Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban Somorjai Gáborné könyve alapján készítette: Halászné Császár Judit
Általános balesetvédelmi szabályok
Baleset fogalma Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.
Általános szabályok: Mindig legyünk körültekintőek, ha elterelik a figyelmünket hagyjuk abba a tevékenységet amit végeztünk Fáradság esetén pihenjünk Csak olyan tevékenységet végezzünk amit a kezdetétől a végéig értünk és be is tudjuk fejezni. Az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használjuk.
Általános szabályok: Munkavégzés közben ügyeljünk a környezetünkre Mozgásunkat igazítsuk a környezet állapotához Szemmagasságnál magasabb helyről csak létra használatával vegyük le a dolgot Repedt üvegtárgyat ne használjunk
Általános szabályok: A szabad mozgásnak 60 cm helyet kell hagynunk, hogy egy személy kényelmesen elférhessen Ha elektromos készüléken gyanús jelet észlelünk akkor azt ne használjuk, azonnal válasszuk le a hálózatról Laza, lógó dugaszolóaljzatot, kapcsolót ne használjunk Vizes helyiségbe, vizes kézzel ne nyúljunk elektromos készülékhez!
Ellenőrző kérdések TK:10. old Ellenőrző kérdések TK:10.old. Mi a teendő ha az elektromos vezeték vagy elektromos készülék meghibásodását észleli? Mi a teendő üvegtárgyak és magasan elhelyezett tárgyak esetén?
Épületek mint veszélyforrás
Hosszabb használat során keletkezett veszélyforrások: Épületek használatba vétele csak tervezői és kivitelezői nyilatkozatokkal, engedélyekkel lehetséges Hosszabb használat során keletkezett veszélyforrások: Meglazult korlátok,ablakok,ajtók Síkosra kopott padló Hulló vakolat, díszítőelemek Törött kapcsolók, lámpatestek
Épületben rejlő veszélyforrások fellelésekor a teendőink Otthonunkban a hiányosságok azonnali megszüntetése Az épület fenntartójának figyelmét felhívni a veszélyre A fenntartó kötelessége a hibára táblákkal felhívni a figyelmet és a hibát mihamarabb megszüntetni ellenkező esetben kártérítési felelősséggel tartozik.
Ellenőrző kérdések TK:11.old.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZÉPSÉGSZALONOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
Telephely, üzlethelyiség
Üzlethelyiség telepítése ÁNTSZ jóváhagyásával, száraz, jól szellőztethető helyiség lehet Külön vendég és dolgozói mosdó biztosítása Egy munkahely területe min. 6m2 A belmagasság 2,5 m-nél kevesebb nem lehet A falak résmentesek és moshatók legyenek
A padlózat csúszásmentes, résmentes, mosható és fertőtleníthető legyen Szennyező forrás közelében nem létesíthető szépségszalon Pincehelyiségben - külön bejárat,önálló légtér, más célt nem szolgálhat Tilos: A közterület felől nyíló üzlethelyiség felől a lakás felé bejáratot létesíteni Az üzletben a szolgáltatás végzéséhez nem használatos tárgyakat tartani Állatot tartani
Ellenőrző kérdések TK:14.old.
A szépségszalon kialakítása, berendezése
Berendezésektől, helyiségtől elvárható tulajdonságok: Kényelmes kezelőszék A dolgozó részére forgatható állítható ülőke, szerszámtartó Ruhatár kialakítása a vendégek számára Olvasnivaló, TV, PC+internet Vendég mosdó szúnyogháló
Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények: Jó megvilágítás elsősorban természetes megvilágításra kell törekedni- az ablak világító felülete az üzlet alapterületének 1/6-od része kell legyen A világítás káprázatmentes, térben és időben egyenletes legyen A mesterséges megvilágítás lehet központi vagy helyi – a fényforrás lehet izzólámpa vagy fénycső
Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények: Biztonságos elektromos berendezések Csak ellenőrzött és engedéllyel ellátott elektromos berendezéseket szabad csak használni!) Megfelelő hőmérséklet Természetes szellőztetés Ivóvíz minőségű víz használata (ÁNTSZ-nél ellenőriztetni!)
Ellenőrző kérdések TK:15.old.
Tisztaság, higiénia
Hulladékok a szépségiparban Közönséges – kommunális hulladék Normál hulladékszállítás Veszélyesnek minősülő hulladékok I. Különösen veszélyes II. Fokozottan veszélyes (fertőtlenítő szerek dobozai) III. Mérsékelten veszélyes (kozmetikumok maradványai) A veszélyes hulladékok elszállításához, kezeléséhez engedély szükséges
Veszélyes hulladékokkal szembeni teendők Elkülönített tárolás (veszélyes vegyi folyamatok elindulásának megakadályozására) Külön elszállításról kell gondoskodni A veszélyes anyagok biztonsági adatlapuk alapján veszélyességi kategóriákba kell sorolni
Települési hulladékok csoportosítása Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Biohulladék (szépségszalonban a levágott haj, köröm) – a biohulladékot is külön kell tárolni!
A szalon tisztítása Fertőtlenítőszerrel Gumikesztyűben Nyitott ablaknál A tisztítószereket tilos összekeverni! A textíliákat folyamatosan cserélni kell és tisztítani (mosással, vasalással) Minden vendégnek frissen mosott és vasalt törölközőt kell biztosítani
Ellenőrző kérdések TK:17.old.
Személyi tisztaság
Szépségiparban dolgozókkal szemben támasztott követelmények EÜ. Alkalmassági vizsgálat (évente) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat – háziorvos végzi nincs fertőző betegsége Eü. Kiskönyv Tiszta, fehér vagy világos munkaruha Kéz, köröm tisztán tartása és minden vendég előtt és után kézmosás Szappanos víz , kézfertőtlenítő, papírtörlő
Ellenőrző kérdések TK:18.old.
MUNKAVÉDELEM
A MUNKAVÉDELEM CÉLJA A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK EGÉSZSÉGÉNEK, MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGÓVÁSA, A BIZTONSÁGOS MUNKAFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE: Megfelelő eszközökkel Megfelelő munkakörnyezettel Védőeszközökkel Zavartalan információáramlással Szakképzett munkaerővel
A biztonságos munkavédelem feltételei: Technikai feltételek A munkahely megfelelő kialakítása Megfelelő munkaeszközök Berendezések, felszerelések megfelelő műszaki állapota Munkafolyamatok megszervezése Megfelelő munkakörülmények biztosítása
A biztonságos munkavédelem feltételei: Emberi tényező A dolgozók színvonalas szaktudása A munkával kapcsolatos veszélyhelyzetek pontos ismerete Gyakorlat, rutin a munkaeszközök használatában
Ellenőrző kérdések TK:20.old.
A munkavédelem területei
Fogalmak Munkabiztonság: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg ill. ellenőrzi ezek betartását Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.
Veszélyforrások csoportosítása Fizikai veszélyforrások Veszélyes anyagok Vendég védelme Dolgozók pályaalkalmassága Biológiai veszélyforrások Higiénia A munkavégzés körülményei
Fizikai veszélyforrások Munkaeszközök Csúszóssá váló felületek Zaj, rezgés Szennyezett levegő Nem megfelelő világítás Áramköri feszültség Normálistól eltérő hőmérséklet Elkerülésük MEGELŐZÉSSEL!
Ellenőrző kérdések TK:22.old.
Veszélyes anyagok Vegyi anyag regisztrációs rendszer /REACH – EU rendelet/ Célja: a vegyi anyagok nyilvántartása követése Biztonsági adatlap Célja: biztonsági, kockázati, veszélyességi információk nyújtása a veszélyes anyagokról
Vegyi anyagok a fodrászszalonban Hajfestékek Fertőtlenítőszerek Dauer Stb.
Veszélyes anyagok Vendég védelme Érzékenységvizsgálat- próba Dolgozók pályaalkalmassága Érzékenységvizsgálat- próba Nyilvántartást vezetni a vendég érzékenységéről Pályaalkalmassági vizsgálat Eü. Könyv
Biológiai veszélyforrások Mikroorganizmusok Vírusok Baktériumok Gombák Védekezés: Higiéniai szabályok betartása Védőfelszerelés Rendszeres fertőtlenítés
Higiéniai, Fertőtlenítés Higiénia fogalma: a fertőzés megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló eljárás. Fertőtlenítés fogalma: minden olyan mikrobaellenes eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült és így a kórokozók elpusztításával ill. fertőzőképességük megszüntetésével foglalkozik.
A munkavégzés körülményei, fiziológiai , idegrendszeri és pszichés tényezők jelentősége Pszichés igénybevételek: A vendégkör sokrétűsége, változatossága Sokféle munkatevékenység Monotonitás Minden vendéghez alkalmazkodni kell
A baleset és a munkahelyi baleset Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más, (testi, lelki) egészségkárosodást ill. halált okoz. Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.
A baleset bekövetkeztének folyamata Veszélyforrás Pl: hibás aljzat Csúszós padló veszélyhelyzet figyelmetlenség kapkodás Baleset Megrázza az áram Elcsúszik és eltörik a lába
A baleset alapvető tényezői Külső hatás A sérült akaratától függetlenül bekövetkező esemény Hirtelen, rövid idő alatt bekövetkező esemény Megelőzésük: Balesetmentes környezet kialakítása Szervezett munkafolyamatok Szakmai fogások tudatos alkalmazása, szakszerű fegyelmezett munkavégzés
Ellenőrző kérdések TK:28-29.old.
Foglalkozási megbetegedések
A foglalkozási megbetegedések kiváltó okai Fizikai tényezők Kémiai tényezők Biológiai tényezők Ergonómiai tényezők
Fizikai tényezők Zaj okozta halláskárosodás Ionizáló sugárzás Levegőben lévő por Repülő száraz haj Védekezés: Csendes működésű eszközök nem ionizáló sugárzást kibocsátó készülékek A szalon rendszeres tisztítása
Kémiai tényezők Klór által okozott megbetegedések Vegyszerek gőze Foglalkozási asztma Védekezés: Klórmentes szerek használata, védőkesztyű, maszk Vegyszeres edények lezárása
Biológiai tényezők Gombák okozta bőrbetegségek Szerzett gyulladás (hepatitisz) Szerzett tuberkolózis Egyéb fertőzések (influenza) Védekezés: védőkesztyű, fertőtlenítős lemosás, maszk szellőztetés
Ergonómiai tényezők Csontok, izmok megbetegedése Fokozott megterhelés okozta megbetegedés Védekezés: Állítható magasságú ülőkék, testtámaszok Kerülni az egyoldalú terhelést Mozdulatsorok váltakozása
Ellenőrző kérdések TK:33.old.
Munkahelyi ártalmak Állómunka következtében kialakuló foglalkozási megbetegedések Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak Kémiai ártalmak Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések Mechanikai ártalmak ínhüvelygyulladás
Állómunka következtében kialakult foglalkozási megbetegedések Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak
Lúdtalp A láb haránt-, ill. hosszboltozatának lesüllyedése, a harántboltozat ellapulása A belső boka megsüllyed, a láb külső éle megemelkedik Az izmok majd a szalagok elváltoznak, majd visszafordíthatatlan csontos deformáció jön létre
A lúdtalpas beteg tünetei: Nem tud soká járni vagy állni Gyorsan elfáradnak Fájdalom a bokaizület tájékán Megelőzése: Kényelmes cipő Láb tornáztatása Egyoldalú terhelés csökkentése Kialakult lúdtalpat lúdtalpbetéttel segíthetünk helyreállítani
Lúdtalp fajtái: Gyerekkori Felnőttkori Kialakulása: Nem megfelelő gyerekcipők- korrigálható gyógytornával, gyógycipőkkel, gipsszel Felnőttkori Túlsúly, terhesség, állómunka Gyógytornával, lúdtalpbetéttel korrigálható
Bokasüllyedés- hosszboltozat süllyedés A láb hosszanti boltozatának ellaposodása Kialakulása: A láb túlzott igénybevétele Nem megfelelő cipő A lábizomzat túlfárasztása Megelőzése: Gyógycipővel Gyógytornával sportolással
Visszértágulat
Visszértágulat A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi.
A Visszértágulat tünetei: A végtag estére megdagad A láb nehézzé válik Fekély alakulhat ki a lábon Okai: Örökletes hajlam Mozgáshiány, egyoldalú terhelés Fogamzásgátló tabletta Magas cipősarok elhízás
Ellenőrző kérdések TK:36.old.
Gerincbántalmak Kiváltó okai a szépségiparban: Álló testhelyzet miatt Helytelen testtartás miatt Egyoldalúan terhelt gerincoszlop Gerincferdülés porckopás Következ-mény
Gerincbántalmak megelőzése Egyoldalú terhelés elkerülése Tudatos helyes testtartás gyógytorna
Kémiai ártalmak (TK.38) Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések
Kémiai ártalmak -Bőrgyulladás Kialakulása: általában vegyszeres munkák során bőrrel érintkező vegyszerek váltják ki. Megelőzése: gumikesztyű használata Kezelése: savas öblítés, kézvédő, bőrtápláló krémek használata
Kémiai ártalmak -Ekcéma (bőrgyulladás) Fogalma: A bőr felszínes gyulladása, mely viszketést, hólyagosodást, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást okoz. Okai: A bőr súlyos szárazsága, tartós vakarása, irritációt okozó anyagokra, allergénekre adott reakciója. Kezelése: A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése Bőrvédelem, a bőr szárazságának megszüntetése Gyulladáscsökkentő kezelés Megelőzése: védőkesztyű használata, rendszeres kézápolás
Kémiai ártalmak - Légúti megbetegedések Okai: szálló por, haj Megelőzése: gyakori szellőztetés
Mechanikai ártalmak - Ínhüvelygyulladás Kialakulása: a helytelen eszközhasználat, vagy helytelen technika kialakulása. (Pl: kéz, kar rossz helyen tartása mosáskor) Megelőzése: a legmegfelelőbb mozdulatsorok begyakorlása és azok következetes alkalmazása. Ergonómikus munkaeszközök beszerzése és megfelelő használata. A monoton , ismétlődő mozdulatsorok kerülése, váltogatása.
A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
A munkabalesetek bejelentése A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.
Munkaügyi szervezet Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta. Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
A munkabaleset nyilvántartása Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.
A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket. A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.) A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni: A diagnózis felállítását követő 24 órán belül Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki. A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács) A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A jegyzőkönyv tartalmi elemei: A bejelentés azonosítása A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei Valószínűsíthető okok A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához A kivizsgálást követő intézkedések A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban
A munkáltató kötelességei és jogai Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató vállalkozás esetén
A munkáltató kötelességei A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani
A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez
Egyéni védőeszköz fogalma Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszközök kategóriái Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján
I. kategória Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű
II. kategória Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: Védősisakok Arcvédők Szem-, fényvédők Kar-, kézvédők
III. kategória Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet
Elsősegélynyújtó eszközök A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani. Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda 10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező
Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint I. típ. 30 főig II. típ. 31-50 főig III. típ. 51-100 főig IV. típ. 101-200 főig
Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben
Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS! A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek
Elsősegélynyújtás
Égési sérülések Első teendők: Szüntessük meg az égés okát Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt
Égési sérülések- kisebb égések forrázások A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik Első teendők: Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata
Az égési sérülések ellátása A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet
Mérgezések Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk: Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük
Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: Mit vett be a mérgezett Mennyit vett be Mikor vette be Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta
Vegyszermérgezés A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok: Háztartási tisztítószerek Paraffin Petróleum Polírozó szerek Oldószerek és festékek
Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!
Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható Kivétel!!!: Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG! Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!
Vérzések
A vérzések fajtái Orrvérzés Súlyos vérzés Vénás vérzés Artériás vérzés Kisebb vágások, horzsolások
Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása: Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget
Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb) A vénás vérzés csillapítása: A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt
Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása
Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, az artériás nyomópont elnyomása; artériás nyomókötés alkalmazása; ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni); ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szív feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzíteni kell (ne vérezzen át); sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosítására.
Artériás nyomópontok
Súlyos vérzés Súlyos vérzések: Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) Több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)
Súlyos vérzés ellátása Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg) A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!
Kisebb vágások, horzsolások A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal
Szúrt sebek Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő A seb elfertőződése fennállhat A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők: A seb fertőtlenítése Mély seb esetén orvos felkeresése-antibiotikum, tetanusz
Eszméletlenség
Eszméletlenség fogalma Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre
Teendők eszméletlenség esetén Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag Szájból szájba lélegeztetés megkezdése Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés lépései A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne alkalmazzuk!
Sokk Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak. Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás Gyanú áll fenn ha a sérült: Sápadt Hideg verejtékezés tüneteit mutatja Aluszékonyság, zavartság
A sokk kezelése A sokkos beteget fektessük hanyatt Lábait emeljük magasra Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg Takarjuk be melegen Igyekezzünk megnyugtatni
Áramütés Megelőzése: Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.) Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése Elektromos hálózat karbantartása
Áramütés esetén keletkező sérülések Elsődleges sérülések : gyenge rázás- halálos áramütés Külső és belső égési sérülések
Sérült ellátása áramütés esetén Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a beteggel való összeköttetést Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.
Elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén
Izületek sérülései Fajtái: Húzódás: az izmok, szalagok erőhatásra megnyúlnak Rándulás: az izületi tok, szalag megnyúlik, elszakad, Ficam: az izület természetellenes helyzetbe kerül és ott rögzül
Izületi sérülések ellátása Felismerése: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság Ellátás: A sérült izületeket ne terheljük ne mozgassuk Helyezzük nyugalomba, rögzítsük Ellátás után hívjunk orvost!
Törések, az elsősegélynyújtó feladata A törés keletkezési helyének megállapítása (gerinc, koponya stb.) A törés jeleinek felismerése Zárt törés esetén: Természetellenesen eldeformálódott végtagok, a sérült mozdulatai rendellenesek, fájdalmasak Nyílt törés esetén: seb keletkezik- ellátása elsődleges A törött végtagot sínbe kell tenni és kendővel átkötve rögzíteni A törött végtagot az ép végtaghoz rögzítsük Hívjunk orvost!
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelem fogalma: Egy társadalmi tevékenység, amely az ember által okozott ökológiai károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.
Az ökoszisztéma Fogalma: az élővilág több száz millió éves fejlődési folyamata alatt létrejött rendszer Az ökoszisztéma alkotóelemei: Föld Víz Levegő élővilág
A környezet terület szerinti csoportosítása Makro környezet: A veszélyeztetés kiterjedt hatású: savas esők, szennyezett folyók, tavak stb. Mezokörnyezet: A veszélyeztetettség helyi hatású :levegő,talaj, járványveszély Mikrokörnyezet : az ember közvetlen környezete: ivóvíz, füst, mérgezések stb.
Energiaforrások Szén,Kőolaj,Földgáz Cellulóz alapú energiahordozók: fa,szalma, kukorica Napenergia, geotermikus energia, szél-,vízenergia
Nyersanyagok Élelmiszer alapanyagok Ruházat,bútor, épületek alapanyagai Háztartási vegyszerek ( a szépségipar nagy fogyasztója) Műszaki cikkek alapanyagai: fém,gumi, üveg
Levegő, víz szennyezése
Környezeti ártalmak Globális felmelegedés Szmog Savas eső
Globális felmelegedés Az a folyamat melynek során Földünkön a hőmérséklet folyamatosan nő. Oka elsősorban az, hogy a légkörben megnőtt azoknak a gázoknak az aránya (CO2) amelyek megakadályozzák, hogy a földfelszínt érő napsugarak és a főleg ipari tevékenység során keletkezett hő kisugározódjék az űrbe.
Szmog A környezetszennyezés miatt kialakult füstköd. Feltétele a szélcsendes idő és a kedvezőtlen feltételek összejátszása.
Savas eső Az ipari tevékenység során nagy mennyiségű szén- és kéndioxid jut a levegőbe amely a levegőben lévő vízpárával egyesülve savakká alakul. Ez az élővilág minden elemét károsítja.
A környezetvédelem módszerei, területei Aktív és passzív védekezés Aktív: csökkentjük, vagy megakadályozzuk a környezetszennyező anyagok kibocsátását Passzív: a szennyező anyagok kibocsátása nem haladja meg az előírt koncentrációt= természetes egyensúly fennmarad.
TŰZVÉDELEM
Fogalmak Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az ember életére, testi épségére vagy az anyagi javakra ill. ezekben károsodást okoz. A tűzvédelem feladata a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása tűz okainak kivizsgálása. Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a munkahelyek tűzbiztos kialakítása, a tűzvédelmi jogszabályok érvényesítése
Éghető anyagok, az égés feltételei Égés: az éghető anyag és az oxigén egyesülésével, hőfejlődéssel és fényjelenséggel azonos térben és azonos időben végbemenő kémiai folyamat.
Éghető anyagok csoportosítása: Gáz Folyadékok Szilárd anyagok
Tűzvédelmi szabályok A tűz jelzése Riasztás tűz esetén Tűzvédelmi oktatás Tűzveszélyességi osztályok
A tűz jelzése 105 Aki a tüzet észleli köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak A tűzjelzés elmulasztása szabálysértést von maga után. Tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni A nyilvános távbeszélő állomás tűzjelzésre díjtalanul használható A hamis tűzjelzést a törvényt bünteti! A tűzoltóság munkájáért nem számol fel díjat! Egységes segélyhívó 112
Észlelt tűz bejelentése Értesítéskor a következő kérdésekre kell válaszolni: A tűz pontos helye? Mi ég milyen káreset történt? Mi van veszélyben? (emberélet, gázpalack) A jelzést adó azonosítója (név, cím, tel.)
Ellenőrző kérdések TK:86.old.
Riasztás tűz esetén 5< főt foglalkoztató gazdálkodó cégnek 50< személy befogadására képes létesítmény esetén Tűzvédelmi tervet kell készíteni!
Tűzvédelmi terv tartalma: Éghető anyagok fajtái és elhelyezése Tárolt anyagok veszélyességi osztályokba való sorolása Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai Tűzjelző eszközök, tűzoltáshoz megfelelő oltóanyag és eszközök biztosítása, azok helyének kijelölése Tűzriadó terv
Tűzriadó terv kialakítása során figyelembe kell venni: A tűzjelzés módját A riasztás rendjét A létesítmény elhagyásának módját (menekülési útvonalak, elsősegély nyújtó hely) Tűz esetén a tennivalókat A fő veszélyforrásokat Évente gyakorolni a tűzriadó tervben foglaltakat
Tűzvédelmi oktatás
Tűzveszélyességi osztályok