Petőfi Sándor Életrajz-életmű
Petőfi Sándor
Család 1823. január 1.(?) Kiskőrös (az anyakönyvben Petrovics néven jegyzik be) Apa: Petrovics István (kocsmáros, mészáros) Anya: Hrúz Mária (cselédlány)
Kiskőrösi szülőház
Tanulmányok Kiskunfélegyháza Kecskemét Szabadszállás Sárszentlőrinc Pest (evangélikus majd piarista gimnázium) Aszód (1835-38) Selmecbánya (1838) Pápa (református kollégium) Iskolai évei alatt műveltsége kiteljesedik, megismerkedett a klasszikus irodalommal, németül, angolul és franciául tanult
Vándorévek 1838 és 1843 közt bejárja az országot házitanító Ostffyasszonyfán 1839-ben katonának áll (Sopron), de testi gyengesége miatt ezt a tervét feladja 1841-42 újra Pápán tanul, itt ismerkedik meg Jókai Mórral Többször is elszegődik vándorszínésznek (pl. Székesfehérváron, Kecskeméten, Pozsonyban játszik) Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából szerez pénzt 1843-ban Pesten a Külföldi Regénytár számára fordít 1843-44 telén Debrecenben nyomorog, elhatározza, Pestre megy és Vörösmarty pártfogását kéri
Írói pályája 1842 az Athenaeum-ban három költemény jelenik meg tőle (elsőként A borozó) 1843 az Athenaeum, Regélõ, Életképek, Szivárvány című lapok számos költeményét közli Korai verseit (népdalait) Pönögei Kiss Pál álnéven jelenteti meg
1844-45 1844 nyarán szerkesztősegéd a Pesti Divatlapnál Szerkesztő: Vahot Imre
A helység kalapácsa 1844-ben születik meg A helység kalapácsa (augusztus-október)
1844 1844-ben jelent meg verseinek első kötete 1844 áprilisától júniusig Dunavecsén a szüleinél tartózkodik 1844 János vitéz (november), 1845 márciusában jelenik meg
Dunavecse-Petőfi ház
1845 1845-ben jelent meg a fiatalon elhunyt Csapó Etelkának (1845. január 7.) emléket állító Cipruslombok Etelka sírjáról című versfüzete Az 1845-ös felvidéki körutazást örökíti meg az Úti jegyzetek című útirajz és a Szerelem gyönyörei című versgyűjtemény (utóbbi versek ihletője Mednyánszky Berta) 1845 megjelenik költeményeinek második füzete
Felhők 1845-46 telén pesszimista kedélyállapotban születnek meg a Felhők ciklus epigrammái (A verscilus veresei a kötetben az alábbi dátumozással szerepelnek: Szalkszentmárton 1846. március 10. előtt
Tigris és hiéna - A hóhér kötele 1846 elején készült a Tigris és hiéna című dráma, később A hóhér kötéle című regényén dolgozott Petőfi Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe
Szendrey Júlia 1846. szeptember 8. a nagykárolyi megyebálon megismeri Szendrey Júliát 1847-ben házasodnak össze
1847 1847-ben elolvasta Arany Jánosnak a Kisfaludy Társaság pályázatára küldött Toldiját és szoros barátságot köt Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete.
1848. március 15. 1848. március 15. a pesti forradalom és Petőfi napja. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője.
Pilvax Petőfi javaslatára határoztak úgy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban, hogy az eredetileg 19-re tervezett népgyűlést azonnal meg kell tartani.
A 12 pont és a Nemzeti dal
1848 tavasz-nyár Petőfi radikális nézeteit újságjában (Március 15.) és verseiben egyaránt hirdeti A népképviseleti országgyűlési választásokon azonban éppen emiatt nem választják meg követnek választókörzetében
Az apostol 1848 nyarán a politikai kudarc hatására születik meg Az apostol című „hosszú költemény” Az apostol csak a költő halála után, 1851-ben jelkent meg nyomtatásban
1848 őszétől 1848 őszétől Petőfi katonai szolgálatba lép 1848.december 15-én születik Zoltán nevű fia 1849 elejétől Bem seregében szolgál, májustól őrnagyi rangot visel
„Szörnyű idő…” Utolsó versét Mezőberényben írta, ahol feleségével és kisfiával töltött néhány napot 1849. július 25-én újra csatlakozik Bem seregéhez
Segesvár 1849.július 31. Petőfi 1849, július 31-én a segesvári ütközetben Fehéregyháza határában tűnt el Barátai, pályatársai és kortárs olvasói még sokáig hittek abban, hogy túlélte az ütközetet és hazatér, feltehetően ebből nőtt ki a manapság is újra meg újra megújuló Petőfi legenda