A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére Hegyi Ildikó cikke alapján

A környezeti hatásokra kialakuló érzelmek A környezet állandóságának jelentősége  biztonságérzet az egyéni sajátosságok  gyermek más-más érzelemmel reagálhat a körülötte lezajló eseményekre, az előzetes tapasztalatok, élmények szerepe gyermekközpontú nevelés és megelőzés az erős intenzitású érzelmek „kezelésének” mikéntje modellértékűvé válhat.

A tárgyi környezet és az óvodásgyermek érzelmei Biztonság Önállósodás Folyamatos érdeklődés Az esztétikai érzelmek és a tárgyak külső tulajdonságai Az erkölcsi érzelmek a tárgyak használatával, azoknak rendeltetésszerű felhasználásával és kezelésével kötődnek össze.

A tárgyak felhívó jelei, tulajdonságai A szín – amiről a színek beszélnek a világos szín - jobb hangulat, magasabb a tevékenységi szint, a színek összességében befolyásolják az egészségügyi állapotot, minden életkorban a piros-kék színre reagálnak az emberek leginkább. a különböző vérmérsékletű típusokhoz más-más színt „rendelt” Galenos.

Az alak/forma – a nevén nevezés alapja a gyermekek az ívelt, kerek, gömbölyű tárgyakhoz jobban vonzódnak. A nagyság/méret – a téri elhelyezkedés variációi A súly - a tapasztalatszerzés lehetséges akadálya Az anyag – „miből lesz a cserebogár?” A mennyiség – raktáráruház vagy ésszerűség A praktikusság – a tárgyak „haszna”

A szociális környezet és az óvodásgyermek érzelmei Az első találkozásnál történő vizuális érzékelés az alap, amire ráépül a hang-illat-tapintás ingerek sokasága. Ezután alakul ki a gyermekben az érzelmi kép – „szimpatikus, elfogadom” , vagy „unszimpatikus, nem fogadom el” döntése.

Az óvónő érzelmi elfogadását, illetve elutasítását befolyásoló tényezők A megjelenés – hogy nézel ki? A beszéd – csendben, nyugodtan, lassan A gyermekközeliség fizikai megvalósítása Az illat – de jó szagod van! A mozgás – karót nyeltél?

Társkapcsolatok az óvodában Szimpátia és antipátia a csoportban: ki mellé ül le rajzolni, reggelizni, mesekönyvet nézegetni, többször is, ki mellé fekszik, választja ki ágyát (és miért ne lehetne egymás mellé fektetni a kölcsönösen szimpatizálókat?!), kivel játszik legtöbbet, kinek a kezét fogja szívesen a sétánál, körjátéknál, kivel tart kapcsolatot az óvodán kívül is.

A társ iránti igény válfajai életeleme az állandó interakció, az „áldozatkeresés”, akik nem tudnak meglenni a másik nélkül. inkább a magányos foglalatosságot kedvelik. Szűk körben tartanak kapcsolatot és időnként igénylik a rövidebb elszigetelődést. A társas befolyás

Az óvodán kívüli környezeti szocializációs hatások sokasága Háztartás fogyasztás, munkavégzés, a szabadidő és rekreáció tevékenységformák tömegtájékoztatás, az írott és az elektronikus hírközlés, a művészet, a települések helyi információs felületei