BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM I.

A TERMELÉSI TÉNYEZŐK ÉS A TÁRSADALMI VÉDELMI RENDSZEREI Elsődleges termelési tényezők Föld és természeti erőforrások KÖRNYEZET-VÉDELEM Munkakörnyezet-védelem Biztonság-technika MUNKA-VÉDELEM TŰZ-VÉDELEM Emberi munka Munkaegész- ségvédelem POLGÁRI VÉDELEM Személyvédelem RENDŐR-SÉG Tőke pénz Pénz-, bank- biztonság VAGYON- fizikai Eszközvédelem A termelési tényezők (ráfordítások) Speciális Általános társadalmi védelmi rendszerek

MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött létre. A „kapitalizmus bölcsőjében” Angliában 1802-ben kiadják a tanonc törvényt, majd 1819-ben és 1832-ben gyári törvényeket, amelyek tartalmazzák pl.: 21 év alatti munkások éjjel nem dolgozhatnak 18 év alatti munkások naponta csak 12 órát dolgozhatnak 1815-ben Svájcban, 1835-ben Poroszországban, 1841 Franciaországban adtak ki hasonló törvényeket. Magyarországon az 1872. évi VIII. törvény foglalkozott a munkavédelemmel. „Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének biztosítására szolgál”. Az 1891. évi XIII. törvény előírja, hogy vasárnaponként és Szent István napján az ipari munkának szünetelnie kell:

MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Az 1893 XXVIII. törvény szerint a kiszabható bírság maximum. 300 forint lehet (1 tehén ára 43 forint). 1938.ban kerül sor a napi 8 órás munkaidő általános bevezetésére. 1939-ben kerül kiadásra az Általános Balesetelhárító Óvórendszabályok (ÁBÓ) 1949-ben újra kiadják. A 240/1950. MT rendelet szerint a baleset-elhárításra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése a szakszervezet feladata – Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) – ez 1980-ban szűnik meg. 1951. évi 7. számú törvényerejű rendeletben adják ki a Munka Törvénykönyvét. Ebben az időben kezdte meg működését az Országos Munkaegészségügyi Intézet, amely 1975-től Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézetté alakul. Az „Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (ÁBEÓ)” kiadása 1955-ben. 1980-ig megközelítőleg száz szakmai BEÓ-at adtak ki. Az Alkotmány 1972. évi módosítása (1972. évi II. törvény) szerint a munkavédelem már alkotmányos jog (1949-es a Magyar Népköztársaság Alkotmánya még nem tartalmazta).

MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA A munkavédelemről szóló 47/1979 MT rendelet új alapokra helyezte a munkavédelmet Létrehozták az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget – és átvette a szakszervezettől az ellenőrzési feladatot. A szakmai BEÓ-at miniszteri rendeletek, szabványok váltották fel. A Magyar Köztársaság Alkotmányának (1989. évi XXXI. törvény) szerint „70/D.§ (1) a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg”. Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Versaillesi Békeszerződés XIII. cikkelye (1919) jött létre Ma az ENSZ szakosodott szervezeteként működik. ILO célkitűzései: dinamikus munkaerő politika jobb munkakörülmények munkaórák csökkentése munkakörnyezet fejlesztése dolgozók alapvető jogainak tiszteletbe tartása munka humánusabbá tétele elsődleges a dolgozó élete egészsége szabadidőt kell hagyni a pihenésre, szórakozásra lehetővé tenni, hogy a dolgozók meg tudják valósítani önmagukat ILO eszközei: tanulmányokat készít, találkozókat szervez ajánlásokat, egyezményeket készít együttműködési tevékenységet folytat

ERGONÓMIA „Az ergonómia az a tudománycsoport, amely az emberi adottságoknak megfelelő munkaeszközök, tárgyak, munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos ismereteket tárja fel azért, hogy az ember a teljesítő-képességét a legmagasabb fokon kifejthesse, továbbá az ember kényelmét, biztonságát, egészségének megőrzését biztosítsa.” „Az ergonómiát a munka tudományának nevezzük, vagyis az emberi erők és képességek tudományának.” ERGONÓMIA az EMBER – GÉP – KÖRNYEZET (EGK) rendszerek kialakításával fejlesztésével foglalkozik

ERGONÓMIA RÉSZTUDOMÁNYAINAK KAPCSOLATRENDSZERE Munkakörnyezet (fizikai, szociális, piaci) Műszaki tudományok pl. gépészet, elektronika Orvos tudományok pl. anatómia, élettan, lélektan Kinematika Biomechanika Biztonság- technika Automatika Robotika Bioinformatika Biomatemetika Biometria Antropometria Munkaszociológia Munkaszervezés Informatika rendszerelmélet vezérléstechnika

ERGONÓMIA Az ergonómia három alapelve: Az ergonómia feladata: Illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz! Tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe vételével! Vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is! Az ergonómia feladata: kutatás (információ nyerés) információk rendszerezése (adatbázis, szabvány) ezek alkalmazása a tervezés során Az ergonómia célja: az emberi teljesítmény, az egészség, a biztonság optimalizálása emberi (felhasználói) igények kielégítése Az ember és környezete közötti harmónia biztosítása

MUNKAVÉDELEM ALAPJAI Munkaélettan Munkalélektan A munkaélettan a dolgozó ember szerveinek, szervrendszereinek működését, az élettani funkciókat vizsgálja a termelő- (fizikai és szellemi) munka feltételei között. A munkaélettan tehát azt vizsgálja, hogy a munkaképes ember szervezetét hogyan veszi igénybe a különféle feladatokból eredő megterhelés, ezáltal megismerjük az emberi teljesítőképességet, és meghatározhatjuk a megengedhető terhelés határait. Munkalélektan A munkalélektan azokat a lélektani viszonyokat tanulmányozza, amelyek a termelőmunka során alakulnak ki. Ilyen viszonyok: az ember és a szerszám között, az ember és a gép, általában az ember és a munkaeszköz, ill. munkatárgyak között; az ember és környezete, a munkavégzés szervezete között; a dolgozó emberek együttműködésében, így a vezetők és beosztottak között, az azonos szintű munkatársak kapcsolataiban.

MUNKAVÉDELEM ALAPJAI Munkakörülményi tényezők Munkakultúra A munkakörülményi tényezőket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg. tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek, személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró képességét jelentő, az egyénre jellemző sajátosságok összessége, környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, min pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort. A munkakörülményi tényezők egymással kölcsönhatásban vannak. Munkakultúra A munkakultúrát a munkakörülmények és a munkavégzés módjának célszerű, biztonságos, komfortos, egészséges és esztétikus kialakítása jelenti. Így pl. a munkakultúrához tartozik: a munkahelyi öltöző, a mosdó, fürdő; az étkező- vagy étkezésre alkalmas helyiség; a dohányzóhelyiség.

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Pszichoszociális kockázati tényezők Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be." A stressz a környezeti ingerek hatására kiváltott lelki feszültséget jelenti. Ezen pszichés ártalom egy sor vegetatív megbetegedés formájában jelenhet meg. Stressz források: zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka, különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért), döntés kényszer egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania, alkotó szellemi tevékenység, különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka, egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Hosszú távú stressz hatás vezethet: magatartási zavarokhoz (alacsony munkateljesítmény, nagyfokú fáradtság, összeférhetetlenség, koordinációs zavarok, ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.), pszichológiai hatásokhoz (depresszió, agresszió, szétszórtság, koncentrációs zavarok, zavartság, figyelmetlenség, stb.), fizikai panaszokhoz (vérnyomás emelkedése, fejfájás, szív- és érrendszeri megbetegedés, emésztési panaszok, diabetes, stb.), pszichoszomatikus megbetegedésekhez (emésztőrendszeri, szív- érrendszeri megbetegedések).

MUNKAVÉDELEM ALAPJAI 1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelemről. Munkavédelem célja: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása, a szervezett munkavégzés során, munkavállalók munkaképességének megóvása, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések elkerülése és a munkahelyek humanizálása céljából. A munkavédelem fogalmán: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, a munkavédelmi törvény megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások és a fenti előírások, rendelkezések, intézkedések végrehajtását értjük.

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI A munkavédelem feladatai Munkavédelem területei: Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének ellenőrzését és az ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási szabályok kellenek Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés intézkedések és eszközök szükségesek A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell győzni őket azok szükségességéről Munkavédelem területei: Munkabiztonság Foglalkozás-egészségügy Munka-környezetvédelem A munkavédelmi szabályozás alapelvei: munkavédelmi előírások meghatározása a munkáltató kötelessége, egyeztetés az érdekképviseleti szervekkel, a munkavédelmi szabályok megtartását a felügyeleti szervek ellenőrzik és segíti a munka hatókörében lévők védelme, szakképesítéshez kötött munkák.

MUNKAVÉDELEM RÉSZTUDOMÁNYAINAK KAPCSOLATRENDSZERE Személyi feltételek Baleset- elhárítás Munkaegészség- védelem Biztonságtechnika Munkahely, munkakörülmé- nyek komplex vizsgálata Munkahelyi ártalmak elleni védelem Munkakörnyezet védelem Tárgyi feltételek Fizikai munkakörnyezet (zaj, rezgés, világítás, klíma, sugárzások) Szervezeti feltételek

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Veszély, kockázat és ártalom Veszély az, ami ártalmat okozhat. A kockázat annak valószínűsége, hogy az ártalom bekövetkezik. Az ártalom egy negatív egészségi vagy biztonsági következmény (pl. sérülés, megbetegedés).

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Veszélyforrások lehetnek: Veszélyforrás a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Kockázat a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Veszélyforrások lehetnek: 1. Fizikai veszélyforrások a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása; szerkezetek egyensúlyának megbomlása; csúszós felületek; éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; tárgyak hőmérséklete; a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése szintkülönbség; súlytalanság;

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása; zaj, rezgés, infra- és ultrahang világítás; elektromágneses sugárzás vagy tér; részecskesugárzás; elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség; aeroszolok és porok a levegőben; 2. Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI fertőző, rákkeltő (karcinogén), mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és egyéb egészségkárosító anyag. Biológiai veszélyforrás mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik, makroorganizmusok (növény, állat); 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek

MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).

AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI meghatározza a követelményeket, irányító és ellenőrző szervezeteket hoz létre, országos programot dogoz ki. Az állam feladatai: általános irányítás országos program kidolgozása követelmények, jogok, kötelezettségek meghatározása végrehajtás elősegítése oktatás, nevelés nemzetközi kapcsolatok (ILO, WHO) ágazatai feladatok ellátása szabályok, előírások kiadása kutatás, fejlesztés hatósági tevékenység végrehajtást elősegítése és ellenőrzése engedélyek kiadása és nyilvántartás

AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi főfelügyelő és felügyelők ellenőrzési jogkörei munkáltatók és munkavállaló munkahelyek létesítése munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása jogosultak hiányosságok megszüntetésére intézkedések követelmények alóli felmentésre Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Ágazati minisztériumok és miniszterek Felvonó-felügyelet Közlekedési Felügyelet Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet Vegyi és Robbanóanyag-ipari Felügyelet, stb.

AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI

MUNKÁLTATÓ Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; a veszélyek helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

MUNKÁLTATÓ MUNKÁLTATÓI MUNKAVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZEREI: Információátadás. Az egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása. Személyi feltételekről gondoskodás. Eljárási kötelmek. Szervezési, intézkedési feladatok Speciális feladatok a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében.

MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI: munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja utasítások megadása rendszeres ellenőrzés megfelelő munkaeszközök biztosítása rendellenességek kivizsgálása, megszüntetése munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárni egyéni védőeszközök biztosítása munkavédelmi oktatás munkavédelmi szakember alkalmazása veszélyes létesítmény, munkahely üzembe helyezésekor vagy újraindításakor egyéni védőeszközök juttatás rendjének meghatározásakor kockázatértékelés elkészítésekor súlyos munkabalesetek kivizsgálásakor sorok kívüli műszaki megfelelőség-vizsgálatkor ügyel az egészségügyi vizsgálatokra munkavállalók szociális helyzetének figyelemmel kisérése

MUNKAVÁLLALÓI KÖTELEZETTSÉGEK A MUNKAVÉDELEMBEN Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ellátni a munkafeladatot. Munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásoknak megfelelően eljárni. Munkaeszközt, egyéni védőeszközt, munkahelyet rendeltetésszerűen használni (tőle elvárható ellenőrzést, karbantartást elvégezni). A munkavédelmi előírásokat elsajátítani, alkalmazni. Az előírt orvosi vizsgálaton részt venni A munkáltatóval együttműködni (tájékoztatás, veszély elhárítás, jelzés, intézkedés). A biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától tartózkodni. Ne tanúsítson veszélyeztető magatartást, rendbontást, a munkatársak és a munkavégzés hatókörében tartózkodó biztonságát személyes magatartásával és ismereteivel segítse elő.

MUNKAVÁLLALÓI JOGOK A MUNKAVÉDELEMBEN Alkotmányos alapjog (emberi jog): a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez; A munkavégzés tárgyi feltételeihez; A biztonságos munkaeszközök alkalmazásához; Az egyéni védelemhez (egyéni védőeszközök, műszaki és szervezési intézkedések) – kollektív műszaki védelemhez; A munkavédelmi ismeretekhez, oktatáshoz, eseti tájékoztatáshoz (saját anyanyelvén is); Az orvosi vizsgálathoz (munkaköri, szakmai, személyi higiéniás alkalmassági orvosi vizsgálathoz); Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez; A veszélyeztető utasítás megtagadásához; A személyes adatok védelméhez; A munkáltatói, munkavédelmi döntésekben való részvételhez és az egyéni fellépéshez; A munkavédelmi képviselő megválasztásához; A nemdohányzók speciális védelméhez.

MUNKAVÁLLALÓ Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló: Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia. Munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van, a helyi szakszervezethez) fordulhat. Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

MUNKAVÉDELMI SZAKKÉPZETTSÉGŰ SZAKEMBER Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet) I. Veszélyességi osztály (Szénbányászat, Kőolaj-, földgázkitermelés, Vegyi anyag, termék gyártása, Erdőgazdálkodás, Építőipar, Gumi-, műanyag termék gyártása stb.) II. Veszélyességi osztály (Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, Film-, videogyártás, Rádió-televízió műsorszolgáltatás stb.) III. Veszélyességi osztály [Oktatás (kivéve: Szakmai középfokú oktatás), Felsőoktatás, Nagy- és kiskereskedelem, Vendéglátás]

MUNKAVÉDELMI SZAKKÉPZETTSÉGŰ SZAKEMBER

MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt KELL VÁLASZTANI, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni: a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. A munkavédelmi képviselő a fenti jogok gyakorlása keretében: működési területén a munkahelyre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést; véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a szükséges intézkedés megtételét; részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat; a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet lehet működtetni. A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzetet; megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.

EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei az alábbiak szerint csoportosítható: általános követelmények létesítés követelményi munkavégzés tárgyi feltételei munkafolyamatokra, technológiára vonatkozó követelmények munkavégzés személyi feltételei gyártó Munkaeszköz Megfelelőségi nyilatkozat importáló üzemeltető Veszélyes munkaeszköz Megfelelőségi tanúsítvány akkreditált labor (miniszteri rendelet szerint) (hatósági engedély)

MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS Munkavédelmi üzembe-helyezési eljárás Minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult. Személyi feltételek: egészségügyi (testi és szellemi) alkalmasság munkára képes (testi és lelki) alkalmasság szakmai ismeretek, szakképzettség munkavédelmi ismeretek (munkavédelmi oktatás)

MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE Munkavédelem eszközei: műszaki és higiénés eszközök jogi és igazgatási eszközök oktató, nevelő és felvilágosító eszközök Műszaki és higiénés eszközök: technológia, munkaeszközök teljes körű kialakítása (primer védelem) védőintézkedések (pl. egyéni védőeszközök) alkalmazása (szekunder védelem) egészségvédő eszközök (pl. szellőző berendezés, zajcsillapítás) alkalmazása egészségügyi eljárások (pl. ártalomszint, szűrővizsgálatok) alkalmazása Jogi és igazgatási eszközök: munkavédelem szabályai munkavédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése szabályozás szankciói munkavédelmi tevékenység irányítása

Munkavédelmi szabályozás hierarchikus felépítése Alkotmány Munkavédelmet is érintő törvények (pl. Munka Törvénykönyve) Munkavédelmi törvény Nemzetközi szabványok Munkavédelmet is érintő kormányrendeletek Munkavédelemről szóló kormányrendelet Nemzeti szabványok Munkavédelmet is érintő miniszteri rendeletek Munkavédelmi miniszteri rendeletek Szakmai (ágazati) szabványok Szervezeti és működési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Vállalati szabványok Kollektív szerződés Technológiai dokumentumok Munkaköri leírások Jogszabályok és egyéb munkavédelmi szabályok Szabványok

MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE Munkavédelmi szabályzat A munkavédelmi szabályzat (MVSZ) jellegét tekintve olyan belső utasítás, amelyet a munkáltató vezetője ad ki, a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói előírások egybefoglalásaként. A munkavédelmi szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) hozzájárulása, egyetértése szükséges. A munkavédelmi szabályzat ajánlható felépítése a következő lehet: Az MVSZ hatálya (területi, időbeli, személyi) A munkavédelmi ügyrend Az alkalmazás munkavédelmi feltételei A munkavédelmi oktatás és tudásellenőrzés rendje Egyéni védőeszköz, védőital, tisztálkodószer juttatási rendje A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések A munkavédelmi eljárások rendje

MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök: Munkavédelmi oktatás szintjei: munkahelyi munkavédelmi oktatás iskolarendszerű oktatás, nevelés szakmai képzés munkavédelmi szakképzés egyéb Munkahelyi munkavédelmi oktatás: munkába álláskor munkahely, munkakör megváltozásakor új technológia és munkaeszköz bevezetésekor Munkahelyi munkavédelmi oktatás fajtái: előzetes ismétlődő rendkívüli

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Előzetes oktatás: Rendkívüli oktatás: Elméleti és gyakorlati részből áll. Az oktatás anyagát vissza kell kérdezni. Azt a dolgozót, aki 6 hónapot meghaladó időtartamot töltött munkahelyétől távol, az oktatás szempontjából új dolgozónak kell tekinteni. Az oktatásokat a munkáltató (vagy az általa írásban megbízott személy) tartja. Az oktatást munkaidőben kell megtartani. A „Munkavédelmi Oktatási Napló”-ban célszerű dokumentálnia. Rendkívüli oktatás: A munkahely vagy a munkakör megváltozásakor. A munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor. Új technológia bevezetésekor. Ismétlődő oktatás: A jogszabályok „szükséges gyakorisággal” írják elő, ha a munkáltató – munkavédelmi szempontból - valamilyen szabálytalanságot észlel.

A munkavédelmi oktatás főbb témái: A munkavédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által számára biztosított általános jogokat és kötelezettségeket. A munkahelyi belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit. A munkája egészséges és biztonságos végzéséhez szükséges utasításokat (technológia, gépkezelési, karbantartási stb.). A jogszabályoknak a beosztásával illetve munkájával összefüggő előírásait. A munkavégzéssel járó, helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást. Az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát. A munkájával kapcsolatos közlekedésbiztonsági, tűzvédelmi, elsősegély-nyújtási ismereteket.

MUNKABALESETEK

MUNKABALESETEK Észak-Magyarország Észak-alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-alföld

MUNKABALESETEK Baleset: Munkabaleset: Üzemi baleset: egyszeri külső hatás sérült akaratától független rövid idő alatt sérülést, mérgezést, halált, stb. okoz. Munkabaleset: munkavégzés során vagy azzal összefüggésben sérült közrehatásának mértékétől független (ittas, engedély nélküli munkavégzés, rendbontó magatartás) úti baleset, de csak a munkáltató által szervezet Üzemi baleset: sérült közrehatásának mértékétől függő (ittas, engedély nélküli munkavégzés, rendbontó magatartás nem üzemi baleset) úti baleset (legrövidebb útvonalon)

Foglalkozási megbetegedés: MUNKABALESETEK Súlyos munkabaleset életveszélyes sérülés érzékszerv elvesztése, jelentős károsodása súlyos csonkolás halál Foglalkozási megbetegedés: egészségkárosodás foglalkozással kapcsolatban (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai okok) optimálisnál nagyobb igénybevétel Fokozott expozíció: egészséget károsító tényezők a szabványban meghatározott értéket meghaladó

MUNKABALESETEK A baleset bekövetkezése mindig valamilyen folyamat eredménye. A folyamatot ok vagy okok indítják el. Az ok rendszerint a veszélyforrás megléte, ill. kialakulása (kiváltó ok). A folyamat csak akkor állítható meg, ha a veszélyforrást megszüntetjük. A veszélyforrás kialakulásában az embernek általában döntő szerepe van. Pl. A tetőn meglazul egy cserép veszélyforrás lefolyás mindaddig tart, amíg a cserép a telőről leesik ha leeséskor valakit eltalál baleset, ha éppen senki sem járt alatta majdnem baleset Mezőgazdaságban leggyakrabban előforduló balesetet kiváltó ok: Állatok támadása miatt bekövetkező súlyos munkabalesetek Kardántengely által okozott felcsavarásos munkabalesetek Betakarítás munkavédelmi veszélyei Súlyos csonkulásos munkabaleset a járva-szecskázógép szabálytalan dugulás elhárítása közben Porrobbanás okozta balesetek Villamos áramütéses munkabalesetek Fiatal munkavállalókat ért halálos munkabalesetek

Munkáltató feladatai baleset esetén: MUNKABALESETEK Munkáltató feladatai baleset esetén: eldönti, hogy munkabaleset vagy nem nyilvántartásba veszi Baleseti napló Munkabaleseti nyilvántartás Munkabaleseti összesítő kivizsgálja Munkabaleseti jegyzőkönyv bejelenti az OMMF megyei felügyelőségének munkabaleset – következő hó 08.-ig súlyos munkabaleset – 24 órán belül

www.ommf.gov.hu Munkabaleseti jegyzőkönyv Elérhetőség: www.ommf.gov.hu Munkabaleseti jegyzőkönyv

MUNKABALESETEK Baleseti ellátás Kártérítés Kárigények: baleseti táppénz saját jogú baleseti nyugellátás hozzátartozói baleseti nyugellátás temetési segély Kártérítés munkáltató vétkességre tekintet nélkül felelősséggel tartozik munkáltató mentesül kártérítés alól – „elháríthatatlan” magatartás vagy körülmény esetén kölcsönös károkozás – kármegosztás Kárigények: elmaradt jövedelem dologi kár költség és kiadás a hozzátartozók kára kártérítési járadék nem vagyoni kártérítés