Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.

Az előadások a következő témára: "Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1."— Előadás másolata:

1 Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1

2 ALAPFOGALMAK A makroökonómia tárgya
A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza Előadás 1

3 A makroökonómiai politika főbb céljai
Magas reálkibocsátás A kibocsátás mérőszáma a bruttó hazai össztermék (GDP), azaz az egy év alatt termelt összes jószág és szolgáltatás piaci értéke. Nominális GDP a GDP-t folyó árakon méri, a reál GDP pedig az inflációhoz viszonyítva. Potenciális kibocsátás a maximálisan fenntartható, vagyis magas foglalkoztatottsági szint mellett előállítható GDP. Magas szintű foglalkoztatottság, alacsony szintű munkanélküliség Előadás 1

4 Az általános árszínvonal jele: P
Árszínvonal stabilitása szabadpiaci viszonyok között Az általános árszínvonal jele: P Az általános árszínvonal mérőeszköze a fogyasztói árindex (CPI=Consumer Price Index) A CPI a tipikus városi fogyasztó által vásárolt javak változatlan kosarának a költségét méri. Az inflációs ráta az árszínvonal emelkedésének vagy süllyedésének az éves mértéke: Külgazdasági mérleg egyensúlya: az export és import egyensúlya, árfolyamstabilitás Előadás 1

5 Gazdaságpolitikai eszközök
Költségvetési politika: kihat az összkiadásokra, ezáltal befolyásolja a tényleges reál GDP-t és az inflációt (legalábbis rövidtávon) A kormányzati kiadások befolyásolják a közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz való viszonyát. Az adóztatás levon a jövedelmekből, és így csökkenti a magánkiadásokat Előadás 1

6 A központi bank működteti.
Monetáris politika: lényeges hatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GDP-re. A központi bank működteti. A pénzkínálat változásai (pl. pénzkibocsátás) felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat, befolyásolják a javakra fordított kiadásokat. Jövedelempolitika (bér- és árpolitika) : A kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérséklése érdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és árak viszonyát. Külgazdasági politika célja a valutapiaci egyensúly fenntartása, a túlzott export és import megakadályozása. Eszközei a monetáris és költségvetési politikán túl az árfolyam alakulásába való beavatkozás és a kereskedelempolitika (pl. vámok, kvóták stb). Előadás 1

7 Matematikai modellek a makroökonómiában
Előadás 1

8 A makroökonómiai modellek változói
Exogén változók, amelyeket a makroökonómiai rendszeren kívüli tényezők határoznak meg. (pl. a lakosság száma, időjárási változók vagy a gazdaságpolitikai változók stb.) Endogén változók azok, amelyeket maga a gazdasági rendszer modellje határoz meg. Ilyenek pl. a makroökonómiai politika célváltozói: kibocsátás, foglalkoztatás, árszínvonal stb.) Aggregált változók Nominál és reál paraméterek Előadás 1

9 Aggregált kereslet A gazdaság különféle szereplői által eszközölt összkiadásokat méri Az a pénzmennyiség, amelyet a háztartások, vállalatok és a kormányzat költenek adott árak, jövedelmek és más gazdasági változók mellett Az aggregált keresleti görbe a háztartások, vállalatok és a kormányzat reálkiadásainak szintjét reprezentálja az általános árszínvonal különböző értékei mellett. Azt a mennyiséget jelzi, amit a gazdaság összes szereplője az általános árszínvonal mellett vásárolni fog. Előadás 1

10 Makroökonómiai egyensúly
Aggregált kínálat A gazdaság szereplői által kért ár és azon kibocsátási mennyiség közti kapcsolatot jelzi, amelyet termelnek és eladnak. Makroökonómiai egyensúly Az az árszínvonal-termékmennyiség pont, ahol az adott áron a vállalatok az adott mennyiséget még hajlandók kibocsátani, a vásárlók pedig éppen ezt a mennyiséget hajlandók megvenni Előadás 1

11 Termelési függvény A termelési függvény olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus ráfordításkombinációk által előállítható maximális kibocsátásmennyiségét adja meg a termelési ismeretek adott állapota mellett. Változói: munka ( ), tőke (K), stb., azaz Előadás 1

12 Határtermék Egy adott termelési tényező „határértéke” (Marginal Product) az a többlettermék, vagyis többletkibocsátás, amelyet az illető tényező egy többletegységének hozzáadásából lehet realizálni, miközben a többi tényező változatlan marad. Pl. A munka határterméke az a többletkibocsátás, amit akkor nyerünk. Ha a munkát egy egységgel növeljük, miközben a többi ráfordítás változatlan. A tőke határterméke az össztermék azon növekedése, amelyet egységnyi pótlólagos tőkebefektetéssel nyerünk, miközben a többi ráfordítás változatlan marad. Előadás 1

13 A statikai elemzés alapjai
Előadás 1

14 Vállalatok (reprezentatív) Háztartások (reprezentatív) Kormányzat
A gazdaság szereplői: Vállalatok (reprezentatív) Háztartások (reprezentatív) Kormányzat Alapvető piacok: Munkapiac Javak piaca Értékpapírpiac Pénzpiac Előadás 1

15 Termékegyenlegek ahol C - fogyasztás I - beruházás
G - kormányzati költés ahol C - fogyasztás S - megtakarítás T - adók Előadás 1

16 Árak és az infláció A GDP nominál érték: Real GDP: GDP deflator:
Előadás 1 Árak és az infláció A GDP nominál érték: Real GDP: GDP deflator: Inflációs ráta: Előadás 1

17 Munkapiac A munka a háztartások tulajdona (munkaerő)
A munkát a háztartások adják el a vállalatoknak A munkát egységnyi időre jutó munkaórában mérjük Az alkalmazottak száma: Az egységnyi időre jutó nominál bér: W Előadás 1

18 A javak piaca A javak előállítói a vállalatok
A javak aggregált termékek A javak fogyasztói: a háztartások (saját szükséglet), a vállalatok (tőkenövelés), kormányzat (közjavak) Az aggregált termék időegység alatt kibocsátott mennyisége: y Egységnyi kibocsátott termék nominál ára: P Előadás 1

19 Értékpapírpiac Az értékpapír a pénzügyi megtakarítás olyan eszköze, amelyiknek van hozadéka (a pénzzel ellentétben) Értékpapírok: államkötvény részvény Előadás 1

20 Kötvénypiac Az államkötvényt az állam adja el a háztartások-nak pénzért a költségvetési hiány finanszírozására A kötvény ára: Pb (jelen érték), A kötvény kamata: rb. Ha a kötvény egy év múlva 1$-t fizet, akkor a kifizetés és a jelen érték közti összefüggés: A kötvény reál értéke az aggregált árszínvonallal deflált ára, azaz a kötvény jószágegységben kifejezett értéke Ha a kibocsátott kötvények száma B, akkor az aggregált kötvénykinálat Előadás 1

21 Részvénypiac A részvényeket a vállalatok bocsátják ki új tőkeberuházás megvalósításához Feltételezzük, hogy a már meglévő tőke is részvényfinanszírozott A profit a realizálásakor azonnal kifizetődik a részvénytulajdonosoknak osztalék formájában (nincs visszaforgatás) Egy részvény ára: Pe (jelen érték) A nominál osztalék a részvénytulajdonosok között: P, ahol  a reálprofit nagysága A részvény kamata: re Előadás 1

22 A teljes részvénycsomag reál értéke
Ha a részvény jövőbeni értéke 1 egység, akkor a jelen értéke , ahol E a kibocsátott részvények száma A részvény reál értéke A teljes részvénycsomag reál értéke Előadás 1

23 innét a profit Feltesszük,
hogy a termelésnek két meghatározó tényezője van: a munka és a tőke, azaz a termelési függvény A termelési függvény homogén lineáris, azaz A tőke határterméke A reál profitra érvényes: innét a profit A teljes részvénycsomag nominál értéke A részvény reálértéke: Előadás 1