Krajczáros Alapítvány civil képzés: Miért fontos a szervezeti átvilágítás Mi fán terem a számviteli politika? Szervező, időpont, stb
KRAJCZÁROS ALAPÍTVÁNY - közhasznú szervezet - Alapítás éve: 1993. Adószám: 18481776-1-07 Otp 11736116-20124496 Székhely: 8000 Szfvár., Bregyó köz 2. sz. Tel: 06/30/9566-736, Fax: 22/379-384; E-mail: krajczaros@t-online.hu Honlapjaink: http://krajczaros.uw.hu http://haemgo.uw.hu és http://civiltukor.uw.hu
Krajczáros Alapítvány a KDR Civil Képző Kör tagja a felnőtt képző intézmények közé bejelentkezve, nyt. száma: 00237-2010 jelen program nem akkreditált
Jelen prezentáció tulajdonosa a Krajczáros Alapítvány Az engedély nélküli másolás, továbbadás szerzői jogokat sért, mindezekhez a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges A TRÉNER: Németh István okleveles közgazda bejegyzett könyvvizsgáló
programba bekapcsolódás feltételei: célcsoportunk: Civil szervezetek tisztségviselői, önkéntesei és alkalmazottai programba bekapcsolódás feltételei: Szakmai gyakorlat: nincs elvárás Előzetesen elvárt ismeret: nincs Egyéb feltétel: középfokú végzettség Előnyt jelent: a CiCe által tartott alapfokú üi tanf Alkalmazandó értékelési módszer: a csoport munkában aktív részvétel a foglalkozás alatti jelenlét
Szabályok alkotása közösen: részvételi feltételek: Megengedett hiányzás: nem kívánatos Jelenléti ív naponkénti vezetése elérhetőségi adat közlése Szabályok alkotása közösen: - Dohányzás + szünetek + telefon, - kérdés feltétel – ne hagyjuk a végére… naponkénti és összegző értékelő lap kitöltés Ütemtervünk…
a képzés céljai – hosszú távon: a KDR-ban felkészült civil szakemberek álljanak rendelkezésre, akik: - tudatosan akarják alkalmazni a gazdálkodási szabályokat - képesek javaslatot tenni a helyi számviteli politika módosítására - helyettesíteni tudják egymást
a képzés céljai – rövid távon: Ea. és közös felkészülés során: áttekinteni a gazdálkodás főbb jellemzőit orientálni a szervezeti átvilágítás felvállalására szervezeti adminisztráción belül elhelyezni a számviteli politikát általános szakmai ismeretek átadása
Általános cél: A civil formációknál a működtetés és ellenőrzés terén elméletileg kellően tájékozott szakemberek álljanak rendelkezésre a közös (pénz-) vagyon kezelésére, őrzésére
Megszerezhető képességek: belső adminisztráció ellátásához elméleti ismeret bővítés belső ellenőri funkcióra felkészültség erősítés orientálni, hogy a szervezeti fejődésben a külső segítség katalizátorként működik választott tisztségviselőként alkalmassá tétel a számviteli politika fontosságának megértésére szervezet képviselőjeként a számviteli politika elkészíttetés és alkalmazás feladatát megismerni
Felvezetés: ideális EB (FB) tag víziója swot analízis - csoport munka AZ IDEÁLIS EB /FB/ TAG Belső tényezők + erősségek (strengths) - gyengeségek (weaknesses) Külső tényezők + lehetőségek (opportunities) - veszélyek (threats)
Erősségek: B E L S Ő Gyengeségek: + - Lehetőségek: K Ü Veszélyek:
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 1. Szükségszerű papírmunka és ellenszenve Szereplők a piacon: állam és intézményrendszere, befektető, vállalkozás, alkalmazott, non profit szektor (valamilyen közösségi cél szolgálata), állampolgár (akiért van minden) Megjelenés: n.gt + alapítvány + egyesület Lehet: bejegyzett v. nem bejegyzett
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 2. Civil formáció alapelvek: önkéntesség, önkormányzatiság, tagi közreműködés, társadalmi elismertség igénye, átláthatóság, nyilvánosság, stb. Egyszerűbb formáció: tagok érdeke dominál (pl. hobbi, szabadidő, stb.) hatókör: helyi, regionális, országos, nemzetközi Közhasznú – állam által preferált közcélokra
I.Miért fontos a szervezeti átvilágítás 3. civil formáció és vállalkozás összefüggése (miben nincs különbség? – mindegyikbe előbb betenni kell, majd később lehet kivenni a „hasznot”, eredményt élvezni, elosztani, fejleszteni…= „kályha” A cél, hogy az ASZ szerinti tevékenység a hozzá tartozó formáció és a humán + dologi feltételek révén megvalósuljon. Hogyan? Minél szakszerűbben, hatékonyabban, törvényesen
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 4. Kezdet = megalakulás – jellemzőek a kis léptékek… kihívás maga a létrehozás, képességek majdnem nullák (kivételek); stratégia = megmaradás; túltengő demokrácia vagy senkit nem érdekel… Fejlődés, növekedés – óhatatlanul bonyolultabbá válik a szervezet és működése
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 5. önös (és törvényességi) igényként jelenik meg a vezetettség, gyorsabb döntési mechanizmus, átláthatóság, nyilvánosság, hatékonyság, döntési kompetenciák lentebb adása, felelősség hozzárendelés, tisztségviselők és ügyvezetés szétválása, tervezés jelentősége megnő… Testületi döntések operativitása szűkül Beszámoltatási, ellenőrzési funkciók erősödése
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 6. Demokrácia csorbul???? Mindehhez passzoló belső szabályozottság + adminisztráció + számvitel szükségeltetik
I. Miért fontos a szervezeti átvilágítás 7. Ragadjuk ki a civil formáció vezetésében az ellenőrzés tevékenységet - részleteiben csatoltan -
I. Átvilágítás szükségessége 8. EB, FB = laikus zömmel és általában puha korlát (formális tev.) Nem érvényesülnek hatékonysági piaci behatások a szervezet felé, külső kontrollok (megmérettetés) hiánya (konkurencia elzárva) Szakmai munkára koncentrálás, a gazdálkodás „fejből” megy… általában gyenge pont a civileknél szervezeti adminisztráció, a törvényességi kívánalmaknak megfelelés, a számviteli, pénzügyi, adózási tevékenység. Nincs kamara (kontroll), csak verbálisan érdek az átláthatóság, szakszerűség, stb. Gyakran változó és bonyolult külső szabály környezet – felkészültséget igényel Habitus + képesség, idő hiány, (vö.: beszámoló előtt fér hozzá) Általában jóval ritkább a külső vizsgálat Nincs ötletgazda, de mintaokmányok is hiányoznak
I. Átvilágítás szükségessége 9. Általában a rádöbbenés: amikor baj van (ez általában külső vizsgálathoz kötődik) bírság elmarasztalás pályázat visszafizetés Valami elromlik ilyenkor (megtörik a szervezet) Előzzük meg…/partnerséget kínálnak hozzá Elég ez? Vö.: bizalom, stb…
I. Vigyünk tudatosságot és bizonyosságot a civil formáció működtetésébe – 10. közelítsünk innovatív megoldással, újszerűen a problémához több szem többet lát + szakmai képességekre alapozott vizsgálat „saját szemében a gerendát sem látja, a máséban a szálkát is…” objektív (pártatlanság) ismerethez jutás + megelőzés jellegű titkosság – csakis a menedzsment felé van információ hibalista mellé megoldási javaslat is van mindez ingyen (???) a NCA p nyerés esetén létrejöhet egy minősítő védjeggyel (tanúsítvánnyal) alátámasztott minőségi formáció – good will /jó hírnév/ a jövőre nézve… a további fejlődést megalapozó információkhoz jutás (kell-e személy csere, milyen irányba kell képzést tartani, szervezet fejlesztési iránya, stb.
I. Várt eredmények – 11. - vizsgálatba bekerülő civileknél a menedzsement mindennemű (vö.: apeh, ügyészség, nca, stb.) KÜLSŐ SZANKCIÓK NÉLKÜL képet kap a formáció életének egy fontos szegmenséről, aminek nyomán: = megerősítést nyernek az eddigi tendenciák helyességéről = vagy orientációhoz jutnak a szükséges irányváltás érdekében – szervezeti önfejlődés serkentő - csökkenni fog a NCA-nál a hiánypótlásra (visszafizetésre) ítélt szervezetek száma - a tevékenységünkről szóló kommunikáció, hírek, publikáció, reklám nyomán eszkalálódik az információ
I. Ejtsünk szót a hogyanról is – 12. MÓDSZER, ESZKÖZ: - csatolva a részletes vizsgálati program vö.: NCA 2010. p. FENNTARTHATÓSÁG: - mint szolgáltató - mint (potenciális) igénylők (vevők) - mint szektor (partnerek, konkurencia) - mint pályáztatók - utánkövetés (átvilágító és átvilágított) IDŐSZÜKSÉGLET
I. Tematika a civil átvilágításhoz 13. szervezet specifikus okmányok léte, célszerűsége vezetési, döntési okmányok és mechanizmusok hatáskörök és az élő gyakorlat működési feltételek tervszerűség és tudatosság könyvvezetés,beszámolás, tájékoztatás nyilvánosság, átláthatóság gazdasági információk és értékelésük adózási, tb kapcsolatok a KSH vetületek
I. Mit kap az átvilágított? 14. visszaküldendő adatlapot a feladat felmérésre szerződés ajánlatot átvilágítás előtt ütemtervet a megvalósításra részletes (nem nyilvános) jegyzőkönyvet a tapasztalatokról és ajánlást a megoldásra certificate - a vizsgálatról tanúsítványt jövőbeni konzultációra partnerséget utóvizsgálatra lehetőséget
A 10 PERC SZÜNET A „DIÁKÉ…” NO MEG A TANÁRÉ…. (NEKI IS LEHETNEK ÜGYES, BAJOS DOLGAI)
II. Számvitelről Számvitel=kommunikációs nyelv A tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze.
II. Amikor számvitelről beszélünk: A számvitel a gazdálkodó szervezeteket érintő gazdasági események és ezek hatására bekövetkező vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet változásának rögzítésével, feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatok, dokumentumok és módszerek összessége. Az előzőekből kitűnik, hogy a számvitel többféle jelentéstartalommal is bír.
Számvitel értelmezése: gyakorlati tevékenység okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak az összessége, Módszertan információs rendszer.
II. A számvitel 2. - célja - tárgya - feladata
II. A számvitel jellemzői: 3. - múltra orientált - a feldolgozás tárgyát képezi összes gazdasági esemény. - alapvető mértékegysége a pénz. - folyamatosan és tételesen nyilvántart és feldolgoz. - zárt rendszerben dolgozza fel
II. Számviteli alapelvek 4. - vagyon mozgás követés elvei - Vállalkozás folytatása Teljesség Valódiság Világosság Következetesség Folytonosság Összemérés Óvatosság Bruttó elszámolás Egyedi értékelés Időbeli elhatárolás Tartalom elsődlegessége a formával szemben Lényegesség Hasznosság
4. II. A gazdasági események három alapvető csoportja a következő: - lehetnek tisztán pénzforgalmi gazdasági események - gazdasági események többsége egyben gazdasági teljesítményváltozást is hoz magával, egyszerre hatnak a vagyoni-pénzügyi és a jövedelmi helyzetre is. a jellemzően nem ügyleti, hanem jelenség vagy elrendelés jellegű gazdasági események,
II. szervezeti vagyon 5. egyezősége és változásai NFk-ben Eszköz oldal: = 100 pénz +; anyag - A eszköz -; B eszköz + (kp felvétel) eszköz változatlan eszköz nő: hitelt kapok (pénz nő) eszköz csökken = Forrás oldal: = 100 forrás változatlan A forrás +; B forrás – A forrás -; B forrás + forrás nő: (tartozásom nő) forrás csökken
pénzügyi számvitelnek nevezzük. II. A számvitel gyakorlati tevékenység, melynek során információszolgáltatásra kerül sor 6. - A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. - Amennyiben a belső felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetői számvitelről beszélünk.
II. Pénzügyi és vezetői számvitel 7. A pénzügyi számvitelről A vezetői számvitelről Vö.: hozzáférésben eltérés
II. pénzügyi számvitel területei – 8/a a bizonylati rend a könyvvitel a beszámoló rendszer (mérleg /fordulónap/, eredmény levezetés, közhasznúsági jelentés) üzleti jelentés, kiegészítő mellékletek tágabb értelemben az önköltségszámítás rendszere
II. pénzügyi számvitel területei - 8/b ─ az értékelést, az eredményszámítást, ─ a leltározást, leltár (okmány) készítését, ─ az információk ellenőrzését, a könyvvizsgálatot (…nincs alátámasztva), ─ a beszámoló közzétételét, nyilvánosságát Tudni kell belőle olvasni…
- a könyvvezetés végterméke – - éves beszámoló II. A beszámoló (mérleg főösszegtől, árbevételtől, foglalkoztatottak számától, könyvvezetés módjától függően) lehet: 9. - a könyvvezetés végterméke – - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló - egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés (közhasznú) negyedik formája a konszolidált (összevont) éves beszámoló
II. Vezetői számvitel 10. A legfontosabb funkciók a következők: ─ tervezés – időhorizontja (melyik a részletesebb) ─ döntéshozatal (cél eléréshez – ha eltér a tulajdonos és vezetés – ütközés – felelősség) ─ ellenőrzés (folyamatosan – terv, tevékenység, eredmény) indikátorok – korrigálás - probléma megoldás Szervezeti egységet, terméket, termelési folyamatot vizsgál… (üzemgazdaságtan? kontrolling?) De mire van ehhez szüksége? (vö.: pü-i számvitel kötöttebb…) Kommunikációs és motivációs képességek jelentősége
munkaerőre, munkatárgyra, munkaeszközökre Gazdálkodás leírása A gazdálkodó tevékenység megkezdéséhez, folytatásához: munkaerőre, munkatárgyra, munkaeszközökre van szükség. Ezeket együttesen erőforrásoknak nevezzük. A termék előállításához, a szolgáltatás nyújtásához erőforrásokat használunk fel. Ezen erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értékét nevezzük költségnek. Kiadás, költség, ráfordítás… (pl. écs)
II. Számviteli politika - IR. 14. § (3)-(4) bek A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak,körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.
II. Számviteli politika b. írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
II. Számviteli politika c. Határidő: megalakulástól (változástól) 90 napon belül Felelős: a gazdálkodó képviseletére jogosult személy!!!!!! vö.: tévhitekkel…14. § (12.) bek.
Szv tv. 3. § (3) bek. 3. pont: jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot; Pl.: 10 mFt mérleg főösszeg (vagyon) x 0,02 = 200.000 Ft
Szv tv. 3. § (3) bek. 5. pont: megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).
Számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (e kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó. d) a pénzkezelési szabályzatot. + befektetési szabályzat + analitikus nyt albuma + bizonylati album
Számviteli politika Ákom-bákom Egyesület Ízelítő – „zabálni otthon fognak” – „A” oldal I. Az Ákom-bákom Egyesület ismertetése 5 II. Éves beszámoló 6 1. A számviteli alapelvek 6 2. Könyvvezetés 6 2.1. A könyvvezetés rendje 7 2.2. A könyvviteli zárlat rendje 7 3. Beszámoló 7 3.1. leltározás 7 3.2. A beszámoló készítés, jóváhagyás és közzététel 8 4. Lényeges összegű hiba meghatározása 9 5. Jelentős összegű hiba meghatározása 9 III. Eszközök és források értékelésének módja 10 1. Értékelési Alapelvek 10 1.1. Az eszközök bekerülési értéke 10 1.2. Beszerzési ár 10 2. Amortizáció elszámolása 11 IV. Eszközök és források értékelése 12 1. Befektetett eszközök 12 1.1. Immateriális javak 12 1.2. Tárgyi eszközök 12
Számviteli politika Ákom-bákom Egyesület nincs általános formula és recept – testre szabás szükséges – „B” oldal 2. Forgóeszközök 12 2.1. Készletek 12 2.2. Követelések 13 2.3. Pénzeszközök 13 3. Saját tőke 13 3.1. Indulótőke 13 3.2. Tőkeváltozás 13 3.3. Lekötött tartalék 13 3.4. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből 13 4. Tartalékok 13 5. Céltartalékok 13 6. Kötelezettségek 14 6.1. Hosszú lejáratú kötelezettségek 14 6.2. Rövid lejáratú kötelezettségek 14 V. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem 15 1. Bizonylatok alaki és tartalmi kellékei 15 2. bizonylatok megőrzése 16
Pénzkezelési szabályzat - Ákom-bákom Egyesület - Fő elemei…- nincs általános minta Funkciója: eljárási rendet. Feltételeket felelősségeket, dokumentálást rögzít, aminek követésével: - minimalizálható a szervezet kockázata - választható elemek közt állást foglal - következményeket is egyértelművé teszi
Adaléknak (orientáló minta a tartalomra) PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános pénzkezelési szabályok 19 1.1. A házipénztár kialakítása és működtetése 19 1.2. A pénzszállítás szabályai 20 1.3. Pénztárkeret 20 1.4. Készpénz-kímélés, a készpénzfizetés felső határa 20 2. A gazdálkodással, a pénz kezelésével kapcsolatos feladatok 21 2.1. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 21 2.2. Pénztáros, pénztárellenőr 21 2.3. Utalványozók 22 2.4. Pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása 22 2.5. Elszámolási előlegek kiadása, elszámolása 24 2.6. Konferenciák, továbbképzések elszámolása 25 2.7. Pályázatokon elnyert összegek felhasználása, elszámolása 25 2.8. A pénztár zárása, pénztárjelentés készítése 25 3. Szigorú számadású nyilvántartás 26
szervezeti vagyon (alapvetés: összes eszköz = forrás) (pénz + tárgyiasult + imidzs, stb.) eredmény levezetés – üzleti év „haszna” mérleg – pénzértékben leltár (okmány) és leltározás (tevékenység) - naturáliában ebből: pénztárban + bankszámlán kiemelt jelentőségű követése: esetünkben a pénztár és a bankszámla forgalom (könyvvezetésben és beszámolásban) rendelkezés a vagyon felett (kötelezettségvállalás,utalványozás - éves pénzügyi szakmai és terv jelentősége)
A PÉNZ – különleges áru Az a tárgy, jószág, dolog, ami alkalmas vásárlásra, hitelfelvételre, adósság törlesztésére, stb. Funkciói: Értékmérő v. elszámolási egység Csere- v. forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási v. kincsképző funkció Nk-i pénz szerepe: valuta, deviza
vagyon mozgás „követés” miértje? - tulajdonos alapvető érdeke + átláthatóság, vagyon védelem, stb. - piac többi szereplője (hitelező, befektető, állam, lakosság, vállalkozások, alkalmazottak) - külföld, stb. Egyre több pénzből lehet jó programokat csinálni, jó program hozza a sok pénzt… (önkéntes munka, ötlet, társadalom értékítélete) Hogyanja… Családnál fejben is követhető, de már itt is van „papírozás” Jogi személynél kötelező Civil szektorra sajátos előírások – okai… (vö.. Svédország)
15. Vonatkozó főbb jogszabályok vagyon változás követéshez 2000. évi C. tv. a számvitelről 114/1992. (VII. 23.) korm. r. a társ. szervezetek gazdálkodó tevékenységéről (hiv.: az egyesülési jogról szóló tv. 24. §) 224/2000. (XII.19.) korm. rendelet – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságai (hiv.: 178. § /1./ bek. c, alpont) 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (non profit gt vonatkozásban)
Köszönöm a figyelmet!!! Felmérő, csoport munka, stb. További kérdések, válaszok Szakirodalom (kötelező és ajánlott) Értékelő lapok Elérhetőség: http://krajczaros.uw.hu nim.szfvar@t-online.hu és 06-30-9566736