Művelődés-gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Művelődés-gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Művelődés-gazdaságtan

2 Kultúra definíciója Tágabb értelemben Szűkebb értelemben
Egy adott emberi közösség sajátos, egyedi látásmódja, amely magában foglalja a társadalom szellemi és anyagi létkifejezését, magatartásmintáit és hitrendszerét. Szűkebb értelemben A művészetek köre, művelődés, ezek létrehozása, megőrzése, közvetítése és befogadása.

3 A kulturális javak sajátosságai
Információs termékek Élmény / tapasztalati jószág jelleg Hasznosságérzet: függ a felhalmozott kulturális tőkétől Forrásai: Maga a fogyasztási folyamat Előzetes információszerzés és feldolgozás Iskolai és iskolán kívüli tanulás, képzés, önképzés Szenvedélyjószág jelleg Magán-, köz- és vegyesjavak Hová tartoznak a kulturális javak?

4 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről
1. A kultúra extern hatásai Externáliák: külső gazdasági hatások 2 típus: Negatív: a máshol megjelenő hatás negatív irányú kárt okoz Pl. környezetszennyezés, zaj, benzingőz Pozitív: a közösség összhasznát növelő hatás Pl. kultúra, képzés

5 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről
1. A kultúra extern hatásai Kulturált ember viselkedése, kreativitása Helyi-nemzeti identitás, presztízs Nemzeti örökség, szubkultúrák Fogyasztás, turizmus, üzleti élet fellendítése Humán tőke rekreációja Beépülés az oktatási folyamatba

6 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről
2. Érdemi ill. kívánatos javak elmélete Fogyasztásuk a jószág természeténél fogva kívánatos, ezért a fogyasztást külsőleg ösztönözni kell Módszerek: Fogyasztásra való kötelezés (pl. oktatás) Közvetett módon támogatás (pl. adók, támogatások) Ideiglenes jellegű kötelezés (pl. oktatás révén a megfelelő informáltság megszerzéséig tart)

7 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozásának szükségességről
3. Kulturális javak = közjavak elmélete Kulturális javak látszatra magánjavak, valójában azonban közjószág jellegűek másolás szabad hozzáférés

8 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek
Opcionális kereslet Akik közvetlenül nem vásárolnak kulturális javakat, fenn akarják tartani a jogot a bármikori fogyasztásra → közvetett módon hozzájárulás a tevékenységek fennmaradásához → előnyökből ők is részesülnek A jövő generáció érdekei A jelenben élőknek a jövő generációjának érdekeit is szem előtt kell tartani → kulturális örökség fenntartása

9 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek
Nemzeti presztízs és öntudat Kulturális javak, események – külföldiek vonzása → ország jó hírneve Nemzeti – közösségi integráló erő Tovagyűrűző hatások Kultúra fogyasztása humántőkévé válik → munkaerő magasabb műveltsége, kreativitása → a gazdaság egésze profitál

10 Elméletek a kultúra közösségi finanszírozása mellett szóló érvek
Kockázat és bizonytalanság Kísérletezés kockázata + tőkeigényessége → új belépők megjelenése a kulturális javak piacán Ízlésformálás Művészet feladata: az emberek ízlésének formálása, fejlesztése + új igények létrehozása Társadalmi érvek Igazságosság + egyenlőség → a társadalom tagjai egyaránt hozzáférhessenek