Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs pénz, nem krematisztikus). Más keret kell. A krematisztikus gazdaság szükségképp pénzgazdaság, ezért a pénztől indulunk. Mi a pénz? Hogyan működik a pénzrendszer? Hogyan csökkenthetők a pénzrendszer működéséből eredő gazdasági kilengések? Chicago-terv és központi bank által kibocsátott digitális pénz. Nem a pénzrendszer miatt van növekedési kényszer, hanem a krematisztikus szereplők léte miatt – a teljes gazdaság ábrázolásához nemzeti számvitel. Nemzeti számvitelből nyerhető modellek: egyszerűsített Keynes-i modell

2 = …CI … P= CI+C+I S Y=C+I = C+S I Társadalom egésze EMLÉKEZTETŐ
Flow számlák Összes szereplő tevékenységéből eredő gazdagság-változás csökken kiadás jövedelem nő Nem költségek E: S (megtakarítás) dE Stock számlák dF I E: ∑FK=0 EMLÉKEZTETŐ Költségek …CI … Teljes kibocsátás (termelés) P= CI+C+I E: Y=C+I = S Keynes-i modell(ek): Y=C+I = C+S

3 Y=C+I 1. Egyszerűsített Keynes-i modell
Tételezzük fel: nem megvalósult (ex post), hanem a szereplők tervei (ex ante): Y=C+I Fogyasztási függvényről tételezzük fel:

4 dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+…
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai: dY=dG+c’dG+c’(c’dG)+… 1/ ÁLLÍTÁS - Multiplikátor hatás: egy Ft-ban megnövekedett autonóm kereslet nagyobb mértékű jövedelemnövekedést idéz elő Ft-ban kifejezve, mint a kiinduló növekedés. Keynes-i álláspont: az árak kevésbé nőnek, mint a jövedelem így a megnövekedett kereslet a termelést is növeli. Neoklasszikus álláspont: megnövekedett keresletet megnövekedett árakon elégítik ki, a termelés nem nő.

5 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: 2016-ban: = p
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál árak közötti kapcsolat: jószágkosár Jószágkosár ára: 25800Ft2015 / jószágkosár 25700Ft2016 / jószágkosár Árak 2015-ben Árak 2016-ban 2015 árakhoz képest (bázis) a jószágkosár ára: 2015-ben: ban: = p árszínvonal ennyivel változott: 0,9961-1=-0,39% = π Infláció/defláció Tehát: p2016= p2015(1+ π) p= p2016/p2015=1+π

6 1 jószágkosár jószágkosár
1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai nyomán felmerülő kérdések: 1/ multiplikátor hatás: nominál / reál értelemben? Nominális és reál kamatláb közötti kapcsolat: Nominálisan számolva (adott pénzből): Mai Ft = Jövőre (1+rnom)* Ft2016 ǁ ǁ 1 jószágkosár jószágkosár 1 Ft2015 reálkamata tehát (mennyi jószágot vesz meg jövőre) azaz:

7 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai:
Ft, t é nyleges Ft, tervezett 45 Y S D A B Megtakarítási paradoxon 2/ ÁLLÍTÁS: Nem a megtakarítás határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva!!

8 1. Egyszerűsített Keynes-i modell tanulságai:
3/ ÁLLÍTÁS: Egyensúly nem feltétlen a teljes foglalkoztatásánál alakul ki, mert a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat törvénye csak korlátozottan érvényes: ha nem akarnak többet termelni, akkor nem is vesznek fel újabb munkaerőt, hiába van túlkínalat a munkaerőpiacon. Nevezetesen (I, G) Y=C(Y)+I Y Y=F(K,L) LD