A kompetencia fogalmának értelmezésétől a kompetencia alapú oktatásig Kompetenciákon alapuló korszerű oktatás a középiskolákban szakmai konferencia Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, 2013. június 6. A kompetencia fogalmának értelmezésétől a kompetencia alapú oktatásig Kinyó László Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet

Az előadás témakörei A kompetencia fogalmának előtérbe kerülése fogalomhasználat a közfelfogásban kulturális kánon (kanonizált ismeretek) felbomlása a gazdaság és a munkaerőpiac felől érkező igények az iskolai képességfejlesztés elégtelensége A kompetencia fogalma gyökerei pedagógiai értelmezése fogalma nemzetközi színtéren (DeSeCo, EU) A kompetencia alapú oktatás szükséges feltételei

A fogalom előtérbe kerülése: a klasszikus kulturális kánon felbomlásának szerepe Az ismeret- és tudásszerzés folyamatának gyökeres átalakulása A „társadalmilag értékes tudás” mibenléte megkérdőjeleződik Régen Napjainkban Az ismeretszerzés mint privilégium Bárki számára hozzáférhető, az ismeretszerzés privilégiuma megszűnik Felsőoktatása járók aránya: 6-8 % Több, mint 50 % Könyvtárba járás Internet A tudáskánon kialakítója az értelmiség. A tudáskánon felbomlott, és nem lépett a helyébe újabb. Mindenki saját maga strukturálja a begyűjtött információt.

A fogalom előtérbe kerülése: a gazdaság és munkaerőpiac nyomása; az iskolai képességfejlesztés elégtelensége OECD mint a PISA-vizsgálatok megrendelője Egyes országok közoktatási intézményei várhatóan milyen kompetenciákkal rendelkező populációkat bocsátanak ki a munkaerőpiacra? Az iskolai képességfejlesztés hatékonysága egyes országokban, egyes iskolafokozatokban nem megfelelő. az alapvető kompetenciákkal való intenzívebb foglalkozás jelentősége érdeklődés a kompetencia valódi tartalma iránt PISA-sokk (Magyarország, Németország)

A fogalom gyökerei: a kognitív pszichológia hatása Noam Chomsky (1928 - ) Kompetencia: velünk született képesség természetes könnyedség mindenki megtanulja az anyanyelvét szűk körű tapasztalaton túlmutató tudás nyelvtani alapelvek, generatív szabályok elsajátítása Performancia: nyelvtanilag helyes mondatok alkotása Tágabb pedagógiai szóhasználatban: olyan tudás, amelynek elsajátítása életszerű tapasztalatok révén történik, és alkalmazására is a természetesség és a könnyedség jellemző.

Szűkebb pedagógiai értelemben… Szakkifejezéssé válása a ‘70-es évektől datálódik Versengő, egymással ellentétes értelmezések is születnek Ontarioi konferencia (1978) cél: a kompetenciafogalom jellemzőinek feltárása a szociális kompetencia kérdései, perspektívái, fejlesztési lehetőségei „A kompetencia az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás hatékonyságának belső feltétele.” (Wine, 1981; idézi: Nagy, 2000, 35. o.) Egyéb kompetenciák elemzése és leírása kognitív (értelmi) kompetencia: ’90-es évek elejétől pontos meghatározása, szerkezetének, elemeinek leírása nem történt meg

Nagy József (2000, 37. o. alapján) A pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit szintetizáló modell „A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum- és képességrendszerek.” (Nagy, 2000. 39. o.) Személyes kompetencia Szociális kompetencia Kognitív kompetencia Speciális kompetenciák A személyiség létfunkciójú kompetenciái. Nagy József (2000, 37. o. alapján)

Kompetenciák és kulcskompetenciák a nemzetközi kutatásokban DeSeCo program (1997-2002) (Defining and selecting key competencies) Kezdeményezők: OECD országok, Svájci Szöv.-i Statisztikai Hivatal, USA Oktatási Minisztérium, USA Oktatásstatisztikai Központ A sikeres társadalmi léthez, a jelen és a jövő kihívásainak legyőzéséhez szükséges képességek azonosítása. „A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására.” A kulcskompetenciák három kategóriáját különíti el: autonóm cselekvéssel, az eszközök interaktív használatával, heterogén szociális környezetben való boldogulás kompetenciái Oktatáspolitikai és tantervi kérdésekben a döntéshozók számos alkalommal hivatkoznak rá.

Kulcskompetenciák az EU-ban EU alapképességek, majd kulcskompetencia munkabizottsága (2002-től) „Az EU-ban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják”. (Az EP és ET ajánlása az LLL-hez szükséges kulcskompetenciákról, 2006/962/EK) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Hatékony, önálló tanulás

A kompetencia mint divatszó „A »kompetencia« ma kétségkívül a leglejá-ratottabb szó a hazai pedagógiai diskurzusban. […] eleve a gyanú árnyéka vetül azokra a szövegekre, amelyek a kompetencia fogalmával operálnak, vagy egyenesen azt állítják a gondolatmenet középpontjába (Knausz Imre, 2009. 71. o.)”

A kompetencia alapú oktatás feltételei (1) A kompetencia mibenlétének pontos ismerete Differenciálásra lehetőséget adó tananyag a legjobb képességűek és a szociálisan hátrányos helyzetűek számára is minden gyermek kompetenciáit a saját szintjén kell fejleszteni. A differenciálás módszereinek bevezetése A tanulók közti különbségek csökkentésére irányuló nivellációs törekvések jelenléte szegregáció vs. együttnevelés (inklúzió)

A kompetencia alapú oktatás feltételei (2) Befektetés a pedagógusképzésbe és továbbképzésbe tréning jellegű továbbképzések kompetenciafejlesztő tananyagok terjesztése továbbképzéseken a programok kipróbálása; konzultáció a fejlesztőkkel Az iskola kultúrájának, attitűdjének megváltoztatása belülről kezdeményezett módszertani váltás befogadó légkör kialakítása (igény a differenciálásra, együttnevelésre) Újfajta pedagóguskompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben kultúraváltás a felsőoktatási intézményekben is

A kompetencia alapú oktatás feltételei (3) Rendszeresség Eltérő mérési-értékelési kultúra/szemléletmód folyamatos visszajelzés a fejlődésről segítő, fejlesztő szándék Innovációt befogadó pedagógusok „kritikus tömege” önfejlesztő, innovatív pedagógusközösség a létrehozott módszertani kultúra terjesztése Kötelező jellegű tanulói teljesítménymérés és intézményértékelés nyilvánosság az értékelési rendszer konkrét szervezet- és intézményfejlesztési lépésekre tesz javaslatot

Köszönöm figyelmüket!  kinyo@edpsy.u-szeged.hu