Személyészlelés
A Rosenhan-kísérlet (1973) Problémamentes betegek a pszichiátrián Teljesen normális, nyílt viselkedés A kórházi szakszemélyzet senkit nem leplezett le, mindenkit betegnek hitt Azt látjuk, amire számítunk?
Hogyan építjük, tartjuk meg vagy változtatjuk benyomásainkat (tehát ítéleteinket) másokról? meglepően pontosak meglepően pontatlanok
A kognitív reprezentáció A memóriánkban tárolt tudásegyüttes az emberek jellemvonásairól, kapcsolatairól stb.
Miből építjük a benyomásainkat? Fizikai megjelenés milyen ember a - szemüveges - az alacsony - jól öltözött Még ha sokszor tévedtünk is, ösztönösen hiszünk saját sztereotípiáinknak
„Szépség” Arcberendezés Hanghordozás, beszédmód Testsúly Példák a fizikai megjelenésből adódó előnyökre/hátrányokra
Nem verbális kommunikáció Mozgás Arckifejezés Szándékos és önkéntelen mozdulatok A kulturális különbségek ugyanúgy meglepőek, mint az azonosságok
Megtévesztés: sokszor akkor is működik, ha tudatában vagyunk annak, hogy megtévesztenek Hazugságvizsgálatok Pl. helyesen jelezte a bűnösök 75%-át, de az ártatlanok 37%-át is bűnösnek nyilvánította ???
Cselekedet, viselkedés A kiugró, kivételes jelleg vonzza a figyelmet (elegáns férfi gyerekkocsival) megjelenésben kommunikációban viselkedésben egyaránt
A jelek/információk értelmezése A jeleknek nincs jelentésük önmagukban. Az értelmezésükhöz tárolt tudást használunk. Asszociációk Jelentések (önkényes) összekapcsolása – személyhez kötött, de sok kulturálisan meggyökerezett Ha az egyik eszembe jut, eszembe jut a másik is
2. Hozzáférhetőség: Milyen könnyen és gyorsan idézzük fel a kognitív reprezentációnkat. Elvárások – ha azt mondták, „barátságos”, az egész személyiségét olyannak fogjuk látni Motívumok – azt látjuk, amit látni szeretnénk – ha kedvesek akarunk lenni, igyekszünk őt is annak látni Hangulatok – ha megdicsérnek, minden szép
d. Kontextus – a környezet értelmezi számunkra a látott jelenséget – síró arc – miért sír?
e. Új keletű előhívás – amit az előbb tapasztaltunk, befolyásol az értelmezésben móri gyilkosság – esti Wozzeck f. Gyakori előhívás, tartós hozzáférhetőség egy tevékenységsorból a nekünk szimpatikusat, megszokottat emeljük ki, azt jegyezzük meg (Fred a könyvtárban) - Gyerekkori traumák – tartósan hozzáférhetők, jelentősen befolyásolnak
Megfeleltetés Megfeletetési torzítás: az ember olyan, ahogyan cselekszik: lopott, tehát tolvaj – még ha a körülmények ez ellen szólnak is munkahelyen: - jön-megy, tesz-vesz, tehát jó munkaerő - ha tudom, hogy ő a főnök, olyannak látom a viselkedését, még ha nem is olyan
Bizonyos képességek, cselekedetek inkább vezetnek megfelelési következtetésekhez, mint mások attól, hogy nem lopott, még nem biztos, hogy becsületes – de ha lopott, biztos, hogy becstelen 153 Attól, hogy rossz lett a dolgozata, még nem biztos, hogy buta – de ha jó, akkor csak okos lehet
Túl a benyomáson – oksági attribúció Oksági attribúció – véleményünk a viselkedés okára vonatkozólag Asszociációk – tartósan összekapcsolódnak okok és jelenségek – „ez azért szokott lenni,mert… „ezt általában azért teszik,mert…
Kulturálisan meghatározott okok Csalás magyarázata: USA (individualista kultúra): versenyképesség, önzés – vagyis személyiségvonások India (kollektivista kultúra): munkanélküliség, nehéz helyzet, a meglopottal való viszony
Magyarázat a kiugró okokkal - bármit, ami elüt a környezettől (ember, viselkedés, zaj, szín) könnyebben látunk okként Magyarázat hozzáférhető okkal – akit megfigyelhettünk, az lesz az ok (Vallomástétel – kikényszerített vagy valós? Ha a rendőrt látjuk, előbbi, ha a vallatottat, utóbbi)
Első benyomás módosítása Időt és munkát igényel, tehát sokszor nem történik meg. Diákok körmüket rágják. Első, legkönnyebb következtetés: szorongó emberek. Ha hozzáadom a körülményeket (matekdogára készülnek), megváltozik a véleményem az okról. Miért nem tesszük sokszor? Mert gondolkodni kell rajta.
Vonások összekapcsolása – implikált személyiségelméletek Következtetés egyik tulajdonságról a másikra Ha bátor, akkor tevékeny, segítőkész is Ha pesszimista, akkor barátságtalan is Ha hűvös, akkor szívtelen is Saját összekapcsolások: - Ismertem valakit, aki ügyetlen, de megbízható – a következő ügyetlent is megbízhatónak tartom
A pontosság igénye – nyomás alatt, erős érdek hatására Negatív/pozitív kép kialakításának motívuma – arra keresünk bizonyítékot, amit látni szeretnénk. Ahelyett, hogy a torzítást kerülnénk, inkább a preferált következtetésünkre keresünk bizonyítékokat – és mindig találunk! Válogatás és csoportosítás kérdése.
A más vélemény előnye – gondolkodásra késztet. Ha mindenki egyetért velünk, nem kell gondolkozni. 168
A benyomástól a cselekvésig benyomás ítélet cselekvés Benyomásaink (mindenképp) torzítottak, de ezt tartjuk valóságnak és ennek alapján cselexünk Felületes, felszínes feldolgozás – kis erőfeszítés
Alapgyakoriság (statisztika) használata – csak ha érdek fűződik hozzá A konkrét tapasztalatainkban jobban bízunk, mint megbízható statisztikákban, általános információkban. X sok zöldséget vásárol – „veginek” ítéljük, pedig a 2milliós városban 3% a vegetáriánus Alapgyakoriság (statisztika) használata – csak ha érdek fűződik hozzá
Szisztematikus, alapos feldolgozás De itt is juthatunk eltérő következtetésre Politológusok
Önfenntartó benyomások elsőbbségi hatás – sokáig fenntartjuk első benyomásunkat szívóssági torzítás – még a cáfolat sem rendít meg „ne vegyék figyelembe az elhangzottakat” nem lehetséges nem figyelembe venni benyomásokkal konzisztens viselkedés keresése önbeteljesítő jóslat – többnyire a bizonytalanok esetében működik
Inkonzisztens információ kezelése „Kimagyarázás” – igényeink szerint. Ellentmondások összebékítése Sokat gondolkodni Alternatívákat mérlegelni Az emlékezetünket is javítja
Változnak-e egyáltalán a benyomásaink? Csak akkor látjuk / fogadjuk el a benyomásunkkal, ítéletünkkel ellentétes dolgokat, ha valami különleges, drámai, vagy kétértelmű dolog történik, vagy ha elvárják tőlünk. Többnyire az állandóságot feltételezzük, abból indulunk ki.
Az emberek viselkedése sajátos helyzetekben éppen személyiségük tükre (nem a helyzet hozza ki belőlük), hiszen maguk választották az adott helyzetet is. Vagy? (Más szóval: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás: azért vagyok ilyen, mert a helyzet ilyen, vagy azért vagyok ilyen helyzetben, mert ilyen vagyok?)
A pontos és a pontatlan benyomás ugyanolyan eljárásokkal keletkezik: Információkat előkeresünk, társítunk, gondolkodunk, következtetünk. Ítéleteinkben benne vannak a szándékaink, torzításaink, tudásunk és annak hozzáférhetősége.
A benyomások keményen tartják magukat.