MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.

Tanulási tanácsok Sikeres tanulás feltételei: Rövidebb terjedelmű részek feldolgozása (modulok) Időigény figyelembevétele Vastag betűvel szedett részek fontosak Ábrák áttanulmányozása Feldolgozás után a feladatok megoldása Visszalapozni a követelményekhez és végiggondolni a válaszokat

1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI Tananyag: Makroökonómia (Oktatási segédlet) 1 kötet: 3-26.old.

„LEHETETLEN A RÉSZEKET AZ EGÉSZ NÉLKÜL MEGISMERNI, ÉS NEM ISMERJÜK AZ EGÉSZET ADDIG, AMÍG MINDEN RÉSZT EGYENKÉNT MEG NEM ISMERTÜNK” Pascal

John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnsz) A modern Makroökonómia megalapítója (1883-1946)

John Maynard Keynes Nagy-Britanniában született, Angol matematikus és közgazdász, A modern makroökonómia megteremtője, A tőle eredő gazdasági szemléletet keynesianizmusnak nevezzük. Fiatalon saját neméhez vonzódott.

A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI Téma felépítése A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI 1.1. Alapfogalmak 1.2. Makrokibocsátás mérése 1.3. Makrojövedelmek áramlása

1.1. ALAPFOGALMAK MIKROÖKONÓMIA – MAKROÖKONÓMIA egyes egész elemzése pl.: háztartás pl.:összes háztartás

1.1. ALAPFOGALMAK Mikroökonómia: Az egyes piaci szereplők optimális cselekvését, és annak feltételeit vizsgálja. Makroökonómia: aggregált gazdasági szereplők kapcsolatainak elemzésével foglalkozik.

1. ALAPFOGALMAK NEMZETGAZDASÁG: gazdasági szereplők + gazdasági tevékenységet folytató egyének szervezetek - összessége -kapcsolatrendszere

1. ALAPFOGALMAK Makroökonómia tárgya: a nemzetgazdaság egészének mozgását jellemző törvények, jelenségek vizsgálata: Nemzetgazdaság teljesítménye Pénzfolyamatok Árszínvonal Munkanélküliség Gazdasági ingadozások Kormányzati gazdaságpolitika

1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE Aggregálás (összevonás) Modellezés (valóság leegyszerűsítése) Indexálás (összehasonlító viszonyszámok) Mérlegkészítés (kétoldalú kimutatás)

Kettős aggregálás (kettős összevonás) 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-1. Kettős aggregálás (kettős összevonás) Egyes termékekből termékhalmaz (Pl.: coca cola…. üdítő italok .. …italok.…. élelem… fogyasztási cikkek……. ÖSSZES KIBOCSÁTÁS) Egyes szereplőkből szféra (Pl.: egy háztartás ……összes háztartás = HÁZTARTÁSI SZFÉRA)

1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI Háztartási szféra Vállalati szféra Kormányzati szféra Külföld

Háztartási szféra jellemzői: Fogyasztás (fogyasztási cikk kereslet) 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-1. Háztartási szféra jellemzői: Fogyasztás (fogyasztási cikk kereslet) Megtakarítás (tőke kínálat) Munkaerő (kínálat) Cél: szükséglet kielégítés

Vállalati szféra jellemzői Termékek, szolgáltatások kínálata 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-2. Vállalati szféra jellemzői Termékek, szolgáltatások kínálata Cél: profitszerzés Racionális döntés

Kormányzat gazdasági szerepe: Erőforrások elosztása 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-3. Kormányzat gazdasági szerepe: Erőforrások elosztása Jövedelmek újraelosztása Gazdaság stabilizálása Lásd részletesen tananyag 4. fejezete

- Nemzetközi tőkemozgás Nyitott gazdaság Lásd részletesen: 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA SZEREPLŐI-4. Külföld : - Külkereskedelem - Nemzetközi tőkemozgás Nyitott gazdaság Lásd részletesen: Világgazdaságtan tantárgy

a gazdaság leegyszerűsített mása feltétel rendszer 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-2. MODELLEZÉS: a gazdaság leegyszerűsített mása feltétel rendszer 2., 3.,4 szereplős modell Pl.: keynesiánus* modell, neoklasszikus modell

Különböző időszakok adatainak összehasonlítása indexszámokkal. 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-3. Indexálás: Különböző időszakok adatainak összehasonlítása indexszámokkal. Pl.: Makrokibocsátás Magyarországon 2003-ban:……….., 2004-ben:……….. A kibocsátás %-os változása…………

1.1. ALAPFOGALMAK Mérlegek alkalmazása Kétoldalú kimutatás MAKROÖKONÓMIA MÓDSZERE-4. Mérlegek alkalmazása Kétoldalú kimutatás Bevételek-kiadások szembeállítása (eszköz- forrás oldal) Pl.: háztartás mérlege, állam mérlege, külkereskedelmi mérleg K B

MAKROÖKONÓMIA FŐBB PIACAI 1.1. ALAPFOGALMAK MAKROÖKONÓMIA FŐBB PIACAI Munkapiac (Lásd:tk.2.fejezet 1.modul) Termékpiac (Lásd: tk.2. fejezet 2. modul) Pénzpiac (Lásd: tk.2. fejezet 3. modul)

Összkibocsátás= össztermelés eredménye (Q) Kibocsátás formái: 1.1. ALAPFOGALMAK Összkibocsátás= össztermelés eredménye (Q) Kibocsátás formái: Nominális kibocsátás (folyó áron számolva) Reálkibocsátás (változatlan áron számolva) Potenciális kibocsátás (erőforrás optimális felhasználásával)

1.1. ALAPFOGALMAK Makrojövedelem (Y)= realizált kibocsátás Fogyasztás Megtakarítás Beruházás (I) - bruttó beruházás - nettó beruházás - pótló (amortizáció)

Természeti erőforrások járadék Vállalkozó profit 1.1. ALAPFOGALMAK realizálódás Kibocsátás Jövedelem Termelés elosztása Termelési tényezők Munkaerő munkabér Tőke kamat Természeti erőforrások járadék Vállalkozó profit

1.1. ALAPFOGALMAK Jövedelem felhasználása: Y = C + S Beruházás elemei: I bruttó = I pótló + I nettó

Aggregált kereslet (AD vagy YD) Aggregált kínálat (AS vagy YS) 1.1. ALAPFOGALMAK Aggregált kereslet (AD vagy YD) Aggregált kínálat (AS vagy YS) P AS P (árszínvonal): a javak árainak súlyozott számtani átlaga AD Q

1.1. ALAPFOGALMAK Infláció: az árszínvonal tartós és állandó emelkedése Pénz vásárlóerejének romlása

Makroökonómia céljai: 1.1. ALAPFOGALMAK Makroökonómia céljai: Kibocsátás növekedése Magas foglalkoztatás Árszínvonal stabilitás Belső (államháztartás) és a külső (fizetési) mérleg egyensúlya Árfolyam stabilitás

Makroökonómia eszközei (gazdaságpolitika): 1.1. ALAPFOGALMAK Makroökonómia eszközei (gazdaságpolitika): Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelempolitika Külgazdasági politika

1.1. ALAPFOGALMAK (1. modul vége) Visszatérés a követelményekhez!! Makroökonómia: fogalma, tárgya, céljai, eszközei, módszere, szereplői Fogalmak: kibocsátás (nominál, reál), jövedelem,fogyasztás, megtakarítás, beruházás (bruttó, nettó), aggregált kereslet, aggregált kínálat,árszínvonal

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE A kibocsátás mérésének problémái: Nem anyagi jellegű szolgáltatások Háztartásban végzett tevékenység Külföldön végzett tevékenység Halmozódás Extern hatások Stb (infláció kiszűrése, stock, flow mutatók)

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA (Nemzeti Számlák Rendszere) ENSZ dolgozta ki 1953-ban vezették be,1993-ban korszerűsítés Minden létrehozott terméket, szolgáltatást mér Saját fogyasztás piaci ár alapján való becslése Társadalmilag szervezett, de nem értékesített tevékenységeket költségeik alapján összesíti Európára átdolgozott változata :ESA95

Makrokibocsátás mérése Bruttó kibocsátás-hozzáadott érték (ezer Ft) BÚZA LISZT KENYÉR Összesen Kibocsátás : 100 220 350 = 670 (GO) - Anyag : …. 100 220 = 320 (Cf) Anyagmentes termelés (hozzáadott érték): 100 120 130 = 350 (GDP) -Amortizáció : 30 30 20 = 80 (Ca) Jövedelem : 70 90 110 = 270 (NDP) ?

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Végtermék= végső fogyasztásra szánt termék = anyagmentes termelési érték =hozzáadott érték kenyér: 350 ezer összes anyagmentes termelési érték: 100 ezer + 120 ezer+ 130 ezer = 350 ezer Bruttó kibocsátás- termelő fogyasztás: (100 ezer+ 220 ezer+ 350 ezer)- (100 ezer+ 220 ezer) = 350 ezer

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfőbb mutatói Halmozódás szintje Hazai mutatók Nemzeti mutatók Bruttó GO Eredeti jövedelem Rendelkezésre álló jövedelem Félnettó GDP GNI GNDI Nettó NDP NNI NNDI

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfőbb mutatói GO = teljes kibocsátás GDP= bruttó hazai termék NDP= nettó hazai termék GNI= bruttó nemzeti jövedelem NNI= nettó nemzeti jövedelem GNDI= rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem NNDI= rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE SNA legfőbb mutatóinak kiszámítása GDP = GO- Cf NDP = GDP- Ca GNI = GDP +Ier –Ier NNI = GNI – Ca NNI = NDP + Ier- Ier GNDI = GNI+ Isz-Isz NNDI = GNDI-Ca

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Mit és hogyan mér a GDP ? Illegális tevékenységek: beletartoznak Rejtett tevékenységek: becsléssel Természeti jelenségek: ha gazdasági alany irányítása mellett történik: Pl. erdőtelepítés, Kimarad: negatív termelés környezetszennyezés háborús pusztítás

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Mit és hogyan mér a GDP ? Új érték csak a termelésben keletkezik A piaci termelés értékelése: piaci áron A nem-piaci termelés értékelése: a költségek összegeként Pl : oktatás Háztartáson belül végzett tevékenység: méri: a saját fogyasztásra szánt termékeket nem méri:a háztartás saját tagjainak nyújtott szolgáltatást

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE GDP mérése Termékáramlás oldalról + Fogyasztás (C) + Bruttó magánberuházás (I) + Kormányzati vásárlások (G) + Nettó export Jövedelemáramlás oldalról + Bér, egyéb munkajöv . + Kamat, járadék + Közvetett adók + Értékcsökkenés + profit GDP = GDP = GDP Végső felhasz- = végső ki- = tényezők nálás bocsátás jövedelme

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Hogyan tudjuk meghatározni a reál GDP értékét? Nominál GDP Reál GDP GDP deflátor árindex: Nominál GDP * 100

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Net Economic Welfare – NEW W. D. Nordhaus és J. Tobin (1972). GDP korrigálása, környezeti változások beépítése, a társadalmilag nem szervezett munka mérése, a feketegazdaságban folyó tevékenység figyelembevétele, a szabadidő figyelembe vétele, a környezeti károk, az egészségkárosodásból, a városiasodásból származó hátrányok levonása.

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE Nemzeti vagyon Az ország történelmi fejlődése során felhalmozott vagyon. Részei: Termelő és nem termelő állóalapok Háztartások tartós fogyasztási cikkei Természeti erőforrások Egyéb vagyon (deviza, műkincs tartalék stb) Kiművelt emberfő

1.2. MAKROKIBOCSÁTÁS MÉRÉSE (2. modul vége) Visszatérés a követelményekhez!! Makrokibocsátás mérésének problémái Hazai-nemzeti mutatók közti különbség Bruttó-nettó mutatók közti különbség SNA rendszer főbb mutatói (GO,GDP, NDP, GNI, NNI,GNDI,NNDI) NEW mutató Nemzeti vagyon fogalma, elemei

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA Modell alapján történő elemzés 2 szektoros modell: háztartás, vállalat 4 szektoros modell: háztartás, vállalat, állam

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA Nyitott makrogazdaság szereplői közötti jövedelem áramlás Állam Adó Adó Megtakarítás Transzfer Megtakarítási számla Transzfer Háztartás Vállalat S Magtaka-rítás (S) Megtaka-rítás (S) Kibocsátási számla Fogyasztás Jövedelem Külföld Bér

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell Modell feltételei: 4 szektor 6 mérleg (kibocsátás számla, megtakarítási számla)

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell Rövidítések: Fogyasztás: C Megtakarítás: S Beruházás: I Kormányzati vásárlások: G ,Transzferek: TR, Adó: T Export: EX, Import: IM Bér: W H, V,Á, K a szektorok rövidítése az indexben

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell Háztartás Vállalat Állam C W W Y G Th Th TRh Tv TRv TRv Tv Sh Sv TRh Sa Tőkepiac Árupiac Külföld I Sh Y C EX IM Sv IM I Sk Sa G Sk EX GDP számla

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell egyenletei Y = C+I+G+EX-IM I= Sh+Sv+Sá+Sk Y+TRv=W+Tv+Sv W+TRh=C+Th+Sh Im+Sk=EX Tv+Th=TRv+TRh+G+Sá

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA Kérdések Szerepelnek-e a magyar GDP-ben az alábbiak? Ha nem, akkor miért nem? A Gundel étterem főszakácsának otthon készített étele Eredeti Munkácsy festmény megvásárlása Földterület megvásárlása Az iparvállalat által okozott környezetei kár Sony vállalat magyarországi profitja

1.3. MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA (3. MODUL VÉGE) Visszatérés a követelményekhez!! 4 szektoros modell szereplői Fogalmak rövidítései Állam mérlege Háztartás mérlege Vállalat mérlege Megtakarítási mérleg Makrojövedelem egyenlete

GYAKORLÓ FELADATOK I. témakör: Makrogazdasági kibocsátás mutatói 1. Egy gazdaság adatai: GO: 5 000 Md, Termelőfogyasztás: 2 000 Md, amortizáció: 400 Md, hazai állampolgárok külföldi munka jövedelme: 450 Md, külföldiek belföldön szerzett tőkejövedelme: 600 Md, külföldről beáramló jövedelemtranszfer: 200 Md, belföldről kiáramló jövedelemtranszfer: 10 Md Számítsa ki az alábbi kibocsátási mutatók értékét! GDP:....................................NDP:................................... GNI:......................................NNI:.................................. GNDI:................................. .NNDI: ..............................

-Összes kibocsátás: 7,0 milliárd, -Termelőfogyasztás: 2,5 milliárd, GYAKORLÓ FELADATOK 2. Egy gazdaság adatai: -Összes kibocsátás: 7,0 milliárd, -Termelőfogyasztás: 2,5 milliárd, -A munka és tőkejövedelem áramlás egyenlege: - 0,5 milliárd, - NNI: 3,8 milliárd Számítsa ki: GDP-t:…………… NDP-t: …………… GNI-t:……………… Amortizációt: ………

GYAKORLÓ FELADATOK GDP deflátor index számítása: a nominál GDP:5600 (2005-ben, 2005 évi áron) a reál GDP: 5200 (2005-ben, 2004. évi áron) GDP deflátor index? Nominál GDP *100 Reál GDP 5600/5200=1,077, 7,7 %-os az árszínvonal változása