Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Mire és miért ad pénzt az Európai Unió? • Ami nem új: az Unió strukturális és kohéziós politikája (korábban ezt nem lehetett oktatásfejlesztési célokra használni) • Ami újabb: a évi „lisszaboni fordulat” • leszakadási veszély megértése és a modernizációs kényszer felismerése • az emberi erőforrások és a tudás stratégiai felértékelődése • mindehhez új eszközrendszer hozzárendelése

Az oktatás a közösségi politikában Lisszabon előtt • Az oktatás minden ország belügye – korlátozott uniós szerep • Az 1997-es Amszterdami Szerződéssel létrejött a közös foglalkoztatási politika • A közös foglalkoztatási politikának egyre fontosabb része lett a munkaerő adaptivitásának segítése az egész életen át tartó tanulással • Az egész életen át tartó tanulás egyre tágabb értelmet kapott (része lett a közoktatás is)

Az oktatás a közösségi politikában Lisszabon után • Az oktatás fejlesztése már nem lehet belügy, hiszen ettől függ a közösség egészének a jövője • A nemzeti politikák harmonizálása: a nyitott koordinációs módszerrelnyitott koordinációs módszerrel • Fejlesztés a strukturális és kohéziós politika módosult keretei közöttstrukturális és kohéziós politika • E politikába beépült az oktatás modernizálásának a célja (már erre is lehet a pénzeket költeni) • Az oktatás nemzeti szintű fejlesztését egyre inkább meghatározzák e politika általános céljai és eszközei

Az uniós és a hazai célok • A hazai fejlesztési stratégiák a közösségi célok ismeretében készültek • A főbb érvényes stratégiák • Szakképzési stratégia ( ) • Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért ( ) •A magyar kormány egész életen át tartó tanulási stratégiája (2005) • Új Magyarország Fejlesztési Terv / Társadalmi Megújulás Operatív Program ( ) • Egy hiány: a közoktatás fejlesztésének közép és hosszú távú stratégiája

Köszönöm a figyelmet!

A nyitott koordinációs módszer közös célok közös célok • Megállapodás közös célokbanközös célok • A célok mérhető indikátorokkal és mérföldkövekkel történő megjelölése • A nemzeti akciótervek készítésének előírása • A nemzeti akciótervek és végrehajtásuk közösségi értékelése (indikátorok és mérföldkövek alkalmazásával)

A közös célok rendszere • Átfogó célok (integrált gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányelvek) • Speciális ágazati célok • Közös szakképzési politika (korábbi célok megerősítése – Koppenhága 2002) • Az egész életen át tartó tanulás közös politikája (MELLAR ) • A közoktatásra vonatkozó közös célok (Részletes munkaprogram ) • Az új közös felsőoktatási politika (Európa szellemi tőkéjének mozgósítása… )

Az oktatás modernizálása a strukturális és kohéziós politika keretei között • Általános alapelvek és szabályokÁltalános alapelvek és szabályok • Specifikus szabályok • Európai Szociális AlapEurópai Szociális Alap • Európai Regionális Fejlesztési AlapEurópai Regionális Fejlesztési Alap

A strukturális és kohéziós politika általános alapelvei • Kiegészítő jelleg, összhang a nemzeti célokkal • Programozás • Partnerség • Területi szintű végrehajtás (regionalitás) • A beavatkozások arányossága • Megosztott irányítás (EU és tagország) • Addicionalitás (saját + kapott források) • Esélyegyenlőség szolgálata • Fenntarthatóság

Általános szabályok •A 2007-től a támogatható célok egyike az emberi tőke fejlesztése •Ezen belül három cél:

Az ESZA célok Támogatható tevékenységek:

Az ERFA célok Támogatható tevékenységek: