„Eszterlánc-Körösladány” –integrációs modell

„Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.”

Intézményünkről általános iskola: 8 évfolyam-normál és gyógypedagógiai tagozat-integrált oktatás 413 tanuló – tagozatos SNI 11 fő, integrált 47 fő 64 fő (15%) BTM – 196 fő (45%) HH ebből 105 (24%) HHH művészetoktatás: 5 tanszak – zongora – furulya – társastánc – színjátszás – kézműves 136 tanuló (36 %) egységes pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés – gyógypedagógiai tanácsadás – nevelési tanácsadó – logopédia – pályaválasztási tanácsadás 317 gondozott 42 pedagógus (gyógypedagógus, fejlesztő, logopédus, pszichológus, értékelési szakértő, tantervkészítő, EU-s pályázatíró, koop-, és IPR képzett, tehetséggondozó, szociálpedagógus)

PROBLÉMÁINK Változó társadalmi környezet – változó pedagógiai szabályozók – változó gyerekek – felgyorsult folyamatok Megnövekedett feladatok – egyre több kudarc XIX. sz-i intézményrendszer, XXI. sz-i gyerekek Egyedül maradtunk, de „egyedül nem megy” LEHETŐSÉGEINK Kikre számíthatunk? Miben tudnak segíteni? Mire van szükségünk, ill. lehetőségünk? Szülői, fenntartói, városi, pedagógusi érdekek összehangolása Innovatív pedagógusok, szemléletváltás

Fő célkitűzéseink Egyéni differenciálással minden gyermek számára a saját komplex személyiség-struktúrájának leginkább megfelelő optimális fejlesztés biztosítását tudja elérni az intézmény. Az intézményt, a gyermeket „önmagához” viszonyítva fejlesztjük és értékeljük! Egyéni profilt, individuális fejlesztési tervet készítünk

Körösladány komplex rendszere Teljes helyzetelemzés - közös jövőkép-csapatépítés A városi pedagógiai rendszer újragondolása, rendszerben való gondolkodás – IPR Egységes szemlélet a születés előtti időszaktól a családalapításon át az idős kori segítésig Gyermekorvosi és védőnői figyelőszolgálat működtetése Korai fejlesztés - Baba-mama klub Óvodai program Iskolai IPR Gyermek- és ifjúsági szabadidős programok Esélyegyenlőségi program Személyi (képzés-továbbképzés), tárgyi, infrastrukturális fejlesztés (normatíva+önkormányzati támogatás+hazai és EU-s pályázatok

Oktatási feladatok Bölcsőde, teljes körű óvodáztatás (különös tekintettel a HHH, SNI gyerekekre) A zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet (iskolakóstolgató - 2 hónapos iskolai előkészítő az óvodában, 2 hónapos „beszoktatás” az iskolában, komplex felzárkóztató program a lemorzsolódott gyerekeknek) A különleges gondozási igényű gyerekek megsegítése- Komplex beavatkozási program készítése az SNI és HHH tanulók megsegítésére + a tanulás tanítása + tanoda Önismereti kör működtetése (pszichopedagógus, pszichológus) Komplex tehetséggondozás, akkreditált, kiválóra minősített tehetségpont működtetése Konstruktív pedagógia, esélyegyenlőség pedagógiája, multikulturális- és interkulturális nevelés Integráció, csoportos tanulás, team-munka

Kapcsolatrendszer kiépítése Érdekelt partnerek: önkormányzat – szülők – gyerekek –pedagógusok (igény – kínálat – lehetőség) Az integrációt támogató kerekasztal, esélyegyenlőségi csoport működtetése - valamennyi érdekelt szervezet bekapcsolása a munkába Az iskola kinyitása – a pedagógia kivitele CKÖ, Gyámügy, Egyházak, Rendőrség, Gyermekvédelmi-, Családsegítő és Védőnői szolgálat, Nagycsaládosok Egyesülete, Körös Művészeti Egyesület, Városszépítő Egyesület, Sportegyesület, Polgárőrség, Körös Gyöngyei Alapítvány –JAM diákvállalkozás Patrónusi, mentori rendszer működtetése – Útravaló ösztöndíjprogram, tanoda kialakítása a délutáni tanulás és szabadidő megszervezésére (közhasznú értelmiségiek, civilek)

Gyerekek-tanító néni-szülők (vetélkedő)

Káptalanfüred – tábor mindenki együtt

„Lehetetlen küldetés?!” „Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra- érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre méltóvá.” (Torgyik Judit-Karlovitz János Tibor: Multikulturális nevelés. Budapest, 2006. 42.)

Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban, tanórán kívüli programokban: (projektek:ünnepek, olimpia, EU-csatlakozás, gasztronómia, jellegzetességek, kultúra stb.)

Tanári kompetenciák Személyiségfejlesztés Tanulóközösségek alakulásának segítsége A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulás megalapozása A tanulási folyamat szervezése és irányítása Pedagógiai értékelés Szakmai együttműködés Elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

Multikulturális kompetenciák Helyzet-felismerési képesség Döntési képesség Alkalmazkodási képesség A tolerancia- és a kivárás képessége Identifikációs képesség Az empátia képessége Figyelem-megosztási képesség A „Játszani tudás” képessége kivárás Az empátia képessé

Fejlesztendő tanulói kompetenciák A gyermekek saját anyanyelvének művelése A többségi anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Interperszonális és állampolgári kompetenciák Kulturális tudatosság Megtanulni tanulni Vállalkozási kompetenciák

A pedagógiai program kiegészítése Nevelő-oktató munkánk alapelvei Inkluzivitás, a befogadás, befogadó minden csoporttal szemben, amelyből senki sem rekedhet ki, és amely minden gyermek számára is hasznos és értékkel bír. Kulturális pluralizmus: attitűdök, viszonyulások és képességek kialakítása ahhoz, hogy prioritást kaphasson a sokszínűség, a sokféleképp gondolkodás, a különböző értékrendek jelenlétének természetessége, az emberek közötti interakciók, a kommunikáció sikeres működése. Esélyegyenlőség – valamennyi tanuló számára egyenlő esély biztosítása minden szolgáltatásunk hozzáféréséhez. A helyi kulturális örökség védelme, őrzése, ápolása, bemutatása. A helyi jellegzetességek, szokások, hagyományok, a nyelvjárások megőrzésének fontos helyet kell kapnia a helyi programokban.

A multikulturális nevelésünk céljai Sokszínű kultúrára épülő személyiség-fejlesztés, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátterüket. A kisebbségi kultúra fenntartása, a vallás tiszteletben tartása, a nyelv, a normák, a tradíciók, a társadalmi értékek, a társas kapcsolatok ápolását. A kulturális asszimiláció megakadályozása, a kisebbségek fennmaradásának, kulturális identitásának megerősödésének, fejlődésének segítése a többségi környezetben.

Feladatellátásunk kiemelt területei A tartalmi integráció. A pedagógus a tanítási folyamatban példákat, adatokat, információkat nyújt az iskolánkban megjelenő szubkulturális csoportokról. A megszerzett ismeretei alapján – a munkaközösségek tagjaival együtt - meghatározza azokat a tudáselemeket (a kisebbségek hagyományait, értékeit, szokásvilágát, történelmét és kulturális gazdagságát), melyek bekerülnek a tananyagba, ill. integrálódják a már meglévő tantervi anyaghoz. Beillesztik e tantervi elemeket a curriculum főáramába, az ismereteket pedig a meglévő tantárgyi és tanórán kívüli rendszerébe. Az előítélet csökkentése érdekében demokratikus értékek és viszonyulás kifejlesztése minden egyes tanulóban azért, hogy a gyermek rasszokra, különböző etnikai csoportokra, nemekre, vallásokra, szegényekre és gazdagokra, idősekre és fiatalokra, különböző képességekkel élő emberekre vonatkozóan. Az esélyegyenlőség pedagógiája. A pedagógusnak különböző célzott technikákat, módszereket kell alkalmaznia az iskolai osztályban azért, hogy valamennyi, a különböző nemekből, rasszokból, etnikai, társadalmi csoportokból, vallási környezetből származó tanulók iskolai eredményességét növelje. Az iskolai kultúra és szervezet újragondolása, átalakítása. Az SZMSZ, a Házirend és valamennyi egyéb alapdokumentum átdolgozása az esélyegyenlőség, a multikulturalizmus elveinek megfelelően.

A nevelőmunkánk cél-és feladatrendszere Egyenlő lehetőség biztosítása képességei kibontakoztatásához valamennyi tanuló számára Rugalmasság, figyelem az eltérő igények és szükségletek, tanulási stílusok irányában Belső motiváció kialakítása, a gyerekekben meglévő természetes kiváncsiság, tanulási vágy felkeltésével; Alapvető kultúrtechnikák stabil megalapozása, melyek biztosítják a továbbhaladást(írás, olvasás, számolás); Esztétikus iskolai környezet kialakítása; Elfogadó, pozitív iskolai légkör kialakítása, fenntartása. Az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásait, hiedelmeit, a címkézés menetét, a tanítás stílusát, és stratégiáit, a tesztelés, a vizsgáztatás módját, vagy megfelelő tankönyvek kiválasztását; A család elfogadása, a szülői aktivitás fokozásával az iskolai életbe való bekapcsolásuk, tapintatos kommunikáció, hiteles, őszinte tájékoztatás.

Eszközök, módszerek Kooperatív tanulási stratégiák alkalmazása, az előítéletek csökkentése érdekében. Projektekben, akciókban való részvétel a szociális kompetencia fejlesztésére. A diákok iskolai közéleti munkába való bekapcsolása a demokrácia, a felelős állampolgár születéséhez való hozzájárulás. (pl. iskolai választások, helyi diák kezdeményezésekben, diákönkormányzatban való részvétel elősegítése stb.) A pedagógiai kultúra fejlesztése: a tanulók megfigyelése, meghallgatása; más kultúrák tanulmányozása; cikkek, könyvek olvasása; közösségi rendezvényeken való részvétel; családlátogatások. A tankönyvek kiválasztásának elvei. Az iskolában használt tankönyveknek tükröznie kell a társadalom sokszínűségét, és pozitív színben kell feltüntetniük mindezt.

A multikulturális nevelést segítő tényezők Az iskola belső paradigmaváltása (szemlélet, módszerek, együttműködés) Innovatív, aktív, jól képzett, elkötelezett, motivált nevelők Az IPR teljes körű bevezetése, esélyegyenlőség pedagógiája. Anyagi és személyi háttér biztosítása (központosított normatívák, pályázatok, szponzorok, önkéntes segítők) A szülőkkel való együttműködés A társadalmi környezet bevonása, meggyőzése

A multikulturális nevelést gátló tényezők A multikulturalizmus eltérő értelmezése Szegregáció: a túl korai kiválogatás, szabad iskolaválasztás Etnocentrizmus (pedagógus, szülő, gyerek) Médiareprezentáció-nincs pozitív példa Az oktatási stratégiák helytelen alkalmazása, „Ha a gyerekek nem tanulnak úgy, ahogy tanítunk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogyan tanulnak!” (Rita Dunn, 2008.) A pedagógiai törődés hiánya A tananyag, a tankönyv többségi reprezentálása Az infrastruktúra és az eszközpark elavultsága A negatív társadalmi környezet kizárása (politika, sztereotípiák, rasszizmus, erőszak stb.)

Multikulturális programok

Eszterlánc-Kótyomfitty Orosháza

BUKTATÓK Az intézmények autonómiája – beidegződések A pedagógusok autonómiája (látszat-együttműködések) Tananyagmennyiség – szelektálás - értékelési kérdések A középiskolai elvárásokhoz igazodás Kedvezőtlen társadalmi körülmények - egyre több különleges gondozási igényű gyerek – kapacitás A társadalmi lehetőségek és a pedagógiai érdekek szakadéka A megfelelő távolságtartás (pedagógus-gyerek)

Eredmények HHH bázisintézményi program, hallgatói felkészítés Új kapcsolati háló (külső – belső) Tehetségpont – komplex tehetséggondozó program EGYÜTTMŰKÖDÉS - RENDSZERSZEMLÉLET Innováció, módszertani kultúra, iskolai légkör Az óvoda-iskola kapcsolatának javítása Jó gyakorlatok: óvoda-iskola átmenet, értékelési rendszer, tanulásmódszertan, tehetséggondozás- és azonosítás, projektek, fejlesztőprogramok, módszertani gyűjtemény

Pályázatok HEFOP 2.1.5B HHH tanulók integrálása HEFOP 2.1.9 Nyári tábor DAOP 4.2.1 Infrastruktúra fejlesztése TIOP 1.1.1 IKT eszközök TÁMOP 3.3.3 Bázisintézmények TÁMOP 3.4.3 Tehetséggondozás TÁMOP 3.1.5 Pedagógus továbbképzés Együttműködés, konzorcium: TÁMOP 3.1.4 Kompetenciaalapú oktatás elterjesztés TÁMOP 3.2.2 Referencia OKA

FEJLESZTÉSI IRÁNYOK-LEHETŐSÉGEK Nagyobb szülői szerep az intézmény életében – a lehető legkorábban – új formák keresése a kapcsolattartásra – a családi nevelés segítése Valamennyi HHH gyerek mentorálása a középiskolában, szakmaszerzés, felsőfokú tanulmányok támogatása, nyomonkövetés. Civilek – önkéntesek – mentorok - tanoda – tanítási szünetek (óvoda-iskola: HHH, SNI, cigánygyerekek, különleges gondozási igényt nem lehet a fiókba zárni) Az iskolán kívüli környezet folyamatos meggyőzése (elutasítás, kirekesztés, diszkrimináció)

Infrastruktúra-és eszközfejlesztés

Az iskola-felújítás eredménye

Infrastruktúra-és eszközfejlesztés

Tanulóbarát osztálytermek

Kényelmesebb az adminisztráció

Karate-bajnokaink

Elérhetőségeink Tüköry Lajos Általános Iskola, AMI és EPSZ Tiszainé Rudner Judit igazgató ladany@tukorylajos-kladany.sulinet.hu www.tukorysk.hu Telefon: 66/474-020; 06/30-703-6608

Együtt az igazi