Denevérvédelem az épületekben Jére Csaba Romániai Denevérvédelmi Egyesület -Székelyföldi Denevérvédelmi Csoport-
Az egyetlen aktív repülésre képes emlőscsoport Jelenleg a világon több mint 1000 denevérfaj él A rágcsálók után az emlősök második legnépesebb csoportja
A denevérek szálláshelyei barlangok faodúk épületek
Miért költöznek az állatok az épületekbe? Természetes élőhelyek eltünése, élőhelyi adottságok megváltozása Kedvező szálláshelylehetőségek megjelenése az emberi építményekben/építményeken Fotó: Boldogh Sándor, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Épületlakó denevérkolóniák Optimális körülmények: ablakok és megfelelő méretű nyílások sötétség kedvező hőmérséklet zavartalanság
Kedvelt épületek
Veszélyeztető tényezők Nagyobb kitettség az időjárási szélsőségeknek Az emberrel való fokozottabb kontaktus Berepülőnyílások lezárása: szálláshelyről való kizárás, állatok elpusztulása Épületek renoválása, átépítése Környező vegetáció módosítása Kivilágítás Fakonzerváló szerek használata
Épületlakó denevérek védelme
Épületlakó denevérek védelme A denevérek megtűrése az épületekben Tulajdonosok informálása Épületfelújítás, renoválás: az év abban az időszakában, amikor nincsenek ott a denevérek Berepülőnyílások megőrzése
Épületlakó denevérek védelme Megfelelő fakonzerválószerek használata Kivilágítás, vegetáció módosítása során figyelembe venni a denevéreket Adatgyűjtés, kutatás, monitorozás Megfelelő módszerek alkalmazása mindenik esetben: faj, kolóniaméret, használtság, épület sajátosságai függvényében
Táplálkozóhelyek védelme Törpe denevér, vízi denevér Kései denevér, bajuszos denevér Vízi denevér, tavi denevér, korai denevér Hosszúfülű denevér, horgasszőrű denevér
Köszönöm a figyelmet!