol, ami az embert az állattól megkülönbözteti, hogy t.i. önálló létezése van; amikor pedig a pszichéről beszél, akkor a testtel kapcsolatos állapotot jelenti a földhöz kötve, az állattal rokonságban.

Prof. Dr. Sebestyén Jenő A test is substantialisan más és a lélek is. Egyiket a másikból nem lehet levezetni; ezt csak azok mondták, akik az embert monisztikus alapon akarták magyarázni és mindent az anyagból akartak kimagyarázni. Azonban mind a test, mind a lélek hozzátartozik az ember lényegéhez a halál ellenére is, mert a halál abnormális állapot és ezzel nincs vége az embernek. A test ismét fel fog támadni. Az ember élő állapotához hozzátartozik a testi és a lelki állapot. Ezért az ember két világban él, mert a testi oldalát illetőleg a földre néz, de lelki oldalát illetőleg a menny felé tekint és ez is a hívatása. Ezért mondja Kálvin : Igaz ugyan, hogy a test itt lenn van, de a fej, szem, szív magasan van és felfelé tekint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember egy olyan szuverén, aki maga magának szab törvényeket; mert az ember mindkétféle létezését illetőleg Isten törvénye és ordinanciái alá van rendelve; Isten transzcendentálisan kormányozza a maga akarata által és immanensen az ő provinciális erőivel a Szentléleknek bennünk való lakozása által. Ez Istennek speciális immanenciája. A dichotomista felfogásnál kell tehát maradnunk, mely szerint az ember testből és lélekből áll és így lesz élő lélekké.

Prof. Dr. Sebestyén Jenő Egyébként a Szentírás a nefes-t pl. Istenre vonatkozatva is használja Jer15,14; Ézs1,14; Zsid10,38; Mt12,18 és Jézus pneumájáról és pszichéjéről egyformán beszél. Mt20,28; 26,28; Jn12,27. Az ember tehát pneuma és psziché is. Psziché azért, mert a szellemi rész benne - az angyaloktól különbözően – kezdettől fogva testbe van öltöztetve. A magya nyelvhasználat, sajnos, még nem tudja olyan jól megkülönböztetni a psziché és pneuma között levő különbséget. A trichotomisztikus felfogás különben a pogány filozófia után jött át a keresztyénségbe (Platón, gnoszticizmus, neoplatonizmus). A keresztyénség először elvetette, a skolasztika előtérbe állította, a reformáció ellenezte, a modern filozófusok, főleg panteista hatások alatt azonban megint felmelegítették. A református felfogás a Szentírás alapján a dichotomisztikus felfogást vallja, annál is inkább, mert pszichológiailag is igazolható, hogy az ember öntudata dichotomisztikusan van berendezve. Senki sem érzi, hogy három szubsztanciából áll, de azt mindenki érzi, hogy testből és lélekből. Mi tehát nem szóma plusz pszüché plusz pneuma-ból állunk, hanem a pneuma az a szubsztancia, melyben a szóma és a pszüché együtt vannak. A pneuma ugyanis az ember énje, az ember maga. A dichotomia és trichotomia között levő ellentét különben nem olyan nagy, ha a pneumát nem tekintjük valami harmadik szubsztanciának; mert egyébként az is pszichológiai tény, hogy van az emberben valami magasabb rendű szellemi, vagy plusz, amely az általános pszichikai jellegen túl és felül jelentkezik. Szerintünk tehát szubsztanciális trichotomiáról nem lehet szó, de pszichológiai trichotomiáról már inkább.

Prof. Dr. Sebestyén Jenő A református felfogás a Szentírás alapján a dichotomisztikus felfogást vallja, annál is inkább, mert pszichológiailag is igazolható, hogy az ember öntudata dichotomisztikusan van berendezve. Senki sem érzi, hogy három szubsztanciából áll, de azt mindenki érzi, hogy testből és lélekből. Mi tehát nem szóma plusz pszüché plusz pneuma-ból állunk, hanem a pneuma az a szubsztancia, melyben a szóma és a pszüché együtt vannak. A pneuma ugyanis az ember énje, az ember maga. A dichotomia és trichotomia között levő ellentét különben nem olyan nagy, ha a pneumát nem tekintjük valami harmadik szubsztanciának; mert egyébként az is pszichológiai tény, hogy van az emberben valami magasabb rendű szellemi, vagy plusz, amely az általános pszichikai jellegen túl és felül jelentkezik. Szerintünk tehát szubsztanciális trichotomiáról nem lehet szó, de pszichológiai trichotomiáról már inkább.

A föld pora és Isten lehelete Psyché Anyagi Nem anyagi Pneuma

Isten terve az emberrel Megjelenítse az ő egységét Test és lélek (anyagi és nem anyagi) egysége Pneuma (Szent Lélek) és a psziché egysége Véges (halál) és végtelen (örök élet) egysége A fej és a testrészek egysége Férfi és nő egysége Individuum és közösség egysége

Egység

Isten képmása Nem magától értetődő az ember egységre törekvése Az előzmény: Ézs. 14.12-15: Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! Pedig ezt mondtad magadban: Fölmegyek az égbe, Isten csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon. Fölmegyek a felhők csúcsára, hasonló leszek a Felségeshez! De a sírba kell leszállnod, a gödör mélyébe. 1Móz. 3.1: A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei állatnál, amelyet az ÚRisten alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?

A bűn geneológiája Sérelem düh harag félelem bűntudat szorongás „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”: a nap ne menjen le a ti haragotokkal,” Zsolt 4,5

Ego-splitting A tárgykapcsolati pszichológusok (Klein, Fairbairn, Hartman) ezzel a fogalommal jellemzik az ember alapvető lelki meghasonlottságát: az alkalmazkodás ára a bűnben (bad object, lehasadt énrész elfojtása) maradás. A tárgykapcsolat-elmélet a személyre, mint tárgyra irányuló kötelékekkel foglalkozik. Nem az ösztönén impulzusainak kifejeződése, hanem a másik személy iránti kötődés, mint alapvető én-funkció áll a középpontban. Pál valójában az ego-splitting okát tárja fel a Rom 7:14-25-ben.

Az elnyomás következményei Az elveszett én: lényünk azon részeiből áll, melyeket a társadalom körülményei miatt el kellett fojtanunk (elhárítás) A hamis én: az a megtévesztő külső, amelyet azért alakítottunk ki, hogy ennek az elfojtásnak és megfelelő neveltetés hiányának nyomán támadt űrt kitöltsük. A megtagadott én: hamis énünk azon negatív részeiből áll össze, amelyeket mások nem tetszéssel fogadtak, és emiatt megtagadtuk.

A szükségletek, ahogyan az ember látja A. Maslow -   az ember kielégítetlen szükségletei okozzák feszültségeit (mit nem kapott meg Anna?) -   az alapvető szükségletek hierarchikus rendbe szerveződnek (először az élettaniak aztán a specifikusan humán szükségletek)

Maslow piramisa 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, a test belső egyensúlyának a fenntartása 2. Biztonság szükséglete: biztonságérzés, örömkeresés, fájdalomkerülés 3. Szeretet szükséglete: tartozni valakihez, támogatni másokat és megkapni mások támogatását, figyelmet felkelteni és odafigyelni másokra 4. Pozitív önértékelés szükséglete: teljesítményigény, kompetencia élmény, eredményesség, siker 5. Kognitív szükségletek: tudásvágy, megértésigény, felfedezésvágy 6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, harmónia, rend, szépség 7. Önmagunk érvényre juttatásának szükséglete: önmegvalósítás, képességek kibontakoztatása 8. Transzcendencia szükséglete: felismerni és megélni a létezés értelmét

A szükségletek, ahogyan Isten látja 1Móz. 2.8-18 Ültetett az ÚRisten egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az ÚRisten a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt. Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét. A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz. És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. Ezt parancsolta az ÚRisten az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod. Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. Szükségletek Biztonság (lakhatás - létfeltételek) Táplálkozás (gyümölcs) Örök erkölcsös élet Termékeny környezet (víz) Értékek – eszközök Folyamok (utánpótlás) Feladat (felelősség) Engedelmesség (eredményesség - hatalom) Társas lény (segítő és megsegített)

S ahogy Jézus látja Lk. 10.41-42 Az Úr azonban így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”

Mi az az egy? Helyeslés (approval) – kifejezett dicséret; a helyesnek tartott gondolkodás és beszéd elismerése. – Rom 14:18 („mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt.”) Bátorítás (encouragement) – az előrehaladás ösztönzése, hatékony buzdítás a cél elérésére. 1Thessz 5:11; Zsid 10:24. („Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat, ahogyan teszitek is.”; „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk.”) Tisztelet (respect) - a másik magasra értékelése és megbecsülése; értékes voltának kifejezése. - Rom 12:10 („a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők,”)   Biztonság (security) - az összhangban való bizonyosság; a kapcsolatban a bántó szándéktól és tettől való mentesség biztos tudása. Mk 9:50 („Jó a só, de ha a só ízetlenné válik, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és békességben éljetek egymással.”) Elfogadás (acceptance) - a mérlegelést követő kedvező válasz készsége Rom 15:7 („Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.”) Ragaszkodás (affection) - testi érintéssel és kedves, szeretet-teli szavakkal a lelki közelség és gondoskodás kifejezése. – Rom 16:16 („Köszöntsétek egymást szent csókkal. Köszönt titeket Krisztus minden gyülekezete.”) Elismerés (appreciation) – a másik iránti személyes nagyrabecsülésünk szavakkal és érzésekkel történő kifejezése. - 1Kor 11:2 („Dicsérlek titeket, hogy emlékeztek minden tanításomra, és úgy tartjátok meg a hagyományokat, ahogyan átadtam nektek.”) Figyelmesség (attention) – a másik szándékának észlelése, odaillő érdeklődés és támogatás megadása. 1Kor 12:25 („hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok.”)

Az élet vagy a halál útja? (Ferguson-Thurman, 1994 )

Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! 1Kor. 16.14

Esettanulmány: Emmaus

Emmaus Lk. 24.13-16 Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve, és beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük. Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt. Segítségnyújtás eszközei Meglátni, meghallani (nyitottság) Mellé szegődni (társulás) Együtt menni vele (kísérés) Együttérzés (nem látják a problémát)

Emmaus Lk. 24.17-21 Kezdeményezés (nyitott-zárt kérdések) Ő pedig így szólt hozzájuk: „Miről beszélgettek egymással útközben?” Erre szomorúan megálltak. Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: „Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekbe a napokban?” „Mi történt?” - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: „Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt; hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg. Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. Kezdeményezés (nyitott-zárt kérdések) Szerepmegfelelés (válasz az elutasításra) Céltudatosság (kitartás) Alárendelődés (látszólagos inkompetencia) Türelem (hamis hiedelemmel szemben)

Emmaus Lk. 24.22-27 Indulatok ernyője (abszorbció) Inkubáció (ima) Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él. El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták.” Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták! Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?” És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt. Indulatok ernyője (abszorbció) Inkubáció (ima) Konfrontáció-visszajelzés (diagnózis) Tanítás (poimenika – noutetikus lelkigondozás)

Emmaus Lk. 24.28-35 Döntésre hívás (szuverénitás - határok) Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok unszolták és kérték: „Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!” Bement hát, hogy velük maradjon. És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta. Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük. Ekkor így szóltak egymásnak: „Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?” Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak. Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről. Döntésre hívás (szuverénitás - határok) Elköteleződés (szerződés-szövetség) Bizonyságtétel (cselekedetek) Pneumatikus részvétel (ima - kimosakodás) Felkészülés az ismételt találkozásra

Kenyértörés

Segítő eszközök - szükségletek Segítségnyújtás eszközei Meglátni, meghallani (nyitottság) Mellé szegődni (társulás) Együtt menni vele (kísérés) Együttérzés (nem látják a problémát) Kezdeményezés (nyitott-zárt kérdések) Szerepmegfelelés (válasz az elutasításra) Céltudatosság (kitartás) Alárendelődés (látszólagos inkompetencia) Türelem (hamis hiedelemmel szemben) Indulatok ernyője (abszorbció) Inkubáció (ima) Konfrontáció-visszajelzés (diagnózis) Tanítás (poimenika – noutetikus lelkigondozás) Döntésre hívás (szuverénitás - határok) Elköteleződés (szerződés-szövetség) Bizonyságtétel (cselekedetek) Pneumatikus részvétel (ima - kimosakodás) Felkészülés az ismételt találkozásra Szükségletek..

Segítő eszközök - szükségletek Segítségnyújtás eszközei Meglátni, meghallani (nyitottság) Mellé szegődni (társulás) Együtt menni vele (kísérés) Együttérzés (nem látják a problémát) Kezdeményezés (nyitott-zárt kérdések) Szerepmegfelelés (válasz az elutasításra) Céltudatosság (kitartás) Alárendelődés (látszólagos inkompetencia) Türelem (hamis hiedelemmel szemben) Indulatok ernyője (abszorbció) Inkubáció (ima) Konfrontáció-visszajelzés (diagnózis) Tanítás (poimenika – noutetikus lelkigondozás) Döntésre hívás (szuverénitás - határok) Elköteleződés (szerződés-szövetség) Bizonyságtétel (cselekedetek) Pneumatikus részvétel (ima - kimosakodás) Felkészülés az ismételt találkozásra Szükségletek.. Figyelem (1Kor12:25), Részvét (Zsid 10:34) támogatás (Gal 6:2) Alkalmazkodás (Ef 5:21) Együttérzés (1Pt 3:8) Megértés (Rom 12:16), bizalmasság (1Jn 1:7) Kiszolgálás (Gal 5:13) Megértés (Rom 12:16) bátorítás (1Thessz5:11) Türelem (Ef 4:2, Kol 3_13) Imádkozás (Jak 5:16) Intés (Rom 16:16) Okítás (Rom 14:19), tanítás (Kol 3:16) Szeretet (Jn 13:34) Elfogadás (Rom 15:7) Vendégszeretet (1 Pt 4:9), odaadás (Rom 12:10) Odaadás (Rom 12:10)