A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei Szakértői konferencia (FPI) 2006.08.30 Készítette: Dán Krisztina dankrisz@gusztav.hu

A közoktatási szakértő fogalma Egy-egy közoktatási szakterület jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező elismert képviselője, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. Megfelel a szakértővel szemben támasztott jogi, szakmai és etikai követelményeknek (Kt. 107. §., 31/2004. (XI.13.) OM rendelet, Irányelvek) Saját szakterületén ellenőriz, értékel, fejlesztő javaslatokat ad, de nincs intézkedési joga; Az iskolák önállóságával megnőtt a külső szakmai ellenőrzés szerepe.

A szakértői tevékenység célja A szakértői tevékenység célja, hogy mind a megbízótól, mind pedig a vizsgálandó intézménytől független szakemberek lássák el a közoktatás speciális feladatait, kiemelten a pedagógiai munka szakmai ellenőrzését, értékelését; A munka fejlesztő jellegéből adódóan legfőbb célja az, hogy a szakértő sajátos szakértelmével hozzájáruljon a közoktatás minőségi fejlődéséhez

Az iskolai könyvtári szakértői munka jellemzői Az iskolai könyvtár autonóm szakterület, szakirányai: könyvtár-pedagógia, -használat, gyűjteményfejlesztés stb. de tankönyv, tanterv is; Intézménytípusonként eltérő könyvtári modellek; Kettős szakmai és jogi meghatározottság; Tantárgyköziség, kiterjedt partnerség; Korszerű könyvtárkép külső segítséggel; Szakértői munka – könyvtári szakfelügyelet; A megbízások főként jogi és pályázati alapon.

A szakértői munka szakmai területei (előzmények) Gyűjtőköri szabályzat Tantervezés, pedagógiai programok Tankönyv – bírálat, tanfolyami akkreditáció Fejlesztési stratégia kidolgozása SZAK–2004 a könyvtárhoz kötődő pedagógiai szakmai tevékenység ellenőrzése Vezetői pályázatok, fejlesztő pályázatok (KOMA, Közalapítvány stb.)

A szakértői munka alapelvei Függetlenség, objektivitás Szakmaiság, tárgyközpontúság Kollegialitás, partneri viszony Eredményesség, hatékonyság, fejlesztés Szakmai együttműködés – egységes követelmény – elvárható teljesítmény; A szakértők egymás munkáját ne minősítsék!

A könyvtári szakértés etikai szabályai 1. A szakértő személye Szakmai, pedagógiai és jogi (többlet) tudás, továbbképzés, önképzés, kreativitás Szakmai autonómia, kapcsolatteremtő, kommunikációs készség, hitelesség Következetesség, határozottság, rugalmasság, aktív hallgatás, konfliktuskezelés, empátia, diszkréció, pozitív beállítódás, segítőkészség stb. Megfelelés a jogszabályi előírásoknak

A könyvtári szakértés etikai szabályai 2. A megbízás etikai normái A szakértő az egész ország területén működik; A szakterületétől eltérő munkát csak teamben; Szabadon dönt a megbízás elfogadásáról. Nem fogad(hat)ja el a megbízást, HA: meghaladja szaktudását , nem elegendő a határidő a munka elvégzéséhez, összeférhetetlenség áll fenn. Különböző megbízótól felkérés, szerződés (megbízó, szakértő, tárgy, szempontok, szakvélemény, határidő, megbízási díj stb.), megbízólevél.

A könyvtári szakértés etikai szabályai 3. A munkavégzés etikai normái Bejelentkezés: tárgy, cél, időpont, személyek, dokumentumok, módszerek kölcsönös tájékoztatás Felkészülés: dokumentumelemzés, súlypontok; A vizsgálat menete: tényfeltárás: interjú (igazgató – könyvtárostanár – stb. – ig.), helyszíni szemle; A vizsgálat ne zavarja a működést! Információk feldolgozása, a vélemény szakmai érveken alapuljon. Titoktartás; Egyenrangú, partneri kapcsolat az érintettekkel;

A könyvtári szakértés etikai szabályai 4 A könyvtári szakértés etikai szabályai 4. Szakértői vélemény, utómunkálatok Objektivitás, szakszerűség, tömörség; Helyzetfeltárás (nem csak a negatívum), alternatív javaslatok intézkedési szinteknek megfelelően; Azonos vélemény az intézménynek és megbízónak A szakértő nem köteles az érintettekkel konszenzusra jutni, de egyeztetés szükséges. Vitás ügyek rendezése: OKÉV – OJMB – SZEB Nyilvántartás (OKÉV), megőrzési kötelezettség; Utómunkálatok: szakmai értekezlet, OB -, képviselőtestületi ülés, pedagógiai szolgáltatás…

Az etikai szabályok betartására vonatkozó alapelvek Az iskolai könyvtári szakértőre vonatkoznak a pedagógusok és a könyvtárosok etikai kódexe is; A konkrét szakmai feladatokra érvényes egységes szakmai álláspont és szakértői standardok (szempontok, módszerek, munkaidő, díjazás, szakértői jelentés stb.) nélkül a szakértői munka szakmai és etikai szabályai nem vagy korlátozottan kérhetők számon; A szakértői munka annyit ér, amennyi a javaslatokból, fejlesztő szándékból megvalósul.

Az eddigi gyakorlatból levonható következtetések Jelenleg hiányoznak az aktuális szakmai feladatok ellátásához szükséges standardok és anyagi feltételek; Folyamatosan tervezhető szakértői munkára van szükség a kampányszerű akciók helyett; Követhetetlen a szakértői esetek utóélete; Megoldatlan a szakértők célirányos továbbképzése, hiányzik a szakmai - közéleti fórum; Koordinálatlan a szakértői munka és a szakfelügyelet; Megbízók nem ismerik szakértői munka lehetőségeit

Miben segíthet a szakértő? (Javaslatok a megbízóknak) Alapdokumentumok: SZMSZ, Házirend, HPP, IMIP könyvtári szempontú véleményezése; Az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenysége; Az állomány összetételének, nyilvántartásának, gondozásának, feltárásának vizsgálata; Új szolgáltatások bevezetésének véleményezése; A könyvtár informatikai fejlesztése; A könyvtár elhelyezési, berendezési terve; Kettős funkciójú könyvtár tervezése és működése. Muzeális gyűjtemények kezelése stb.

Javaslatok a szakértői tevékenység további fejlesztéséhez Könyvtári szakértők szakmai szervezetének létrehozása. Tematikus program-terv kidolgozása, ehhez anyagi feltételek igénylése; A szakértők rendszeres képzése, felkészítése az aktuális feladatokra; Az általános iskolák csoportos (régió, körzet) könyvtári vizsgálata a szakmai összefogás lehetőségeinek figyelembevételével; Az intézkedési szinteknek megfelelő javaslatok kidolgozása és ezek bekapcsolása az ágazati, fenntartói, szolgáltatói, intézményi döntésekbe; A szakértői m. és a szakfelügyelet összehangolása.

Köszönöm a figyelmeteket