Makroökonómia Feladatmegoldás.

Az előadások a következő témára: "Makroökonómia Feladatmegoldás."— Előadás másolata:

1 Makroökonómia Feladatmegoldás

2 1. Feladat Tételezzük föl, hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft
értékben gyártott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többi eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a év GDP-jéhez 5 milliárd Ft volt. 4,5 milliárd Ft volt. 2,6 milliárd Ft volt. 2,4 milliárd Ft volt.

3 1. Feladat Tételezzük föl, hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft
értékben gyártott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többi eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a év GDP-jéhez 5 milliárd Ft volt. 4,5 milliárd Ft volt. 2,6 milliárd Ft volt. 2,4 milliárd Ft volt.

4 2. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, ha egy háztartás új autót vásárol. ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.

5 2. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül fogyasztásnak, ha egy háztartás új autót vásárol. ha egy családi ház világítására villanyáramot használnak fel. ha egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. ha egy vállalat gépei hajtására villanyáramot használ fel.

6 3. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. ha új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet állományuk növekszik.

7 3. Feladat Az alábbi gazdasági események közül a nemzeti számlarendszerben NEM minősül beruházásnak, ha a vállalatok új hazai gyártású gépeket vásárolnak. ha a vállalatok új importgépeket vásárolnak. ha új kibocsátású részvényeket vásárolnak a tőzsdén. ha a vállalatok termelése meghaladja eladásaik értékét, így raktárkészlet állományuk növekszik.

8 4. Feladat Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét is. nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét sem. növeli a fogyasztói árindex értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét. növeli a GDP-deflátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értékét.

9 4. Feladat Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét is. nem növeli a fogyasztói árindex értékét s a GDP-deflátor értékét sem. növeli a fogyasztói árindex értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét. növeli a GDP-deflátor értékét, de nem növeli a fogyasztói árindex értékét.

10 5. Feladat Az adóemelés változatlan GDP és kormányzati vásárlások mellett csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást. növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

11 5. Feladat Az adóemelés változatlan GDP és kormányzati vásárlások mellett csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást. növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

12 6. feladat Adott reálkamatláb mellett a beruházási
kereslet növekszik, ha ceteris paribus fejlődik a termelési technológia. növelik a vállalati nyereségadó rátáját. Az a) és a b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes.

13 6. feladat Adott reálkamatláb mellett a beruházási
kereslet növekszik, ha ceteris paribus fejlődik a termelési technológia. növelik a vállalati nyereségadó rátáját. Az a) és a b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes.

14 7. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s
ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=2000, akkor a fogyasztás értéke C=1900, míg DI=1900, akkor a magánmegtakarítás értéke S=90. A fentiek alapján a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,8. a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

15 7. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s
ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI=2000, akkor a fogyasztás értéke C=1900, míg DI=1900, akkor a magánmegtakarítás értéke S=90. A fentiek alapján a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,8. a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

16 8. feladat A megtakarítási határhajlandóság megmutatja, hogy
a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem költenek fogyasztásra. a fogyasztók egységnyi jövedelmére mennyi megtakarítás jut. a megtakarítások egységnyi emelkedéséhez mekkora jövedelembővülés szükséges. a fogyasztók jövedelmük hány százalékát takarítják meg.

17 8. feladat A megtakarítási határhajlandóság megmutatja, hogy
a fogyasztók egységnyi többletjövedelemből mennyit nem költenek fogyasztásra. a fogyasztók egységnyi jövedelmére mennyi megtakarítás jut. a megtakarítások egységnyi emelkedéséhez mekkora jövedelembővülés szükséges. a fogyasztók jövedelmük hány százalékát takarítják meg.

18 9. feladat Ha a jövedelem-kiadási modellben az aktuális jövedelemszint elmarad az egyensúlyi jövedelemtől, akkor az árupiacon túlkínálat uralkodik. az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik termelésüket, s így jön létre az egyensúly. az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik áraikat, s így jön létre az egyensúly. az árupiaci túlkereslet hatására a fogyasztók csökkentik fogyasztásukat, s így jön létre az egyensúly.

19 Jövedelem-kiadási modell: tervezett kiadások görbéje
E = C+I+G Y CA+I+G E Y = Y E = C+I+G Túlkínálat E = Y Túlkereslet 45° Y Ye Egyensúlyi jövedelem Túlkereslet Túlkínálat

20 9. feladat Ha a jövedelem-kiadási modellben az aktuális jövedelemszint elmarad az egyensúlyi jövedelemtől, akkor az árupiacon túlkínálat uralkodik. az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik termelésüket, s így jön létre az egyensúly. az árupiaci túlkereslet hatására a vállalatok növelik áraikat, s így jön létre az egyensúly. az árupiaci túlkereslet hatására a fogyasztók csökkentik fogyasztásukat, s így jön létre az egyensúly.

21 10. feladat Tegyük föl, hogy a jövedelem-kiadási modell összefüggései érvényesülnek, s a kormányzati vásárlások 150 egységnyivel növekedtek. A fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. A fentiek alapján a kormányzati vásárlások emelkedése az egyensúlyi jövedelem 150 egységnyi növekedését idézte elő. 750 egységnyi növekedését idézte elő. 600 egységnyi növekedését idézte elő. Egyik fenti válasz sem helyes.

22 10. feladat Tegyük föl, hogy a jövedelem-kiadási modell összefüggései érvényesülnek, s a kormányzati vásárlások 150 egységnyivel növekedtek. A fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. A fentiek alapján a kormányzati vásárlások emelkedése az egyensúlyi jövedelem 150 egységnyi növekedését idézte elő. 750 egységnyi növekedését idézte elő. 600 egységnyi növekedését idézte elő. Egyik fenti válasz sem helyes.

23 11. feladat A jövedelem-kiadási modellben a beruházási multiplikátor
megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése az egyensúlyi jövedelem mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a megtakarítások mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora csökkenésével jár.

24 11. feladat A jövedelem-kiadási modellben a beruházási multiplikátor
megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése az egyensúlyi jövedelem mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a megtakarítások mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora növekedését idézi elő. megmutatja, hogy a beruházások egységnyi emelkedése a fogyasztás mekkora csökkenésével jár.

25 12. feladat Az IS görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb-jövedelem koordináta-rendszerben. jobbra mozdul, ha a reálkamatláb csökkenésének hatására nőnek a beruházások. Az a) és a b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes.

26 12. feladat Az IS görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb-jövedelem koordináta-rendszerben. jobbra mozdul, ha a reálkamatláb csökkenésének hatására nőnek a beruházások. Az a) és a b) válasz is helyes. Egyik fenti válasz sem helyes.

27 13. feladat Ha 20%-kal emelkedik az árszínvonal, de a reáljövedelem és a kamatláb nem változik, akkor a nominális pénzkereslet sem változik. a nominális pénzkereslet is 20%-kal nő. a nominális pénzkereslet 20%-nál kisebb arányban nő. a nominális pénzkereslet visszaesik, de a reál pénzkereslet nem változik.

28 13. feladat Ha 20%-kal emelkedik az árszínvonal, de a reáljövedelem és a kamatláb nem változik, akkor a nominális pénzkereslet sem változik. a nominális pénzkereslet is 20%-kal nő. a nominális pénzkereslet 20%-nál kisebb arányban nő. a nominális pénzkereslet visszaesik, de a reál pénzkereslet nem változik.

29 14. feladat A nominális pénzmennyiség csökken, ha
a központi bank államkötvényeket vásárol a magánszektortól. a központi bank államkötvényeket vásárol az államkincstártól a költségvetési deficit finanszírozására. a központi bank államkötvényeket ad el a magánszektornak. Egyik fenti válasz sem helyes.

30 14. feladat A nominális pénzmennyiség csökken, ha
a központi bank államkötvényeket vásárol a magánszektortól. a központi bank államkötvényeket vásárol az államkincstártól a költségvetési deficit finanszírozására. a központi bank államkötvényeket ad el a magánszektornak. Egyik fenti válasz sem helyes.

31 15. feladat Az LM görbe mentén felfelé haladva
nő a reál pénzmennyiség. nő a reáljövedelem és a kamatláb. nő a kamatláb és a reáljövedelem emiatt csökken. nő a pénzkereslet egyensúlyi értéke.

32 15. feladat Az LM görbe mentén felfelé haladva
nő a reál pénzmennyiség. nő a reáljövedelem és a kamatláb. nő a kamatláb és a reáljövedelem emiatt csökken. nő a pénzkereslet egyensúlyi értéke.

33 16. feladat Az LM görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus
az adók csökkennek. a kormányzati vásárlások bővülnek. reál pénzmennyiség (M/P) bővül. a reál pénzmennyiség (M/P) csökken.

34 16. feladat Az LM görbe jobbra tolódik, ha ceteris paribus
az adók csökkennek. a kormányzati vásárlások bővülnek. reál pénzmennyiség (M/P) bővül. a reál pénzmennyiség (M/P) csökken.

35 Hf. feladat Egy gumiabroncsgyár 2005-ben 10 milliárd Ft értékben gyártott gumiabroncsot. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű abroncsot raktárra vettek, a többi eladták. A abroncsok gyártása során a gyár 3 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat, valamint 2 milliárd Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a év GDP-jéhez a) 10 milliárd Ft volt. b) 5,5 milliárd Ft volt. c) 5 milliárd Ft volt. d) 4,5 milliárd Ft volt.

36 Hf. feladat Ha a kormányzat adóemelés nélkül a költségvetési deficit terhére növeli vásárlásait, akkor ez változatlan GDP mellett a) nem érinti a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást. b) csökkenti a magánmegtakarítást, de nem érinti a társadalmi megtakarítást. c) csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is. d) növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást is.

37 Hf. feladat Tegyük föl, hogy a fogyasztási függvény lineáris, s ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI = 2200, akkor a fogyasztás értéke C = 1800, míg ha a magánszektor rendelkezésre álló jövedelme DI = 1800, akkor a magánmegtakarítás értéke S = 350. A fentiek alapján a) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,875. b) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,75. c) a fogyasztási határhajlandóság értéke c = 0,9. d) a fogyasztási határhajlandóság értéke meghatározhatatlan.

38 Hf. feladat A jövedelem-kiadási modellben a jövedelem egyensúlyi szintjénél a) a tervezett kiadások és a jövedelem egyenlő. b) a beruházások és a társadalmi megtakarítás értéke egyenlő. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.

39 Hf. feladat Az IS görbe mentén lefelé haladva
a) nő a beruházás, de csökken a fogyasztás. b) nő a fogyasztás, de csökken a beruházás. c) csökken a fogyasztás és a beruházás. d) nő a fogyasztás és a beruházás.