A verbális kommunikáció Forrás: www.google.hu Kommunikációs titkok A nyelv és a beszéd funkciói Balázs Géza-Benkes Zsuzsa: Anyanyelvi beszédkultúra
A beszédről általában Az emberi beszédben a kifejező, ábrázoló és felhívó funkciók érvényesülnek, amik alapvetően szándékosak: az emberi beszédben a cél dominál (az állatoknál az ok). A beszélő megnyilatkozásaival kifejezi a maga belső állapotát, befolyásolja magatartásában és cselekvésében a másik, vagy a többi embert; tájékoztatja bizonyos körülményekről. Minden kimondott gondolat egyúttal cselekvés is, hatást vált ki a másik félből.
A beszéd elemei Kifejezőkészség (nyelvismeret, neveltség, iskolázottság) Hangsúlyozás (fontos szavak a mondat elején) Hangerő (a befolyásolás hatékonyságát segíti) Hanglejtés (a magyar beszéd ereszkedő ívű)
A beszéd az emberi kommunikáció legkifejezőbb, leggyakoribb, legfontosabb eszköze. Gondolati tevékenység, egyben cselekvés is, melynek célja a társadalmi kapcsolatok megvalósítása: gondolatközlés, érzelmi-akarati kifejezés, visszajelzés és befolyásolás. A beszéd mint cselekvés, egyedi alkotótevékenység, az egyén hozza létre az adott kommunikációs helyzetben.
A beszéd funkciói megismertető (kijelentő mondatok) érzelmi (felkiáltó, óhajtó mondatok) megértető (kijelentő, kérdő mondatok) kapcsolatteremtő (kérdő mondatok) poétikai (esztétikai hatás a cél) metanyelvi (nyelvi megformálásra vonatkozó közlés)
Beszéd funkciói és a cselekvés összefüggései Információközlés, vagy cselekvés tudomásulvétele. Kifejező funkció: érzelemvilág, lelkiállapot közlése. Felhívó funkció: óhaj, felszólítás, felkiáltás, parancs, tiltás, kérés. Magánjellegű: mind a 3 funkció működik, nyilvános: felhívónak van szerepe nyíltan vagy rejtetten. Médiaműfajokban is megvan a beszéd és cselekvés összefüggésének jellege – példaértékűnek kell lennie a beszédnek: tárgyilagos stílus, mentes szlogentől, trágárságtól. Beszéd kísérőjelensége a metakommunikáció: együtt fejezik ki a cselekvéssel kapcsolatos tartalmakat.
Az élőbeszéd és az írás jellemzői térben korlátozott időben korlátozott közvetlen, spontán azonnali szövegezés visszacsatolási lehetőség szövegszituáció, nem nyelvi kifejezőeszközök egyediség kevésbé normakövető, több hiba a nyelvi változások kiindulópontja Az írás maradandóbb közvetett, megtervezett lehetőség tervezésre, javításra korlátozott visszacsatolás tipográfiai eszközök, vizuális jelek alkalmazása fegyelmezettebb, kevéssé egyedi (kivéve szépirodalom) normakövető, normaképző szentesíti a nyelvi változásokat
A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik rendszerint professzionális kommunikátorok irányítják szervezett, intézményesült és tömeges formában zajlik a közönség heterogén, az üzenet a nagyközönségnek szól általában egyirányú, nem ad lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra
A tömegkommunikáció funkciói A MacBride-jelentés szerint: tájékoztatás-tájékozódás vita-eszmecsere szocializáció kultúra-oktatás szórakoztatás információs szórakoztató rábeszélő kultúraközvetítő
Audiovizuális tömegkommunikáció Film-mozi Videofelvétel TV-adás Jellemzők: Több érzékszervre hatnak, mivel egyesítik a látható képi és hallható szóbeli információ lehetőségeit.
A kínálat Az ügyfél (Susan Sarandon, Tommy Lee Jones) Traffic (Michael Douglas, Cahtrine Zeta Jones) Egy kosaras naplója (Leonardo Dicaprio, Bruno Kirby, Mark Walhberg) Tűzszekerek (Ben Cross, Ian Charleson) Vágta (Jeff Bridges, Chris Cooper, Tobey Magure) Szempontok: Milyen konfliktusok jellemzik a filmet, a főszereplő életét? Milyen motiváció mozgatja a szereplőket? Hogyan jellemezhetők a főbb szereplők? Milyen a dialógusok és a képi megjelenítés kapcsolata, összhangja vagy diszharmóniája? Milyen mértékben változatos a cselekményvezetés? Milyen felelőssége van a főszereplő életének kisiklásában az anyának, az edzőnek, a tanárnak és a barátoknak? Mi a véleményed az egyes szereplők viselkedéséről, hozzáállásáról?