A természetvédelem jelentési és monitorozási kötelezettsége

Az előadások a következő témára: "A természetvédelem jelentési és monitorozási kötelezettsége"— Előadás másolata:

1 A természetvédelem jelentési és monitorozási kötelezettsége
Dr. Varga Ildikó Természetmegőrzési Főosztály

2 Jogszabályi háttér Élőhelyvédelmi irányelv: a Tanács 92/43/EGK sz. irányelv a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről 1. melléklet - közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelyvédelmi irányelv: 2. cikk Természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelmének biztosítása, kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartása illetve helyreállítása 11. cikk Az élőhelytípusok és a fajok természetvédelmi helyzetének nyomon követését szolgáló monitorozási kötelezettség 17. cikk a hatévenként benyújtandó, az irányelv végrehajtásáról szóló beszámoló kötelezettség (megőrzési intézkedések és ezek hatásai, természetvédelmi helyzet – a 11. cikk szerinti ellenőrzési tevékenység eredményei) 18. cikk a hálózat célkitűzésének eléréséhez és a monitorozás elősegítéséhez szükséges kutatásokra ösztönzi a tagállamokat

3 Jelentési kötelezettség
Az országon belül biogeográfiai régiónként kell jelenteni (Magyarország egésze: pannon régió). Az információkat nem csak a Natura 2000 területekre vonatkozóan, hanem az országon belül az adott biogeográfiai régió (nálunk az ország) területére vonatkoztatva kell megadni. Valamennyi hazánkban előforduló az I. mellékleten szereplő élőhelytípusra – 46 élőhelytípus (18 kiemelt jelentőségű) 1. jelentési időszak: – legjobb elérhető információ (best available information) alapján 2. jelentési időszak: – monitorzási tevékenységre alapozva.

4 A jelentési adatlap tartalma
Előfordulási (distribution)/elterjedési (range) térkép UTM/ETRS 10x10 km-es grid

5 A jelentési adatlap tartalma
Elterjedés területe (km2) Kedvező elterjedési terület (km2 vagy relációk használata) Az élőhely által lefedett terület (km2) Kedvező élőhely kiterjedés (km2 vagy relációk használata) évszám vagy időszak rövid távú trend időszak ( ) trend iránya (0 = állandó, + = összességében növekszik, - = összességében csökken, x = ismeretlen) változás oka (valódi változás, tudás fejlődése, más módszer) használt módszer 3 = teljes körű felvételezés vagy statisztikai módszerekkel erősen alátámasztott becslés 2 = részadatokon alapuló becslés 1 = szakértő véleményen alapuló becslés Főbb hatások és veszélyeztető tényezők (rangsorolás)

6 A jelentési adatlap tartalma
Kiegészítő információk Tipikus fajok (felsorolás) Szerkezet és funkció – használt módszer Egyéb releváns információ Következtetések (természetvédelmi helyzet értékelése) Elterjedési terület (range) Kiterjedés (area) Szerkezet és funkció Jövőbeli kilátások A természetvédelmi helyzet átfogó értékelése: kedvező / nem kielégítő / rossz / ismeretlen Natura 2000 lefedettség és megőrzési intézkedések (korábban opcionális) Élőhelytípus kiterjedése a hálózaton belül Természetvédelmi intézkedések (típus, rangsor, helyszín, hatás)

7 Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete
(2007)

8 Közösségi jelentőségű élőhelyek monitorozása
Átmeneti Támogatás (Transition Facility) projekt: A madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás és kezelés előkészítése A projekt célja a kiválasztott közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozóan: - terepi felmérések során újabb adatok gyűjtése - a természetvédelmi helyzetük nyomon követésére terepen is kipróbált módszertani javaslat készítése Eredmények: - 30 különleges természetmegőrzési terület térképezése - Monitorozó módszertan kidolgozása: - kiterjedés vizsgálata – nincs külön adatgyűjtés, 124 db 5x5 km-es NBmR négyzet térképezése - szerkezet és funkció nyomon vizsgálata: 3 élőhely-típus csoportra adatlap (extenzív, intenzív) kidolgozása: gyepes, erdős és vizes élőhelyek - kiértékelési útmutató: értékelési szempontok – változók; kedvező/kedvezőtlen minősítés – változó lehetséges értéke, pontszám

9 Kiterjedés vizsgálata: 124 db 5 x 5 km-es négyzet, újratérképezés 12 évente

10 Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer
(Á-NÉR) megfeleltetése a közösségi jelentőségű élőhelytípusnak.

11 Szerkezet és funkció vizsgálata
3600 extenzív és 1200 intenzív mintavételi hely (maximum program) 1800 extenzív 600 intenzív mintavételi hely (minimum program)

12 Közösségi jelentőségű élőhelyek monitorozása
Az erdők extenzív adatlapjának főbb tartalmi elemei: Alapadatok (mintaterület és élőhelyfolt mérete, használat, állomány kora) Általános élőhelyi és termőhelyi adatok (természetesség, lejtőszög, kitettség, használat, ÁNÉR) Szintek általános jellemzése (részmintákra) lombkoronaszint (záródás, szintek, holtfa, fafaj – besorolás, db) cserjeszint, gyepszint, újulat borítása idegenhonos fajok aránya a gyepszintben Lombkoronaszint jellemzői (korosztályok száma, idős fák, álló- és fekvő holt fák száma) Cserjeszint jellemzői (előforduló fajok, hiány okai, inváziós/idegenhonos/nitrofil fajok aránya) Gyepszint, mohaszint és liánszint jellemzői (fajgazdagság, előforduló fajok, borítás) Újulat jellemzői (inváziós/idegenhonos fafajok aránya) Zavaró és veszélyeztető tényezők (vadhatás és erózió kiemelt) Táji környezet (legközelebbi azonos folt, szomszédos élőhelyek)

13 Megvalósítás Szakértői ülések - adatlapok tartalmának pontosítása:
a ráfordítás csökkentése érdekében egyes adatok elhagyása, átfedések kiszűrése a jobb kiértékelhetőséget segítő adatok felvétele (szubjektivitás csökkentése) – nem csak egyes csoportok (tömeges, inváziós), hanem teljes fajlista felvétele a terepen és a laborban kitöltendő adatok szétválasztása Felmérések: 2009-től gyepes, 2012-ben erdős élőhelyek is (összesen 120 gyepes és 36 erdős mintavétel – javasolt mintaszám 2-5%-a) azon NBmR társulások mintavételi helyein, amelyek megfeleltethetőek egy közösségi élőhelytípusnak és az ezek környezetében választott mintavételi helyeken

14 Továbblépési lehetőségek és igények
Adatlapok tartalmának harmonizálása meglévő programokkal – többfunkciós felhasználás (pl. NBmR társulás felmérések, erdőrezervátum-monitorozás) Jól dokumentálható adatok gyűjtése, szubjektivitás csökkentése Ráfordítás csökkentése Mintavételi helyek aktualizálása Kiértékelés fejlesztése Tipikus fajok körének meghatározása – szerkezet és funkció értékelésben való használata Svájci-Magyar Együttműködés nyertes projektjei eredményeinek felhasználása (felmérendő változók körének pontosítása, alapadatok jelentős bővülése) EMVA támogatásból készülő fenntartási tervek (alapadatok jelentős bővülése: jelentős számú Natura 2000 területre készül élőhelytérkép)

15 Köszönöm a figyelmet!