Kompetenciák; OKM PPK - 2011. március 31.

Diagnózis – Nagy József rendszerezése mentén Az expanzió lehetőségei kimerültek, a folyamatos (gazdasági, technológiai, tudományos) fejlődés egyre növekvő szükségleteit (a szellemi potenciál további növekedését) csak a képzés eredményességének és hatékonyságának növekedésével lehet kielégíteni. Mitől remélhető a szellemi potenciál növekedése? További ismeret- és érintettség növekedés Tevékenység központú modellek Kompetenciafejlesztő vezérelv

Az oktatás expanziója: kik járnak iskolába Normál eloszlás A népesség %-a Szórás Kumulatív % IQ (TK) 70 85 100 115 130 általános (8) közép (12) alap szint (15) Iskolafokozat (év) mester szint (17) PhD (20)

A kompetencia-modell A kompetencia: meghatározott funkció teljesítésére való alkalmasság, amely döntések és kivitelezések által érvényesül. A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer, döntésre és kivitelezésre való alkalmasság. a döntések feltétele a motiváltság A kivitelezések feltétele a képesség

Kompetencia hierarchia (pedagógiai tevékenység → elérendő szint) Személyes kompetencia Szociális kompetencia Kognitív kompetencia Speciális kompetenciák

Személyes (perszonális) kompetencia A személyes kompetencia egy adott helyzetben a döntésekhez motívumokat aktiválva, a kivitelezéshez mozgósítva és viszonyítási alapként használva a szokásokat, mintákat, rutinokat, készségeket, ismereteket – segíti az egyént. Aktiválható motívumok: Önvédelmi Önellátási Önszabályozási Önfejlesztési Speciális motívumok

Személyes (perszonális) kompetencia Önvédelmi Szabadságvágy, önállósulási-, öntevékenységi vágy, egészségvédő, identitásvédő motívumok Önellátási Biológiai-, komfortszükségletek, mozgás- és élményszükséglet, stb. Önszabályozási Önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok, stb. Önfejlesztési Önértékelés, önmegismerés, önfejlődés, stb. vágya És a hozzájuk tartozó szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, normák, értékek

Szociális kompetencia Közérdek – proszociális kompetenciák, Közös érdek – kooperatív kompetenciák, Eltérő érdek – vezetési kompetenciák, Érdekütközés – versengési kompetenciák

Kognitív kompetencia Az információfeldolgozást (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás, stb.) megvalósító rendszer. Fontosabb kognitív motívumok: Megismerési-, felfedezési vágy, játékszeretet, alkotásvágy, tanulási sikervágy, kudarckerülés, elismerésvágy, kötelességtudat, ambíció. Fontosabb kognitív képességek: Tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás.

Kompetenciafejlesztés A kompetenciák a döntés és kivitelezés meg- valósulását szolgáló motívum- és képesség rendszerek. A kompetenciák fejlesztése motívumrendszereik és képességrendszereik fejlesztésével valósítható meg. Ennek feltétele, hogy ismerjük a fejlesztendő kompetencia motívumainak fajtáit, készletét, és fejlesztendő képességeinek fajtáit, készletét.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás képessége Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Kognitív kompetencia Kognitív kompetencia Komplex kognitív képességek Egyszerű kognitív képességek Kognitív komponensek (rutinok, készségek, ismeretek) Pl. komplex kommunikációs képesség Beszéd és beszédértés hangképzés, hangsorfelismerés, stb. Írás és olvasás (szövegértés) Ábrázolás és ábraolvasás Tapasztalati és értelmező nyelvtudás

Országos kompetenciamérés Célok: Információszerzés a tanulók néhány kulcskompetenciájának szintjéről összehasonlíthatóság Iskola, iskolahasználó, fenntartó számára Mérési-értékelési kultúra fejlesztése Iskola, fenntartó Radikális és rapid kimeneti szabályozó Kompetenciamérés + érettségi > > NAT + helyi tanterv

Keresztmetszeti vagy longitudinális mérés? Időpont „Mért” évfolyamok Mért kompetenciák 2001. nov. 5. és 9. Mat. és szövegértés 2003. máj. 6. és 10. 2004. máj. 6., 8. és 10. 2006. máj. 2007. máj. 2008. máj. 4., 6., 8. és 10. 2009. máj. 2010. máj. 2011. máj.

A szövegértésről Az országos mérés tartalma – szövegértés, szövegalkotás: Írott nyelvi szövegek megértése, használata, az arra való reflektálás képessége Új tudás megszerzésének eszköze A mindennapos kommunikáció eszköze Tartalmi területek: Elbeszélő Magyarázó Dokumentum szövegek Gondolkodási műveletek: Információ visszakeresés Kapcsolatok, összefüggések felismerése Értelmezés

A matematikai eszközhasználat tesztje Tantervfüggés: figyelembe veszi a tantervet, de nem annak követelményeit kéri számon (contra PISA) Mérési célja: a matematikai eszközhasználat szintje A matematikai eszközök használatának felismerése és képessége életszerű helyzetekben Megértési, elemzési képesség A matematikai eszköztár készségszintű használata A matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban (praktikus háztartási ügyek, pénzügyek, közélet, utazás, stb.)

Tartalmi területek–gondolkodási műveletek Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűségük Gondolkodási műveletek: Tényismeret és rutinműveletek Modellalkotás , integráció Komplex megoldások és kommunikáció

Mennyiségek és műveletek Számok, számítások, műveletek, műveleti tulajdonságok, Számhalmazok, Oszthatóság, oszthatósági szabályok, számrendszerek, Mérés, mértékegységek, mérési pontosság, átváltások.

Hozzárendelések és összefüggések Mennyiségek egymáshoz rendelése, összefüggések felismerése, ábrázolása, adatleolvasás, sorozatok, stb. Arányosságok Egyenletmegoldás, algebrai kifejezések összehasonlítása Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése, matematizálása Szabályosság felismerése, szabálykövetés Halmazok, halmazműveletek, tulajdonságaik Logika

Alakzatok síkban és térben Alakzatok tulajdonságai, felismerése, komponensekre bontása Geometriai transzformációk, szimmetriák, egybevágóság, hasonlóság Dimenziók, testek és hálóik, nézeteik, vetületeik ábrázolása Tájékozódás síkban és térben, koordináta rendszerek, térelemek helyzete Trigonometrikus összefüggések alkalmazása

Események statisztikai jellemzői és valószínűségük Adatgyűjtés, adatok megjelenítése Statisztikai számítások Statisztikai mutatók értelmezése, elemzése Valószínüségszámítás Kombinatorika Gráfok, modellként alkalmazásuk

Tartalmi területek – tantervi területek Mennyiségek és műveletek Számolás Mérés Hozzárendelések és összefüggések Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika Alakzatok síkban és térben Geometria Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Kombinatorika Valószínűség-számítás Leíró statisztika, gráfok

Gondolkodási műveletek Tényismeret és rutinműveletek Felidézés, azonosítás, számítások elvégzése, mért érték leolvasása, adatgyűjtés, osztályozás, halmazba sorolás, rutinproblémák megoldása begyakorolt algoritmusok alapján. Modellalkotás , integráció A problémát leképező egyenletrendszer; grafikonkészítés; a probléma algebrai kifejezésekkel, ezek közötti összefüggésekkel való megragadása; ismert módszerek, műveletek, információk kombinálása. Komplex megoldások és kommunikáció Újszerű problémák, melyek megoldásához összetett matematikai modellalkotás, önálló megoldási stratégia kidolgozása, világos, pontos fogalmazás és érvelés szükséges;

Gondolkodási műveletek Tartalmi területek Tényism, rutinműv. Modellalk., integráció Komplex megoldá-sok Tartalmi terület aránya Mennyiségek és műveletek 10-15 5-10 15-20 3-5 35-40 20-25 Hozzárendelések és összefüggések 25-30 Alakzatok síkban és térben események stat. jellemzői és valószínűsége Gondolkodási műveletek aránya 45-55 100

Feladattípusok Feladattípus Arány Feleletválasztós Egyszerű választás 60% Alternatív (i v. h.) Nyilt végű Rövid válasz 20% Többlépéses számolás, hosszú válasz

Alkalmazási, műveleti szint Tevékenység Feladattípus Felismerés (reproduktív) Azonosítás, kiválasztás, sorképzés, összehasonlítás Zárt-végű Többszörös választás Alternatív vál.,illesz. Összehasonlítás Soralkotás Kapcsolás, aktív felidézés (reproduktív) Leírás, jellemzés, megnevezés, felsorolás, feliratozás, ábrázolás Nyíltvé-gű Rövid válasz Hosszú válasz Kivitelezés, szabálykövetés (integratív) Számítások elvégzése, szerkesztés, algoritmuskövetés Összefüggő válasz Értelmezés, elemzés (kreatív) Összefüggés kifejtése, bizonyítás, diszkusszió

1. képességszint egyszerű, ismerős kontextusú feladatok a szükséges információ könnyen kinyerhető a feladatból a megoldáshoz szükséges, többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik. jól begyakorolt számítások elvégzése, műveletek végrehajtása a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése

2. képességszint egyszerűbb szituációban megjelenő problémák átlátása az ismerős eljárások, algoritmusok, képletek megfelelő alkalmazása adatok egyszerű megjelenítése, ábrázolása egyszerű műveletek végrehajtása különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal.

3. képességszint bizonyos szituációk matematikai értelmezése a probléma megoldásához a megfelelő stratégia kiválasztása és alkalmazása modellek alkalmazása és ezek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása különböző reprezentációk alkalmazása és értelmezése gondolatmenet, értelmezés megfogalmazása, leírása

4. képességszint fejlett matematikai gondolkodás, érvelés és önálló matematikai modell megalkotása általánosítási képesség, az ismeretek magabiztos alkalmazása újszerű probléma megoldásakor a különböző reprezentációk kezelése és értelmezése logikus érvelés A problémamegoldással kapcsolatos gondolatok megfelelő kommunikálása

szövegértés

Elemzési, fejlesztési lehetőségek Vezetői döntés: „Elég” az iskola, az évfolyam országos összemérhetősége, megítélhetősége Osztály- és egyéni szintű értékelés, fejlesztés a cél (saját forrást igényel) Keresztmetszeti mérés Évfolyam szinten - vállalható v.sz.-gel működik Osztályszint (mintavétellel) Az egyén szintjén (teljes körű feldolgozás) Longitudinális mérés 6., 8., 10. megoldott, kérdés:a 12. évf.-on van mérés?

Teljes körű feldolgozás Tanulói képességszintek vizsgálata Feladatnehézség szerinti vizsgálat Gondolkodási műveletek szerinti vizsgálat Tartalmi területek szerinti vizsgálat Feladattípusok szerinti vizsgálat Összefüggésvizsgálatok: Teszteredmény – dolgozatjegyek - évvégi jegy Teszteredmény – érettségi írásbeli (Deklaráltan mást mérnek!) Tényleges és elvárható érték

PISA 2006: A tanulók természettudományos tudáskülönbségének az iskolák közötti különbségből fakadó hányada (%)

Matematika teljesítmény Szövegértés teljesítmény Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint % Fiúk Lányok 80 Matematika teljesítmény 70 60 50 40 30 20 10 Korea Kanada Dánia Svájc Japán Hollandia Írország Belgium Izland Ausztria Mexikó Finnország Új-Zéland Ausztrália Csehország Svédország Szlovákia Luxemburg Norvégia Portugália Franciaország Németország Magyarország Spanyolország Lengyelország Olaszország Görögország Törökország Egyesült Államok Szövegértés teljesítmény OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.

Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5a, p 354. OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

A 10. évf. tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba járó tanulók 591 4 osztályos gimnáziumba járó tanulók 561 szakközépiskolai tanulók 493 szakiskolai tanulók 408 A 10. évf. tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, iskolatípus szerint (+- 50% szórás); 2006. évi országos kompetenciamérés N = kb. 44 ezer fő

Szakiskola, szakmunkásképző egyetemi diploma 580 főiskolai diploma 551 érettségi 515 Szakiskola, szakmunkásképző 470 8 osztály 426 0-7 osztály 373 A 8. évfolyamos tanulók átlagos olvasási-szövegértési teszteredményei, társadalmi hovatartozásuk (édesanyjuk legmagasabb befejezett iskolai végzettsége) szerint Forrás: 2006. évi országos kompetenciamérés (90 ezer gyerek egyéni adatai alapján)