Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig

Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bírósági szerkezet V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljárásjog Institut für Ostrecht München 2

Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés Közigazgatási bíráskodás átalakulóban van: - szervezet: 2013 óta „közigazgatási és munkaügyi bíró- ságok“ - eljárásjog: új Pp. kodifikálása elkezdődött átfogó reformok előtt és alatt a meglévő helyzetet fel- mérni, és a változtatásra szoruló kérdésköröket azono- sítani kell (diagnózis) => az alapos diagnózis alapján megalapozott reformokat (a terápiát) lehet kialakítani Institut für Ostrecht München 3

Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (1) (- 1867: Ausztria: Verwaltungsgerichtshof) : igazságszolgáltatási reform: modern „pol- gári“ igazságszolgáltatási rendszer megteremtése : pénzügyi közigazgatási bíróság (1883:XLIII. tvc.) /97: magyar királyi közigazgatási bíróság (1896: XXVI. tvc.) hatáskör: taxáció (később bővült); eljárás: 1896:XXVI. tvc.; bírák: külön életpálya (bírói függetlenséggel) : hatásköri bíróság (1907:LXI. tvc.) : munkásbiztosítási bíráskodás (1921:XXXI. tvc.) Institut für Ostrecht München 4

Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (2) : közigazgatási bíróság és hatásköri bíróság fel- számolása (1949:II. tvc.) : Népköztársaság (1949:XX. tv.) : Pp. (1952:III. tv.): semmilyen utalás k.b.-ra : Áe. (1957:IV. tv.) + Pp.-módosítás (1957:VIII. tv.): egyes államigazgat. határozatok bírósági felülvizsgálata : Pp.-módosítás (1972/26. tvr.): XX. fejezet: „Az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perek“ : Pp. XX. fejezete új címet kap: „A közigazgatási perek“ (1991:XXVI. tv.) Institut für Ostrecht München 5

Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (1) : a közigazgatási bíráskodás bekerül az Alkot- mányba: 50. § (2) bek., 57. § (5) bek. (1989:XXXI. tv.) => Pp. és Áe. reformját tette szükségessé - 32/1990. (XII. 22.) AB: a k.b. bevezetését sürgette - k.b. törvényi alapja: 1991:XXVI. tv. - hatáskör: rendes bíróságok (változatlanul) - eljárás: Pp. XX. fejezete (változatlanul) - bírói út: generálklauzula taxáció helyett (átmeneti kivétel: szabálysértések), kiegészítés: 2005:XVII. tv Institut für Ostrecht München 6

Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (2) ma: Alaptörvény: lényegében tartalmilag változatlan az alkotmányjogi helyzet - jogállam: B) cikk (1) bek.: anyagi/érdemben vett k.b. in- tézményi garanciája - bírósági hatáskör: 25. cikk (2) bek. b) pontja - egyéni jog a bírói útra: XXVIII. cikk (7) bek. - bírósági szervezet: 25. cikk (4) bek. 2. mondata (hatá- lyon kívül helyezte a 4. Alaptv.-módosítás) - általános eljárási garanciák: XXVIII. cikk (1) és (7) bek Institut für Ostrecht München 7

Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (1) 2011: nagyobb igazságügyi reform: Bszi. (2011:CLXI. tv.), Bjt. (2011:CLXII. tv.) - bírósági szerkezet: 2013.I.1. óta: „közigazgatási és munka- ügyi bíróságok“ jogállásuk: hasonló a járásbíróságokéhoz: törvényszék ki- helyezett egysége => nem önálló bírósági ág, de a rendes bírósági szerketezen belül viszonylag önálló helyzet - fórumrendszer: 1. fokon kihelyezett közigazgatási (és mü.) bíróság, 2. (törvényszék) és 3. (Kúria) fokon rendes bíróság: Institut für Ostrecht München 8

Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (2) „álvegyes rendszer“ (  „valódi“ vegyes rendszer, pl. Szlové- nia, Horváto., Cseho.): felemás megoldásnak látszik - önálló közigazgatási bírói életpálya: egyes elemek meg- vannak, de összefüggő, rendszeresített, elkülönülő k.b. élet- pálya nem létezik: felemás megoldás itt is Institut für Ostrecht München 9

Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (3) összegezve: - bírósági szerkezet: diagnózis: szerkezet működőképes, de „furcsa képet“ nyújt terápia: nem szakmai, hanem politikai kérdés - közigazgatási bírói életpálya: diagnózis: szakmai és jogállami okokból előnyös az elkülö- nülő életpálya terápia: külön életpálya létrehozása (bármilyen bírósági szerkezetben lehetséges) Institut für Ostrecht München 10

Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (1) Közigazgatási per eljárási jogalapja: Pp. (szocialista marad- vány) a XX. fejezet (kevés számú) speciális közigazgatási peri szabály + a Pp. általános szabályai, elvei: felemás megol- dás a Pp. általános szabályai alkalmatlan a közigazgatási perek szakszerű lebonyolításra: - a per célja: szubjektív jogvédelem  szubjektív és objektív jog védelme, jogállam és hatalommegosztás érvényesítése Institut für Ostrecht München 11

Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (2) - a felek egyenjogúsága: a perbeli jogviszonyban azonos jogállású, egymás mellé rendelt magánfelek  a perbeli jog- viszonyban a felek alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak => a perbeli „fegyveregyenlőség“ külön intézkedést igényel - rendelkezési elv: a felek a pertárgyat szabadon határozzák meg és jogairól, kötelezettségeiről szabadon rendelkezhet- nek  az egyik fél (közigazgatás) nem jogairól vitatkozik, hanem közjogi jogosítványairól, jogállmi joghoz és közjóhoz kötöttsége miatt ezekről, gyakorlásukról nem rendelkezhet Institut für Ostrecht München 12

Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (3) - bizonyítás: bizonyítási teher és tényekről való szabad ren- delkezés  tényállás hivatalbóli tisztázása és valódi tény- álláshoz kötöttség polgári és közigazgatási per közös alapelvei: nyilvánosság, nyelvhasználat, perköltség (részben azonos), jogi képviselet (részben azonos) => kevésbé fontos, a per jellegét kevésbé meghatározó alapelvek diagnózis: modern polgári perjog alkalmatlan terápia: külön közigazgatási perjog létrehozása Institut für Ostrecht München 13