NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás

Ökológiai lábnyom, szénlábnyom meghatározás

Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevételének jelzésére, az alábbi elvek szerint: Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a területnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és más fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.

Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, mely a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) kiszámításához az embereknek mindazon energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.

Ökológiai lábnyom Életminőség mutató, amely egy-egy ország vagy régió életmódjának a környezetre gyakorolt hatását számszerűsíti, megmutatva, hogy az ott lakók „mekkora lábon élnek”, azaz mekkora terület képes őket eltartani. Hat tényezőből tevődik össze

Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat- változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa- felhasználás alapján becsült terület Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága

Ökológiai lábnyom: Minden emberi tevékenység használ földterületet 6 tényezőből tevődik össze Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha, Kanada: 8,56 ha, Norvégia: 8,17 ha http://www.okologiailabnyom.hu/index.php?l=hu&p=jelenlegihelyzet

Az ökológiai lábnyom alakulása 1961 és 2005 között: 1987-óta ökodeficit!

Ökológiai (biológiai) kapacitás: hány ha biológiailag produktív terület áll rendelkezésre világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökológiai lábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség. (Ha a különbség pozitív, akkor ökológiai tartalék van, ez a jó helyzet!)

2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népessége mellett az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 ha. Ez az adat Magyarországon fejenként 3,7 hektár. Azaz mind a hazai, mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (A világban tehát ökológiai deficit van: ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.)

Ökológiai lábnyom térségenként biológiai kapacitás ökológiai hiány Afrika 1,33 1,73 -0,4 Ázsia/Csendes-óceán 1,78 1,11 0,67 Észak-Amerika 11,7 6,2 5,5 Kelet-Európa 4,9 3,1 1,7 Nyugat-Európa 6,3 2,9 3,4 Világ 2,85 2,18 Ökológiai lábnyom országonként ország neve lakossága ökológiai lábnyom hektár/fő Kanada 30 millió 7,7 Egyesült Államok 268 millió 12,2 Brazília 167 millió 3,1 Franciaország 58,4 millió 4,1 Nagy Britannia 58,5 millió 5,2 Dél-Afrikai Köztársaság 43,3 millió 3,2 India 970 millió 0,8 Kína 1 milliárd 250 millió 4,3 Japán 125,7 millió Ausztrália 18,5 millió 9 Magyarország 10,2 millió 5

Mit jelent ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? Környezeti ártalmak: Vízhiány Talajerózió Elsivatagosodás Mezőgazdasági termelékenység stagnálása Fajpusztulás Halászat összeomlása Talajvízszint csökkenése Legelők kimerülése Klímaváltozás

Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2005

Szénlábnyom meghatározása (Carbon Footprint, CFP) 1. Az ökológiai lábnyom számításból eredeztethetően Annak az erdőterületnek a nagysága, mely szükséges ahhoz, hogy a kibocsátott szén-dioxidot elnyelje Egy ország szén-dioxid kibocsátása alapján adja meg az adott országra nézve (ill. adott népességszámhoz tartozóan) a szénlábnyomot területegységben. 2. Módszertani alapját az LCA és a PAS 2050:2008 Irányelvek adják A szénlábnyom az a szén-dioxid mennyiség, amely ugyanakkora globális felmelegedést okoz, mint a keletkezett ÜHG-k összesen A szénlábnyom-elemzés egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyiségének, környezeti hatásának meghatározása.

PAS 2050 Ennél a módszernél is a termék teljes életciklusát tekintjük, de hatáskategóriaként csak a globális felmelegedést vesszük figyelembe. A GWP számítási képletét veszi alapul Súlyozási képleteket alkalmaz (pl. használati és ártalmatlanítási fázis, széntárolás, újrahasznosítható anyagok figyelembe vétele)

A PAS bemutatja, hogyan értékeljük egy termék előállításához és használatához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását annak élettartama során. • Alapanyagok • A gyártás minden lépése • Szállítás / disztribúció • Felhasználás • Hulladékok kezelése

szociális, gazdasági és környezeti A fenntartható fejlődés három alappillére: szociális, gazdasági és környezeti Rendszerben kellene gondolkodni, ahol: természeti, társadalmi és gazdasági célok egyaránt megvalósulnak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenntartható_fejlődés A fenntartható fejlődéshez: szemléletformálásra és értékrend váltásra van szükség

Ideális társadalom: Megvédi és fejleszti környezetét : Hatékonyan használja a természeti erőforrásokat Újrahasznosítással minimalizálja a hulladéktermelést Úgy korlátozza a környezetszennyezést, hogy nem károsítja a természeti rendszereket Értékeli és védi a természet sokféleségét http://www.gyulavarikastely.hu/index.php/fenntarthato-fejlodes/ Napkollektor

Ideális társadalom: Kielégíti a társadalmi szükségleteket Emberi léptékűvé formálja a településeket Értékeli és védi a sokféleséget Jól működő, tartós, tetszetős épületeket, szabad tereket hoz létre, s azokat tovább fejleszti Biztonságos, tiszta és kellemes környezettel védi az emberi egészséget és kényelmet Az egészségügyi ellátásban a megelőzésre és a gondoskodásra helyezi a hangsúlyt

Ideális társadalom Élénk helyi gazdaságot teremt Támogatja a gazdaság eredményességét Élénk helyi gazdaságot teremt Értékeli a társadalmi tevékenységeket Ösztönzi a közlekedési ártalmak minimalizálását Mindenki számára megteremti a kultúra, a szabadidő és a pihenés könnyen hozzáférhető lehetőségeit

Díszfényeket kapcsoltak le A Föld órája Díszfényeket kapcsoltak le Március hónap utolsó szombatján fél kilenctől fél tízig Világméretű lekapcsolási mozgalom a világ 147 országának több mint 5000 városa csatlakozott WWF szerint: arra emlékeztet, mennyire áramfüggővé vált az emberiség. Láchíd (http://www.origo.hu)

A Föld órája A pisai ferde torony A müncheni katedrális és a városháza

Az LCA és a CFP terméktervezési folyamatba való beépítésének lehetőségei

Rövid ismétlés Terméktervezés

Fontos a logikai összefüggés: I igény F funkció F(h) funkcióhordozó (termék)

A terméktervezési folyamat szakaszai: Előkészítő szakasz Információs szakasz -információ elemzés -igényelemzés -funkcióelemzés -funkció- költségelemzés Alkotó szakasz Megvalósítás szakasz

Előkészítő szakasz három lépése: Termék kiválasztása, feladat megfogalmazása Team összeállítása Munkaterv készítése

Információs szakasz: Információ elemzés Tényhelyzet Tervcél készítés Igényelemzés Vállalkozói elvárások összegyűjtése Funkcióelemzés Funkciók megfogalmazása Funkciók rendezése, funkciófa elkészítése Funkcióköltség elemzés Funkciók rangsorolása, súlyozása Funkció-, költségkritikus pontok megállapítása A termék gyenge pontjainak összefoglalása Funkcióteljesítés mértékének megállapítása

Alkotó szakasz: Ötletek feltárása Ötletek durva becslése, szelektálása Ötletek részletesebb kidolgozása Ötletek műszaki-gazdasági elemzése Optimális változat kialakítása Team-javaslat összeállítása

Megvalósítási szakasz: Gyártás-előkészítés Piac-előkészítés Gyártásszervezés Arculattervezés Csomagolástervezés Termékpálya tervezése, szervezése Reklámhadjárat tervezése, szervezése Eladástervezés, -szervezés, piacbevezetés előkészítése Számbavétel, értékelés 0. sorozat indítása

A termékpolitika koncepcióváltása Teljes életciklus figyelembevétele Termék életgörbe figyelembevétele

Jelenlegi tendenciák a termékvilágban gyorsulnak a termékváltások rövidül a termék életciklusa gyorsulnak a szokásváltozások még mindig ”divat” az eldobható termék a divat hatására a vevői motivációk érzelmi töltései erősödnek

A megváltozott politikai feltételek miatt a termékfejlesztési folyamat nem követheti a korábbi szemléletmódot – új termék és technológia tervezési követelményekre van szükség.

Az anyagáramlás ne egyirányú, hanem visszacsatolásokat is tartalmazó ciklusokból álljon Kerülni kell az anyagpazarlást, növelni kell az anyagkihozatalt, az egységnyi anyagra jutó értéknövekedést

Csökkenjen az energiaveszteség, javítani kell a hatásfokot, növelni kell az egységnyi energiára jutó értéknövekedést A tervezés középpontjában a funkciók álljanak Legyen megelőző jellegű a környezet védelme

Folyamatosan szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés alapelveit, a környezetszennyezés minimalizálását Alkalmazkodni kell a természet adottságaihoz Növelni kell a létrehozott érték megbecsülését

Célok az új koncepció létrehozásakor Az LCA ne csak önálló alkalmazásként létezzen, hanem a terméktervezési folyamat részeként működjön

Célok az új koncepció létrehozásakor Teljes életciklus feltérképezése

Célok az új koncepció létrehozásakor Ágazati szinten algoritmusok kialakítása, majd ezek alkalmazása – országos koordinálás

Célok az új koncepció létrehozásakor Ezáltal egy új terméktervezési metódust hozunk létre!

Az igényekre épülő funkcióelemzés, majd a változatok adják az LCA alkalmazásának lehetőségét. Az elemzéssel a minimális környezetterhelést adó termékváltozatot keressük.

Az új terméktervezési folyamat előnyei Érvényesülnek a fenntartható fejlődés alapelvei Életciklus-elemzés és értékmenedzsment összekapcsolása Komplexen optimalizálható (csökkenthető) a környezeti kockázat

Az új terméktervezési folyamat előnyei Kiszámítható, tervezhető az újrafelhasználás, újrahasznosítás Javul a marketingmunka hatékonysága Javul a hulladékgazdálkodás tervezhetősége

Az új terméktervezési folyamat előnyei A logisztikai folyamatok hatékonyabban tervezhetők Anyagellátás, kooperáció elősegítése (LCI elemzésével) Elemkészletek kialakításával gazdaságosabbá tehetjük a folyamatot

Köszönöm a figyelmet! Az ökológiai lábnyom mérőszáma – nagyon hivatalosan – azt mutatja meg, mekkora föld- és vízterületre van szüksége adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak ahhoz, hogy életben maradjon és a szemetének is legyen helye.

Környezetbarát termékjelek Környezetbarát termékjelek célja: A környezet iránti felelősségtudat erősítése A gyártók, forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb termékek, eljárások bevezetésére Fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről, szolgáltatásokról Azt az információt sugallják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű és a piacon jelentős környezeti előnnyel bír

Gyártó által megalkotott termékjelek Alkalmazási szabályai: Az embléma legyen a termék környezeti teljesítményével arányosan hivalkodó Ne legyen összetéveszthető más címkével Mindig magyarázzuk az embléma tényleges jelentését Ne túlozzunk, ne hazudjunk Lényeges környezeti kulcsjellemzőt emeljünk ki Készüljünk részletes, csatolható információval, ismertetővel Építsük be a jellemzőt a termékkel kapcsolatos reklámokba