Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tanfelügyelet – egységes külső értékelés
Advertisements

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Tanfelügyelet – A megújuló külső értékelési rendszer
A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ÓVODA
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
Molnár László tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes BPI
TÁMOP 3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Fejlesztő célú szaktanácsadás
Hogyan készítsünk pedagógusi portfóliót?
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
TÁMOP 3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
A Szaktanácsadók feladatai a 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet alapján
A pedagógusminősítési rendszer
Országos pedagógiai – szakmai ellenőrzés
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
Az intézményi önértékelés és kapcsolódása a külső értékeléshez
A megújuló köznevelés értékelési keretrendszere
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés az intézményekben Bedőné Fatér Tímea IPR szakértő Integrációs szaktanácsadó
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30

Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
A portfólió - óvodai szakterület
Felkészülés a pedagógusok szakmai ellenőrzésére
Egyéni fejlesztési tervek készítése és használata az iskolában
Ötletek, javaslatok a kritériumok dokumentum szintű beépítésére
Pedagógus értékelési rendszer
Tanfelügyelet és intézményi önértékelés – a megújuló külső és belső értékelési rendszer (TÁMOP-3.1.8)
Pedagógus – vezetői – intézményi ÖNÉRTÉKELÉS
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Startol a tanfelügyelet a legfontosabb változásokról, kiegészítésekről
Startol a tanfelügyelet – összefoglaló a legfontosabb változásokról, kiegészítésekről Maus Pál szakmai vezető TÁMOP
A köznevelési intézmények értékelési keretrendszere
Intézményi önértékelés Barati Krisztina
„A gyakornokokkal foglalkozó mesterpedagógusok mentorálási feladatai”
„Önértékelés, ahogyan mi tervezzük” NPK Tanfelügyeleti és minősítő szakértői tagozat.
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési reformok.
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési reformok.
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
A SZAKTANÁCSADÁS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TANFELÜGYELET MINŐSÍTÉS KAPCSOLÓDÁSA.
A TANFELÜGYELETHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS (TÁMOP-3.1.8)
„Az utolsó csepp nem tehet róla, hogy éppen ő az utolsó csepp, hiszen amúgy semmiben sem különbözik az előző cseppektől.” Mérő László.
Barlai Róbertné Maus Pál anyagának felhasználásával
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Vezetői önértékelés Barlai Róbertné
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
Tervezési folyamat.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Barlai Róbertné augusztus.
NEVELŐI ÉRTEKEZLETRE A FÉLÉVES ÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Farkasné Egyed Zsuzsanna saját óvodai munkaanyag, forrásként felhasználható.
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Vezetői célok és feladatok
Tanácsok a portfólió készítéséhez
A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK VEZETŐI ÉS HELYETTESI FELADATAI
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

A tanfelügyeleti standardok fajtái Az ellenőrzés területeinek megfelelő Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

A tanfelügyeleti standardok felépítése 1. Az ellenőrzés rendje az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása, a szakértők feladatainak meghatározása, a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása. 2. Eszközök elemzési és megfigyelési szempontsorok, kérdőívek, interjú kérdések, értékelő lapok. A standardok a próbaellenőrzések tapasztalatai alapján átdolgozás alatt állnak. A standard nyilvános és egységes. Az EMMI az OH javaslatára minden évben a nyár folyamán módosíthat a standardokon.

A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai: 1. Előzetes felkészülés a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés óralátogatás az interjúk elkészítése, a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése. 3. Összegzés – Értékelő jelentés a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket, az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

Az intézmény ellenőrzésének lezárása: 4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, a nevelőtestület elfogadja, megküldi a fenntartónak, közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.

A pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

A pedagógus ellenőrzésének területei: 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 3. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása. 4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása. 1. Tanuló-megismerési technikák,felmérés / tervezés 2. egymás elfogadása, of., milyen helyzeteket teremt 3. tanulócsoporthoz alkalmas-e

A pedagógus ellenőrzésének területei 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés az önértékelés, a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap (nem értékeljük). Dokumentumelemzés: PP, SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő 2 tanév munkaterve, egymást követő 2 tanév beszámolója, intézményi önértékelés: pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések E-portfolió: önéletrajz, diplomák, képzettségek, előző minősítések, értékelések a vezetői munkáról, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, publikációk, előadások prezentációi

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Általánosan: Tantárgyi tananyag Tanulói tevékenység Tanári tevékenység Módszerek Eszközök, szemléltetés V olyan adat, amely a kiemelt figyelmet igénylő tanulóval kapcsolatos munkára, a velük való személyes törődésre utal

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Tanmenet: Az osztály/csoport ismerete Tudatos bánásmód Az osztály képességeire tervez Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy külön a jókra és a gyengékre) Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejl. pedagógussal Arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeri az osztályt, mennyire tudatos a bánásmódja, a tanmenetében ezt hogyan írja le, mennyire tervez az osztály képességeire (közép-átlagára) megtalálható-e, hogyan dolgozik a tehetségekkel, hogyan dolgozik a lemaradókkal, az SNI-s tanulókkal, hogyan tudjuk meg mindezt a tanmenetből. Abból, hogy látjuk, milyen módszereket alkalmaz, milyen tanulói tevékenységeket tervez, milyen munkaformákat alkalmaz, külön tervez-e azokra a tanulókra, akik lemaradtak, milyen a felzárkóztatása, hogyan tervezi a folyamatos gyakorlást, (az egész osztályra tervez, vagy külön tervez a jókra és a gyengékre), ez a tanmenetből, mind tükröződhet. Nem baj az, ha valakinek nincs saját maga által tervezett tanmenete, egy központi tanmenet is elfogadható, csak ezeket jelenítse meg. A fejlesztési tervek esetében tervez-e a fejlesztő pedagógus fejlesztési terve alapján a tanórán megjelenő feladatok tantárgyára vonatkozó specialitásait, illetve fejlesztő pedagógussal közös órákat (ha erre van lehetősége).

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Óravázlat: Hasonló a tanmenethez Tartalmában megjelenik-e: Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai Tehetséggondozás feladatai Különleges esetek Az óravázlatban hasonlóan jelenik meg a KIFIT, azt tudjuk megnézni, vannak-e az osztályban különleges esetek, amelyekre külön kellett tervezni.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) A haladási rész: koherens a tanmenettel Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel rendszeressége Az értékelési rész: Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám, számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.) Jegyek mennyisége, rendszeressége,  a tanuló teljesítménye A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra Először a haladási résznél nézzük meg, hogy koherens-e a tanmenettel, ebből ugyan nem tudjuk kiolvasni az egyéni bánásmódra vonatkozó dolgokat, de mindenképpen tájékoztat minket arról, hogy a tervezéshez képest – az osztály ismeretében vizsgálva – mennyire képes az ütemet tartani, milyen a haladás sebessége. Itt megtalálható a korrepetálások, fejlesztések időpontja is, (illetve a hiányzás is, az, hogy a gyermek milyen rendszerességgel jár a foglalkozásokra, sőt, a napló személyes részében az is, hányszor figyelmeztették, ha nem jelent meg a foglalkozáson). Viszont, amikor az értékelő napló részhez jutunk, ott a gyerekek személyes adataihoz jutunk, itt már látjuk hozzávetőlegesen az értékelés gyakoriságát, a tanulási problémás, az SNI-s tanulókat be kell jegyezni, ott kell, legyen a határozat száma, sőt, olyan megjegyzéseket is hozzá kell fűzni, ha valaki csak pl. szóban, vagy írásban kérhető számon. Aztán lehet látni a jegyein, aki elégséges: mennyire tükröződik az, hogy a rosszabb jegyek után ad rá lehetőséget a javításra, vagy nem. Az egyéni bánásmód, a fejlesztés, a tehetséggondozás intenzitása, a foglalkozások anyaga, a fejlesztő- és a szakköri naplókban követhető, a korrepetálások a napló haladási részében, illetve adott esetben a napközis, vagy a tanulószobai naplóban található meg. Az osztálynapló értékelési részéből kitűnik az is, kik a jobb tanulók, kikre kell odafigyelni, illetve az is, kik a gyengébb tanulók.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) Az értékelési rész: a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása A foglalkozások anyaga A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele Először a haladási résznél nézzük meg, hogy koherens-e a tanmenettel, ebből ugyan nem tudjuk kiolvasni az egyéni bánásmódra vonatkozó dolgokat, de mindenképpen tájékoztat minket arról, hogy a tervezéshez képest – az osztály ismeretében vizsgálva – mennyire képes az ütemet tartani, milyen a haladás sebessége. Itt megtalálható a korrepetálások, fejlesztések időpontja is, (illetve a hiányzás is, az, hogy a gyermek milyen rendszerességgel jár a foglalkozásokra, sőt, a napló személyes részében az is, hányszor figyelmeztették, ha nem jelent meg a foglalkozáson). Viszont, amikor az értékelő napló részhez jutunk, ott a gyerekek személyes adataihoz jutunk, itt már látjuk hozzávetőlegesen az értékelés gyakoriságát, a tanulási problémás, az SNI-s tanulókat be kell jegyezni, ott kell, legyen a határozat száma, sőt, olyan megjegyzéseket is hozzá kell fűzni, ha valaki csak pl. szóban, vagy írásban kérhető számon. Aztán lehet látni a jegyein, aki elégséges: mennyire tükröződik az, hogy a rosszabb jegyek után ad rá lehetőséget a javításra, vagy nem. Az egyéni bánásmód, a fejlesztés, a tehetséggondozás intenzitása, a foglalkozások anyaga, a fejlesztő- és a szakköri naplókban követhető, a korrepetálások a napló haladási részében, illetve adott esetben a napközis, vagy a tanulószobai naplóban található meg. Az osztálynapló értékelési részéből kitűnik az is, kik a jobb tanulók, kikre kell odafigyelni, illetve az is, kik a gyengébb tanulók.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Füzet, munkafüzet: A foglalkozás hű tükörképe Egyéni foglalkozás a gyakorlatban Differenciálás órán, házi feladatban A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése Az értékelés személyre szabottsága Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége, lényegkiemelés, illusztráció) Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e egyéni feladatot a tehetség, a fejlesztős A naplókban vezetett adatokból feltérképeztük a tehetségeket és a felzárkóztatásra szorulókat, a velük való foglalkozás egyik hű tükörképe a füzet és a munkafüzet. Itt jelenik meg – többek között – az egyéni foglalkozás gyakorlata, differenciálják-e őket a tanórákon, kapnak-e nekik való külön feladatot (tanórai, ill. házi feladatban a differenciálás). A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése, értékelésének személyre szabottsága. A minden napos füzetmunka és a dolgozatok értékelése. Mennyire igényes a pedagógus, milyen gyakran ellenőrzi a füzeteket, az abban végzett tanulói produktumokra milyen a reagálása, de az is, mennyire igényes a tanulói munka esztétikumára, íráskép, illusztráció, tartalom, idézetek stb., stb. A naplóval összehasonlítva az is kitűnhet, hogy aki a napló szerint kiváló vagy lemaradó tanuló, kap-e többlet- vagy speciális feladatot otthon, vagy az órán.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Óralátogatás: Tanórai differenciálás Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb. Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ, mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének; mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat, stb. Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos Ha felszólít az órán vkit, akkor kiket, és miért? A 8 kompetencia-terület megosztása a szakértők között Az egyéni bánásmód, hogy az órán hogyan differenciál (mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb.), milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága, mire figyel, hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ, hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos. A csoportösszetétel esetén mennyire felel meg a feladat az összetételnek, ez mennyire tudatos, pl. vegyes csoportok erősek és gyengék egy csoportban, vagy erős csoport, gyenge csoport más-más feladattal, ha önállóan szerveződik a csapat, akkor mennyire figyel arra, hogy mindenki a képességeinek megfelelően kapja a feladatokat, ha felszólít az órán valakit, akkor kiket, és miért, stb. Célszerű a 8 kompetencia-területet a látogató két szakértő között megosztani.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Tanórán kívüli foglalkozások: Gyakorisága Közösségépítésre Tehetséggondozásra Fejlesztésre Versenyek A felkészítés módja Az eredmények Fontos a pedagógusok megítélésénél, hogy milyen gyakran szervez tanórán kívüli foglalkozásokat közösségépítésre, tehetséggondozásra, fejlesztésre (korrepetálás), viszi-e versenyre a tanulókat, milyen eredményeket ér el. Ez nehezen feltérképezhető, de nagyon fontos. A tehetséges tanuló esetében a hozzáadott pedagógiai értékben mennyi a pedagógus, és mennyi az egyéb (szülői, magántanári stb.) eredmény, inkább csak következtethető. Pl. abból, hogy a versenyfelkészítés tudatosan, egész éves folyamatra tervezett, vagy a verseny előtt néhány hetes ad-hoc felkészítésben, illetve kikérdezésben részesül a tanuló.

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Interjú: Pedagógussal Vezetővel A dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak összevetése az interjúban hallottakkal Célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések tisztázása Pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség Az interjúban külön ki kell térni – különösen a dokumentumelemzés és az óralátogatások tapasztalatainak összevetését követően felmerülő kérdésekre, konkretizálni, az egyéni bánásmóddal, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos összképet. Az interjúban letisztázhatóak a célok, a szándékok, a tudatossági kérdések, és nagyon fontos a pedagógus és a vezetői interjú összekapcsolása, összevetése. A pedagógusnak lehet támogató és visszafogó kapcsolata az intézményvezetővel, de mindez lehet jogos és nem jogos is, ezért fontos, az összkép, a látottak, hallottak, az olvasottak, a tapasztaltak és a háttérbenyomások, attitűd-tapasztalatok összevetése. Tehát: tehetségekkel mit tesz, hogyan gondozza, jár-e versenyekre, ír-e pályázatokat velük, ill. értük, ad-e nekik többletfeladatot, a gyengéknél korrepetálásra ad-e lehetőséget, osztályon, csoporton belül, hogyan szervezi meg, hogy a gyerekek egymásra is odafigyeljenek,

A vezető ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

A vezető ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

A vezető ellenőrzésének területei: 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés a vezetői önértékelés, a vezetői pályázat, egyes intézményi alapdokumentumok, intézményi önértékelés egyes elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjúkészítés a vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Vezetői e-portfólió vizsgálata 4. Elégedettségmérés pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye. Dokumentumelemzés: PP, SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő 2 tanév munkaterve, egymást követő 2 tanév beszámolója, intézményi önértékelés: pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések E-portfolió: önéletrajz, diplomák, képzettségek, előző minősítések, értékelések a vezetői munkáról, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, publikációk, előadások prezentációi

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: vezetői pályázat elemzési szempontjai A fenti területhez kapcsolódó értékelési szempontok: Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban? Milyen terve van az intézményvezetőnek az inkluzív tanulási környezet megteremtésére?

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók elemzési szempontjaiból Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási – tanítási folyamatba? Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Intézményi önértékelés elemzési szempontjaiból Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? Az óra-, foglalkozás, tevékenységlátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet? Eszköz: vezetői portfólió (ajánlott elemei: vezetői pályázat – vezetői program, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, stb.) elemzési szempontjaiból: A vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe A szakmai tudás átadása intézményen belül és kívül, szakmai aktivitás

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Interjúkészítés Eszköz: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseiből Hogyan történik az intézményben az egyes tanulók képességeinek megismerése? Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM, tehetségfejlesztés, HH, HHH) Milyen módon történik a tanulás támogatása? Az intézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel, hogyan hasznosítják azokat? Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg az intézményben?

A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Kérdőív Eszköz: Vezetői önértékelési kérdőív megfelelő állításai A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és a működését Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet. Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől. Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába

Az intézményellenőrzés területei, módszerei, eljárásrendje

Az intézmény ellenőrzésének területei: A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

Az intézmény ellenőrzésének területei: 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei,  a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése. 7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 1. Dokumentumelemzés az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, az intézményi önértékelés, a mérési eredmények, (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú a fenntartóval, az intézményvezetővel, munkaközösség - vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel, a szülők képviselőivel. Dokumentumelemzés: alapító okirat, PP, SZMSZ, házirend, egymást követő 2 tanév munkaterve (munkaközösségek munkaterveivel), egymást követő 2 tanév beszámolója (munkaközösségek beszámolóival), továbbképzési program – beiskolázási terv, országos mérések (kompetenciamérés 5 évre visszamenőleg), az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei.

Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok szülők Tanulók (középiskola) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) Dokumentumelemzés Pedagógiai program: A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? SZMSZ: Szakmai közösségek milyen súllyal szerepelnek az intézmény életében? Éves munkatervek és beszámolók: Éves munkaterv és munkaközösségi tervek egymásra épülése? Előző évi értékelésre épülve fejlesztő célú elemek megjelennek-e benne? A munkaközösségek szerepe ebben? Továbbképzési terv: Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 1. Dokumentumelemzés Intézményi önértékelés: A nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formái, szerepük a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatában, innováció. 2. Interjú az intézményvezetővel: Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Milyen módszerek vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) a pedagógusok képviselőivel: A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik? Mi a tartalmuk az együttműködéseknek? Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség? Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg az intézményben? Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, projektnapok, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) a szülők képviselőivel: Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint? Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben? Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok: A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (pl. környezettudatos nevelés) 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapja A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés: azonos szakmai munkaközösségben tevékenykedő tanárok erősségeinek/fejlesztendő területeinek azonossága 7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Tárgyi feltételek hiányosságára utaló dokumentáció elkészítése, intézmény- bejárás félévente: hiányok, javítandók, stb. dokumentálása, beküldése a fenntartónak. Belső ellenőrzési terv a II. félévre- (óra- és foglalkozás, óvodai tevékenység látogatások, szakmai versenyek, egyéb eredmények kiértékelése, stb.)- munkaközösség-vezetők bevonásával, a 32 óra terhére idő biztosításával.

Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Munkaközösségi szinten kölcsönös óralátogatások, belső tudásmegosztás fokozása Szülői, pedagógusi, tanulói elégedettségmérés kiválasztott szegmensekben Országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek kiértékelése Tanév, nevelési év végi vezetői beszámoló szempontjainak igazítása a tanfelügyeleti intézményértékelési standardokhoz- kiegészítve a vezetőség munkájának önértékelésével- fejlesztési célok megfogalmazása a következő tanévre, nevelési évre.

Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre Az intézményi pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső pedagógus-ellenőrzés-értékelés szempontjaihoz Az intézményi önértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső intézményellenőrzés-értékelés szempontjaihoz A 2014-15-ös munkaterv elkészítése a Pedagógiai Programból kiemelt célokhoz részcélok kitűzésével, a jelenlegi tanév ,nevelési év értékeléséből adódó fejlesztési célok figyelembevételével feladatok, felelős, határidő, érintettek, elvárt eredmények megadásával. Stb. Közös gondolkozás a nevelőtestülettel!

„Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni” (H. Weiss Donald) Barcsák Marianna barcsak@kpszti.hu Barlai Róbertné barlai@fpf.hu Jurecz Emil tankorgold@gmail.com 20/326-2034

Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276 barlaine@fpf.hu