2013. november 20. partnerségi rendezvény A 2014-20 fejlesztési időszak foglalkoztatási és képzési intézkedései „KKV-k a fókuszban” Foglakoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2013. november 20. partnerségi rendezvény

Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzéseinek teljesítése EU 2020 célkitűzések: a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; Energiahatékonyság 20%-os növelése; Megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): Foglalkoztatási ráta 75% (20-64 korosztály) K+F ráfordítások a GDP 1,8%-ra nőnek Szegénységben élők száma 450 000 fővel csökken Korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 Megújuló energiaforrások aránya 16,4%-ra nő Energiahatékonyság 10%-kal nő ÜHG kibocsátás 2005-höz képest legfeljebb 10%-kal nő

GINOP 5. - tematikus célkitűzések Uniós források felhasználási területe: EU 2020 célokból levezethető, uniós jogszabály-tervezetben rögzített 11 tematikus célkitűzések közül: A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (8.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9.) Beruházások az oktatás, a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás terén (10.)

GINOP 5. beruházási prioritások Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja Az életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése

Foglalkoztatáspolitikai intézkedések helye az Operatív programokban GINOP 5. prioritás (ESZA) – foglalkoztatási és képzési intézkedések GINOP 6. prioritás (ERFA) – szociális gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi eszközök VEKOP 7. prioritás – foglalkoztatási és képzési intézkedések a KMR területén – szűkülő források TOP – foglalkoztatási -képzési együttműködések támogatása, helyi és megyei szintű egyedi beruházásokhoz kapcsolódó foglakoztatási és képzési támogatások

A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozását szolgáló partnerekkel egyeztetett stratégiai dokumentum: http://www.kormany.hu/download/8/4c/01000/Fogl_Strat_14-20.pdf

Foglalkoztatási folyamatok

Foglalkoztatási adatok uniós összehasonlításban   2012. 2011. EU27 Magyarország Különbség (EU-27-Magyarország) % %-pont 20-64 évesek 68,5 62,1 -6,4 68,6 60,7 -7,9 15-24 évesek 32,9 18,6 -14,3 33,7 18,3 -15,4 25-49 évesek 77,5 74,8 -2,7 78,0 73,6 -4,4 55-64 évesek 48,9 36,9 -12,0 47,4 35,8 -11,6 Alapfokú végzettségűek 52,2 37,5 -14,7 53,0 36,5 -16,5 Középfokú végzettségűek 69,7 63,6 -6,1 69,9 -7,8 Felsőfokú végzettségűek 81,9 78,7 -3,2 82,1 78,4 -3,7 Férfiak 74,6 68,1 -6,5 75 66,8 -8,2 Nők 62,4 56,4 -6,0 62,3 54,9 -7,4

Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata) Foglalkoztatási folyamatokat befolyásoló főbb hazai intézkedéscsoportok Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata) Munkapiaci rugalmasságot ösztönző szabályozás (egyszerűsített foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű szerződések, új munka törvénykönyve) Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás) Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmény

Főbb munkaerő-piaci kihívások Alacsony aktivitás és foglalkoztatás (különösen fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek, kisgyermekes nők), foglalkoztathatóság Alacsony munkaerő-kereslet Munkabéreket terhelő relatív magas, bár csökkenő adóék Egyszerre munkaerőhiány és túlkínálat Fiatalok munkanélkülisége, NEET ráta Egész életen át tartó tanulásban való részvétel alacsony Be nem jelentett munkavégzés számottevő Rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtsége Munka és magánélet összehangolásának nehézségei

A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai és képzési tervezett intézkedései

1. intézkedés: Munkaerő-piaci belépés segítése Célcsoport Kedvezményezettek típusai: 1.1.A munkanélküliek és inaktívak vállalkozóvá válásának támogatása 1.1: munkanélküliek és inaktívak 1.1: NFSZ-en keresztül, a tényleges kedvezményezettek a vállalkozóvá váló munkanélküliek és inaktívak, 1.2.Munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások 1.2 – 1.3: hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak 1.2: Nemzeti Foglalkoztatási Alapon (NFA) keresztül a munkáltatók, vállalkozások 1.3.Hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása 1.3: Nemzeti Foglalkoztatási Alapon (NFA) keresztül a munkáltatók, vállalkozások 1.4. Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése 1.4: NFSZ munkavállalói, álláskeresők, munkáltatók, kkv-k 1.4: Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), munkaügyi központok, NFSZ-szel együttműködő szakmai szervezetek

Aktív munkaerő-piaci politikák Cél: foglalkoztathatóság javítása (munkanélküliek és inaktívak), munkaerő kínálat fejlesztése, keresleti oldal kiszolgálása  foglalkoztatás növelés, munkanélküliség csökkentés Munkaerő-piaci szolgáltatások (tanácsadás, mentorálás) Támogatások – foglalkoztatási támogatás (bér- és bérköltség támogatás, járulékkedvezmény, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, közfoglalkoztatás), képzés, mobilitási támogatás Előzmények

Aktív eszközök - helyzetkép Ráfordítás: GDP 0,3-0,6%-a, növekvő trend (EU: 0,8%) Összes aktív eszköz: 222,7 Mrd Ft 2012-ben (2009: 135 Mrd Ft) Közfoglalkoztatás nélkül: 90,9 Mrd Ft (2009:76,7 Mrd Ft) Érintett létszám (2012): >550 ezer fő (2010: 405 ezer fő) Közfoglalkoztatás nélkül: 240 ezer fő (2010: 200 ezer fő)   2010 2011 2012 Képzés 63 978 35 605 59 474 Bérjellegű támogatások 109 509 156 858 149 490 Mobilitási támogatás 1 978 1 483 1 284 Vállalkozóvá válás támogatása 8 010 6 880 4 730 Munkahelymegőrzés 5 110 6 725 14 495 Munkahelyteremtő beruházás 11 807 9 354 9 821 Aktív eszközök összesen 200 392 217 265 239 616 Közfoglalkoztatás 186 280 265 607 311 511 Aktív eszközök közfoglalkoztatással 404 706 482 872 551 127

Munkaerő-piaci belépést segítő támogatások – javaslatok 2014-2020 Célzott szociális hozzájárulási adókedvezmények továbbvitele Nagy volumenű komplex munkaerő-piaci programok folytatása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat további fejlesztése mellett indokolt a korábbi projektek tapasztalatainak figyelembe vételével: Előfinanszírozás, központi koordináció megtartása Megfelelő célzottság Személyre szabott jelleg – ügyfél-kategorizálás Vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások erősítése Rugalmas szabályozó rendszer és megvalósítás Megfelelő megvalósítói kapacitások Egyszerűsített elszámolási formák Szolgáltatás-vásárlás szabályozása

Az Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások 2. intézkedés: fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja – KKV- támogatásán keresztül Intézkedés Célcsoport Kedvezményezettek típusai: Az Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások Állásközvetítés, gyakornoki program, munkatapasztalat-szerzés támogatása, bértámogatás, mobilitási támogatás, vállalkozóvá válás támogatása, szakképzési lehetőség, az oktatásba való visszalépés segítése, kompetencia-fejlesztés. Személyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat (mentorálás, pályaorientáció, tanácsadás stb.) 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok, akik nem vesznek részt szakképzésben és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat (az időszak elején az intézkedés a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűekre fókuszál, a célcsoport fokozatosan bővíthető) NFSZ-en keresztül valósul meg, külső partnerekkel együttműködve, a munkatapasztalat-szerzést és elhelyezkedést támogató eszközök a vállalkozások támogatásán keresztül jutnak a célcsoporthoz

Ifjúsági Garancia „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön” (tanácsi ajánlás, 2013. április 22.) Európai Tanács, országspecifikus ajánlások (2013.jún.)

Helyzetkép – 15-24 éves fiatalok Ifjúsági munkanélküliség: 28,1%; 84,6 ezer fő (2012) Regisztrált álláskeresők: 86,2 ezer fő 25 év alatti fiatal 2013. I. félévben 90,4 ezer fő aktív eszközben: 13,2 ezer fő közfoglalkoztatásban: 20,7 ezer fő Ifjúsági garancia célcsoportja: NEET fiatalok NEET (15-24) ráta: 14,7%  170,7 ezer fő (2012) Heterogén célcsoport Végzettség 2013./I. alapfokú 35 521 középfokú 52 482 felsőfokú 2 436 Összesen 90 439

Ifjúsági garancia – hazai bevezetés 2014-2020 Támogatások köre: Álláslehetőség Gyakornoki program (ösztöndíjas foglalkoztatás) Munkatapasztalat-szerzés támogatása Bértámogatás Mobilitási támogatás Vállalkozóvá válás támogatása Szakképzési lehetőség Tranzitfoglalkoztatás Nonprofit szervezetek fiatalokat célzó munkaerő-piaci programjai „Második esély iskola”, HÍD program Kompetencia-fejlesztés bizonyos formái Felzárkóztató képzés +Munkaerő-piaci szolgáltatások

Ifjúsági garancia – hazai bevezetés főbb elvei Egy belépési pont: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Komplex munkaerő-piaci programokhoz hasonlóan előfinanszírozás, központi koordináció Hátrányos helyzetűek, alacsony iskolai végzettségűek fókuszban Fokozatos bevezetés Heterogén célcsoport – differenciálás – támogatás tartalma, intenzitása, tartama eltérő lehet alcsoportonként Egyéni fejlesztési terv, együttműködési kötelezettség Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat regiszterében nem szereplők elérése

3. intézkedés: Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása Célcsoport Kedvezményezettek típusai: szociális gazdaság fejlesztése, társadalmi vállalkozások támogatása hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak, a szociális gazdaság szereplői, társadalmi vállalkozások társadalmi vállalkozások és a szociális gazdaság egyéb szereplői szervezeti formától függetlenül Társadalmi vállalkozások ösztönzése és támogatása: „Tranzit” foglalkoztatás a hátrányos helyzetűek számára: Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai foglalkoztatási célú nem állami non-profit szervezetek és a velük együttműködő vállalkozások

Szociális gazdaság és a non-profit foglalkoztatási programok támogatása Specifikus cél: hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és a szociális gazdaság fejlesztése A szociális gazdaság hosszabb távon átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba, és fenntartható munkalehetőségeket teremtsen, valamint hogy a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését segítő helyi és innovatív kezdeményezések valósuljanak meg. Stratégiai előzmények: Európai Bizottság „A társadalomtudatos vállalkozási tevékenységet ösztönző kezdeményezés” c. közleménye (2011), Magyar Munka Terv (2011) Programelőzmények: uniós támogatások a non-profit szektor alternatív és innovatív foglalkoztatási programjainak, foglalkoztatási paktumok támogatásai, szociális szövetkezeti támogatások, munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek fejlesztése a rendszerszerű szolgáltatásvásárlás érdekében

Szociális gazdaság - fejlesztési javaslatok Fenntartható üzleti modellek fejlesztése a társadalmi vállalkozások számára, piacképes termékek, szolgáltatások előállításának ösztönzésével, szervezeti formától függetlenül Visszatérítendő és degresszív vissza nem térítendő támogatások, illetve szolgáltatások kombinációja a növekedési szükséglethez igazodva Fenntarthatósági szempontok a fókuszban Pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés biztosítása(társadalmi vállalkozási alap) Folyamatos szakmai támogatások , pénzügyi közvetítői és szakmai támogatói együttműködés Globális támogatási forma alkalmazása

4. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével Intézkedés Célcsoport Kedvezményezettek típusai: A felnőttképzési programok támogatása és intézményrendszer fejlesztése Munkaképes korú felnőtt népesség, különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a közfoglalkoztatásban résztvevők és a felnőttképzési intézményrendszer Az intézkedés végrehajtása az NFSZ-en és szakmai szervezeteken keresztül történik, külső szolgáltatók, vállalkozások bevonásával. A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztése A szak- és felnőttképzésben résztvevő, munkavállalási korú népesség, valamint az őket foglalkoztató munkáltatók, szak- és felnőttképzési szervezetek az intézményi fejlesztések kedvezményezettjei az NFSZ, a szakképző intézmények és a szakmai partnerek . A duális képzési fejlesztések kedvezményezettjei a vállalkozások és szakmai szervezetek és szakképző intézmények

A szakképzés fejlesztése, a duális képzés elterjesztésének támogatása Előzmény: A szakképzés rendszerszintű problémái Megkezdett hazai és uniós fejlesztések A szakképzés radikális átalakítása és újraszabályozása 2011-től A tervezés alapelvei: Támogassa a szakképzés átalakításának céljait: duális képzés elterjesztése, hatékonyság, minőség, munkaerőpiac igényeinek figyelembevétele Kapcsolódjon a korábbi és a párhuzamos hazai fejlesztésekhez Országosan összehangolt fejlesztéseket valósítson meg

Fejlesztési irányok, javaslatok (1.) Duális képzés elterjesztésének támogatása, a szakképzés és a gazdaság összekapcsolása szakiskolák intézményfejlesztési támogatása gyakornoki és ösztöndíjprogramok duális képzési kapacitások fejlesztése a gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódóan munkaerő-piaci előrejelző modell a duális képzés gyengeségeinek kezelése, a duális képzés minőségbiztosítása

Fejlesztési irányok, javaslatok (2.) 2. A szakképzés minőségének javítása, tartalmi, módszertani fejlesztések: szakképzésben részt vevő szakemberek továbbképzése, szakmai együttműködések tananyagok, taneszközök, módszertani újítások fejlesztése 3. A szakképzés hatékonyságának növelése: a lemorzsolódás csökkentését célzó programok mobilitási programok infrastrukturális fejlesztések pályaorientáció rendszerszerű további fejlesztése

Az élethosszig tartó tanulás ösztönzése felnőttképzési programok támogatásával és a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésével Élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés, jelentősége: a tanulás fogalmának változása, a felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás fogalma Magyar részvételi mutatók, jellemzők: LLL indikátor: 2.8% (25-64 évesek), iskolázottsági mutatók, munkahelyi képzések, képzéselérési arány, képzési területek Európai Bizottság ajánlásai: képzési programok megerősítése az élethosszig tartó tanulásban való nagyobb arányú részvételért; közmunkaprogramok aktiválási elemeinek erősítése

Fejlesztési irányok, javaslatok Részvételi arányok növelése, elsősorban a munkaerő-piaci szempontból nem megfelelő képesítéssel rendelkezőké, ugyanakkor függetlenül aktuális munkaerő-piaci helyzetüktől. Rétegprogramok: alacsonyan képzettek, elavult szakképesítéssel rendelkezők, kisgyermeknevelést követően visszatérők, idősek Részvétel ösztönzése: a képzési támogatás felhasználásának szabadsága, információ-terjesztés Oktatók szakmai továbbképzése Életpálya-tanácsadás: hozzáférés a felnőtt lakosság egésze számára Képzési életút követése: az egyén képzési-tanulási útjának végigkísérése. Forrásfelhasználás követése, munkaadó számára információ.

5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem A munkaegészségügy és a munkabiztonság fejlesztése A szociális partnerek programjainak támogatása A munkahelyi rugalmasság ösztönzése, a munka és a magánélet összehangolásának elősegítése

A be nem jelentett munkavállalás elleni küzdelem – intézkedési javaslatok A be nem jelentett munkavállalás mérése Ágazati párbeszéd és stratégiák fejlesztése Munkavállalók és munkáltatók tájékozottságának növelése Jogszabályi környezet átvilágítása, hatékonyabb büntetési tételek Szorosabb ellenőrzés

A munkahelyi egészség és –biztonság fejlesztése beavatkozási javaslatok A munkaképességi index bevezetése Magyarországon Munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása a munkavédelemmel, munkaegészségüggyel kapcsolatosan Munkavédelem és munkaegészségügy fejlesztése a mikro és kisvállalkozásoknál, a kezdő vállalkozások esetében elsősorban a leginkább veszélyeztetett gazdasági ágazatokban Munkavédelmi kutatások és erre alapozott fejlesztések Szorosabb ellenőrzés

A szociális partnerek programjainak támogatása Előzmények: 2007-2013 között a TÁMOP 2.5 intézkedés forrásaiból összesen 8,8 Mrd Ft támogatás a szociális partnerek részére. Kapacitásfejlesztés és az együttműködés erősítése Jogsegélyszolgálat kiépítése és működtetése Fejlesztési javaslatok A szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése, képviseleti erejének növelése A szociális partnerek szolgáltatói tevékenységének megerősítése Tematikus projektek megvalósításának támogatása a szociális partnerek által képviselt ágazathoz, munkavállalói/munkáltatói csoportokhoz kapcsolódóan Társadalmi-gazdasági partnerségek erősítése helyi szinten 

Rugalmas foglalkoztatás - helyzetkép Tág jogszabályi keretek (új munka törvénykönyve) ellenére alacsony a rugalmas foglalkoztatás aránya részmunkaidős foglalkoztatás: 6,6% (EU átlag 19,9%) nők: HU 9,3% EU átlag: 32,1% (de folyamatosan nő) Munka és magánélet összehangolásából eredő problémák: elsősorban kisgyermeket nevelő (nők) esetében 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 34% (EU átlag:58,9%) A 6 éven aluli gyermeket nevelő (20-49 éves) nők és a kisgyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája közötti különbség 33,4%, (EU átlag:12,1%)

A munka és a magánélet összehangolásának fejlesztése - javaslatok Napközbeni gyermekellátási szolgáltatások további fejlesztése 3 éven aluli gyermekek részére elsősorban a munkahelyeken Egyéb intézkedések: rugalmasabb szolgáltatások érdekében, pilot programok, tájékoztató kampányok Rugalmas foglalkoztatás elterjesztésének ösztönzése átvilágítás, tanácsadás, többletköltségek megtérítése Minőségi munkahelyek érdekében: társadalmi felelősségvállalás erősítése

5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése Célcsoport Kedvezményezettek típusai: Munkahelyi rugalmasság elterjesztése a rugalmas munkaszervezést alkalmazó munkáltatók és munkavállalói az intézkedés kedvezményezettjei a munkáltatók, köztük vállalkozások A jogszerű foglalkoztatás ösztönzése munkavállalók és munkáltatók Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések (GINOP 1.) Cél: vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése , munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. Intézkedések: Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései: Komplex munkahelyteremtő fejlesztések Munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése Duális képzés infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki) Rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések Esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések Társadalmi vállalkozások beruházásainak támogatása (GINOP 5. ESZA forrásait egészíti ki)

Kapcsolódó pénzügyi eszközök (GINOP 6. prioritás) Specifikus cél: Vállalkozások (köztük a szociális gazdaságban működő gazdasági szervezetek) külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó vállalkozások verseny- és foglalkoztatási képességének fejlesztését forrásbevonási lehetőségeik javításával is ösztönözni kell. a kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztési programjaihoz (beleértve a kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását) és a vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztési programjaihoz, illetve a hátrányos helyzetű álláskeresők és a fiatalok vállalkozóvá válásához, valamint a társadalmi vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott kiegészítő finanszírozás

A foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Cél: gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás növelése, foglalkoztathatóság javítása a KMR-ben Intézkedések: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének támogatása (komplex munkahelyteremtő fejlesztések, munkavállalók készségeinek fejlesztése, képzése, gyakornoki helyek infrastrukturális kialakítását célzó fejlesztések, rugalmas, családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő fejlesztések, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések, társadalmi vállalkozások támogatása) Munkaerő-piaci belépés segítése (vállalkozóvá válás támogatása, hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása, nem állami szervezetek foglalkoztatási programjai) Fiatalok munkaerő-piaci integrációjához, Ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatások Egész életen át tartó tanulás ösztönzése, kompetencia-fejlesztés, képzés, szakképzés-felnőttképzés fejlesztése Vállalatok alkalmazkodóképességének javítása (munkahelyi rugalmasság, jogszerű foglalkoztatás ösztönzése)

GINOP 5-höz kapcsolódó, a foglalkoztatás ösztönzését elősegítő egyéb intézkedések - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Cél: térségi gazdaságfejlesztés, gazdasági növekedés és foglakoztatás bővítés, befektetők és lakosság számára vonzó térségi környezet fejlesztése, foglalkoztathatóság javítása, a helyben foglalkoztatottak számának növelése. Intézkedések: Helyi adottságokra és specifikumokra építő, helyi jellegű gazdaság-fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú fejlesztések és humánerőforrás fejlesztés támogatása Helyi gazdasági szereplők együttműködéseinek támogatása

Köszönöm figyelmüket. További információ: www. kormany Köszönöm figyelmüket! További információ: www.kormany.hu 2014-20 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása c. tervezet http://www.kormany.hu/download/8/4c/01000/Fogl_Strat_14-20.pdf