Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós

Az előadások a következő témára: "Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós"— Előadás másolata:

1 Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Agrometeorológia és vízgazdálkodás 3. Előadás: Meteorológiai mérések és felhasználásuk a mezőgazdaságban. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós

2 A meteorológiai tényezők hatnak:
A növénytermesztéshez kapcsoló munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.); A növénytermesztés során alkalmazott agrotechnikai eljárásokra (pl. műtrágyázás, növényvédelem stb.); A növények biológiai folyamataira.

3 A meteorológiai tényezők értelmezéséhez és felhasználásához:
Kellő ismeretek beszerzése; Meteorológiai információk; Az adatok eredményes értékelése. Döntések meghozatala: Intuícióra alapozott döntések; Múltbeli tapasztalatokra alapozott döntések; Egzakt adatokra alapozott döntések.

4

5 Intuícióra alapozott döntések:
Nem ismeretre épülnek; „hangulati elemek”. Múltbeli tapasztalatokra alapozott döntések: Az így megalapozott döntések nagy kockázatot rejtenek magukban. Egzakt adatokra alapozott döntések. Agrometeorológiai ismeretek és információk. Adatgyűjtés, Kutatás, Információszolgáltatás. Nagy valószínűséggel meghatározott információk.

6

7 Az agrometeorológiai információk felhasználásának a feltételei:
Az információknak kellő időben a döntés hozók rendelkezésére kell állniuk; A felhasználó számára érthető nyelven legyen megfogalmazva; Lehetőleg ismert „beválási” valószínűségük legyen; A döntésekben közvetlenül hasznosíthatóak legyenek. Agrometeorológiai hatékonyság: „Mennyivel gazdaságosabb a termelés?”

8 Alkalmazkodás: Védekezés:
A területen nagy biztonsággal termeszthető fajták (nemesítés, alkalmazás); A mezőgazdasági munkák időzítése. Védekezés: Időjárási károk elleni közvetlen védekezés; Fagyvédekezés (tavaszi és őszi fagyok); Öntözés. Az időjárás által kiváltott jelenségek elleni védekezés. Meteorológiai jelenségek közvetett hatása (kártevők, kórokozók elterjedése).

9 Beavatkozás: Inkább csak mikrometeorológiai szinten (pl. talajművelés, talajtakarás, sor- és tőtávolság; üvegházak, fóliasátrak), Néha mezometeorológiai szinten is (pl. jégeső-elhárítás).

10 A hőmérsékleti információk hasznosítása:
Megszabja a növények földrajzi elterjedését; Meghatározza, hogy az adott növény az év mely időszakában termeszthető; A vegetációs periódus alatt a növényeknek különböző hőigénye van; Különböző hőmérsékletekre másképpen reagálnak.

11

12

13 Különböző jellemző értékek:
Hőmérsékleti összegek: Pozitív hőmérsékletek összege, Negatív hőmérsékletek összege, Aktív hőmérsékleti összeg, Effektív hőmérsékleti összeg.

14 A mikrokörnyezet hőmérsékleti viszonyainak befolyásolási lehetőségei:
Talajművelés; Öntözés; Talajtakarás; Zárt terek kialakítása.

15 A fagyvédekezés módszerei:
Passzív fagyvédekezés A megfelelő fajta alkalmazása. A termőhely megválasztása. Vetési vagy kiültetési időpont megválasztása. Aktív fagyvédekezés A kisugárzás csökkentése (fólia, mesterséges köd). A hideg levegő halmozódásának akadályozása (elvezetés, levegőkeverés). A levegő hőmérsékletének emelése (fűtés, meleg víz). Vízzel való fagyvédekezés (esőszerű öntözés). Fenofázisszabályozó öntözés.